Tulbaghia violacea
Tudományos név
- Tulbaghia violacea Harvey, 1837
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Tulbaghia, Ryk Tulbagh (1699–1771), a Jóreménység fokának holland kormányzója előtt tiszteleg, aki rendszeresen küldött növényeket Carl Linnaeus számára.
- A fajnév, a violacea, a latin viola szóból származik, jelentése ibolyaszínű vagy lila, amely a növény virágainak jellegzetes színére utal. A botanikai nomenklatúra szabályai szerint a specifikus epitheton a színre vonatkozó morfológiai bélyeget rögzíti.
Típus
- Tulbaghia violacea Harvey; Gyűjtő: William Henry Harvey, hely: Dél-afrikai Köztársaság, Kelet-Fokföld; Típuspéldány helye: K (Royal Botanic Gardens, Kew);
- Első leírása: William Henry Harvey, Botanical Magazine 64: t. 3555. (1837);
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: William Henry Harvey, 1837.
Tulbaghia violacea képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Tulbaghia violacea var. minor Baker
- Tulbaghia violacea var. robusta Vosa
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
Évelő lágyszárú növény. A hajtás alapja egy vaskos, rizómás tönkből induló hagyma. A gyökérzet húsos és rostos. A szár egy felálló, zöld, levéltelen tőkocsány (scapus), amely 30–60 cm magasra nő. A levelek tőállók, szálasak vagy szalagszerűek, 20–30 cm hosszúak és 0,5–1 cm szélesek, szürkészöldek és kifejezetten húsosak, azaz szukkulens jellegűek. A levelek megdörzsölve intenzív fokhagymaillatot árasztanak.
Generatív test
Virág
A virágzat egy ernyő, amely 10–20 apró, illatos virágból áll. A virág tölcsér alakú.
- Takarólevelek: Hat lepellevél alkotja, amelyek színe az élénk lilától a mályvaszínig terjed. A lepellevél tövében egy háromkaréjú, húsos melléklepel (paracorolla) található, amely általában azonos színű a leplekkel vagy valamivel sötétebb.
- Ivarlevelek: Hat porzószálak a lepelcsőhöz nőttek, a portokok sárgák. A termő felső állású, a bibeszál rövid, a bibe fejes.
Termés
Háromrekeszű, száraz toktermés.
- Magja: Fekete, lapított, kemény maghéjú.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A faj őshonos a Dél-afrikai Köztársaság területén, főként a Kelet-Fokföld és KwaZulu-Natal tartományokban, valamint Lesotho hegyvidékein.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Sziklás hegyoldalakon, füves pusztákon és folyópartok mentén fordul elő. Geofiton életmódot folytat, a nyári esőket követően virágzik, és jól tűri a hosszabb száraz időszakokat.
Kultúrában tartás
Világszerte népszerű dísznövény (“társas hagyma”). Napos fekvést és jó vízelvezetésű talajt igényel. Szívós növény, amely bírja a hőséget és a szezonális szárazságot. Mérsékelten fagyálló, de a keményebb teleken takarást vagy fagymentes helyen való teleltetést igényel. Gyakran ültetik konyhakertbe is, mivel levelek és a hagyma ehetőek, fűszerként használhatók.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Tulbaghia violacea könnyen felismerhető élénk lila virág színe és erős fokhagymaillata alapján. Hasonlít a Tulbaghia cominsii fajra, de az sokkal kisebb termetű és levelei keskenyebbek. A Tulbaghia ludwigiana fajtól a lila virágszín különbözteti meg (utóbbi zöldes-sárga).
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV osztályozás szerint az Amaryllidaceae család Allioideae alcsaládjába tartozik. Filogenetikailag a nemzetségen belül a legfejlettebb, legspecializáltabb fajok közé sorolják.