Kategória:Tulbaghieae
Tudományos név
- Tulbaghieae (Endlicher) Meisner, 1842
A név eredete, etimológia
A tribusz neve a típusnemzetség, a Tulbaghia nevéből származik. A nemzetséget Ryk Tulbagh (1699–1771) tiszteletére nevezték el, aki a Jóreménység fokának holland kormányzója volt, és jelentős mértékben támogatta a dél-afrikai flóra kutatását, többek között Carl Linnaeus munkáját is segítve növénygyűjtemények küldésével. A -eae végződés a botanikai nevezéktanban a tribusz (nemzetségcsoport) rangot jelöli.
Típus
- Tulbaghia Linnaeus; Gyűjtő: Ryk Tulbagh, hely: Dél-afrikai Köztársaság (Fokföld), típuspéldány: LINN 411.1;
- Első leírása: Stephan Ladislaus Endlicher, Genera Plantarum (1837), mint Tulbaghieae.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl Meisner, 1842.
Tulbaghia képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Tulbaghiaceae Salisbury
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
Az alcsalád tagjai évelő lágyszárúak. A hajtás alapját egy rövid, vaskos rizóma vagy egy hagymaszerűen megvastagodott alap képezi. A gyökérzet húsos, rostos szálakból áll. A szár módosult, hosszú, levéltelen tőkocsány (scapus). A levelek tőállók, szálasak vagy szalagszerűek, gyakran húsosak (szukkulensek). Jellegzetes tulajdonságuk, hogy a szövetek megsértésekor erős, átható fokhagymaillatot árasztanak a bennük lévő kénvegyületek miatt.
Generatív test
Virág
A virágzat ernyő, amelyet két hártyás buroklevél (spatha) véd a kinyílás előtt. A virág sugaras szimmetriájú.
- Takarólevelek: Hat lepellevél alkotja, amelyek az alapjuknál összeforrva hosszabb vagy rövidebb csövet képeznek. A lepel torkában egy jellegzetes, húsos vagy hártyás melléklepel (paracorolla) található, amely gyakran gyűrű vagy korona alakú. A lepellevél színe lilás, rózsaszínes vagy zöldes.
- Ivarlevelek: Hat porzó található, amelyek két körben, a lepelcső falához nőve helyezkednek el. A termő felső állású, három termőlevélből összeforrt. A bibeszál rövid, a bibe kicsi és fejes.
Termés
A termés háromrekeszű, lokulicid toktermés.
- Magja: A magok feketék, lapítottak, kemények, fitomelán tartalmú héjjal rendelkeznek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A tribusz képviselői őshonosan kizárólag az afrikai kontinens déli részén, főként a Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia, Botswana, Lesotho, Szváziföld és Zimbabwe területén élnek.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Leggyakrabban füves pusztákon (veld), sziklás hegyoldalakon és időszakosan nedves területeken fordulnak el. Geofiton életmódot folytatnak, alkalmazkodva a szezonális szárazsághoz.
Kultúrában tartás
A Tulbaghia violacea (társas hagyma) világszerte népszerű dísznövény szívóssága és hosszú virágzási ideje miatt. Napos helyet, jó vízelvezetésű talajt és mérsékelt öntözést igényel. A legtöbb faj mérsékelten fagyálló, de a tartós, kemény fagyoktól óvni kell őket. Gyógyászati célokra és fűszerként is használják egyes vidékeinken.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Tulbaghieae tribuszt a rokon Allieae (hagymák) csoporttól a jól fejlett melléklepel (paracorolla) és a rizómaszerű alap különbözteti meg. Bár illatuk a hagymákéhoz hasonló, virágszerkezetükben az Amaryllidoideae alcsalád egyes tagjaihoz (pl. Narcissus) is hasonlítanak a korona jelenléte miatt, de magházuk felső állású.
Szukkulens taxonok
A tribuszba tartozó Tulbaghia fajok levelei és raktározó száralapjai gyakran húsosak, víztárolók, ami lehetővé teszi számukra a túlélést a dél-afrikai száraz időszakokban. Különösen pozsgás jellegűek a sziklás élőhelyekről származó törpe növésű fajok.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV osztályozás szerint a Tulbaghieae az Amaryllidaceae család Allioideae alcsaládjának egyik tribusza. A filogenetikai vizsgálatok alapján ez a csoport az Allieae és a dél-amerikai Gilliesieae tribuszok testvércsoportja. Egyetlen nemzetség tartozik ide: a Tulbaghia.