Parodi, Domingo
| Domingo Parodi | |
|---|---|
| 1823 – 1889 | |
| |
| állampolgárság | olasz, paraguayi, argentin |
| foglalkozás | gyógyszerész, botanikus, kémikus |
| rövidítés | D.Parodi |
Bevezetés
Domingo Parodi (születési nevén Domenico Parodi; 1823 – 1889) olasz származású dél-amerikai gyógyszerész, kémikus és botanikus. Bár fő hivatása a gyógyszerészet és a természetes anyagok kémiai elemzése volt, kiemelkedő szerepet játszott Paraguay és Észak-Argentína flórájának korai tudományos feltérképezésében. A kaktuszvilágban elsősorban az általa felfedezett és leírt új kaktuszfajok, valamint a paraguayi flórát bemutató alapvető botanikai munkái révén vált ismertté, de nevét több, a tiszteletére elnevezett taxon is őrzi a Cactaceae családon belül.
Életpálya
Olaszországban, Genova városában született 1823-ban. Tanulmányait is itt végezte, ahol gyógyszerészi és kémiai oklevelet szerzett. Fiatal felnőttként, az 1850-es évek elején kivándorolt Dél-Amerikába, és Paraguayban, Asunciónban telepedett le. Itt megnyitotta a város egyik első modern és jól felszerelt gyógyszertárát, amely hamarosan a helyi tudományos élet központjává vált. Az orvosi receptúrák készítése mellett Parodi intenzíven érdeklődni kezdett a paraguayi népi gyógyászatban használt gyógynövények iránt. Tudományos precizitással vizsgálta a helyi flóra elemeit, ami fokozatosan a tiszta botanikai kutatások felé terelte az érdeklődését. A paraguayi háború (hármas szövetség háborúja) viharai miatt 1870-ben kénytelen volt elhagyni az országot, és Argentínába, Buenos Airesbe költözött. Új hazájában szintén sikeres gyógyszerészi karriert futott be, emellett a Buenos Aires-i Egyetem kémia professzoraként is tevékenykedett haláláig, 1889-ig.
Munkásság és kutatóutak
Paraguayi tartózkodása alatt, az 1850-es és 1860-as években kiterjedt terepmunkát végzett Asunción környékén, valamint a Paraguay-folyó menti nehezen megközelíthető területeken. Botanikai gyűjtőútjai során nem csupán a klasszikus gyógynövényeket, hanem a régió addig leíratlan szukkulens növényeit is gyűjtötte és rendszerezte. Később, argentínai évei alatt, kutatásait kiterjesztette Észak-Argentína arid zónáira, a Chaco régióra és Corrientes tartományra. Kapcsolatban állt a kor neves dél-amerikai tudósaival, és az általa gyűjtött herbáriumi példányokkal nagyban hozzájárult a dél-amerikai flórakutatás fejlődéséhez. Különösen a paraguayi flóráról írt összefoglaló munkája számított úttörőnek, mivel az elsők között adott pontos tudományos áttekintést a térség növényvilágáról.
Taxonómiai jelentőség
Szerzői rövidítése a botanikai nómenklatúrában: D.Parodi. Legismertebb nómenklatúrai hozzájárulása a kaktuszfélék családjához a paraguayi Chaco vidékén általa felfedezett és leírt ikonikus faj, a Gymnocalycium mihanovichii bázisául szolgáló korai gyűjtések és megfigyelések, valamint egyéb helyi taxonok jelölése.
Bár a kaktuszok rendszerezésével sokáig csak érintőlegesen foglalkoztak a korai gyógyszerészek, munkásságának fontosságát és a dél-amerikai kaktuszflóra feltárásában szerzett érdemeit a későbbi korok botanikusai magas szinten elismerték. Ennek legfényesebb bizonyítéka, hogy Alberto Castellanos argentin botanikus 1934-ben róla nevezte el a dél-amerikai oszlopos és gömbkaktuszokat tömörítő 'Parodia' nemzetséget, amely a mai napig a kaktuszgyűjtők egyik legnépszerűbb és legfajgazdagabb nemzetsége. Emellett több más növényfaj specifikus jelzője is az ő nevét viseli (pl. a *parodii* fajnevek).
Publikációk
- Notas sobre algunas plantas usuales del Paraguay (Jegyzetek néhány paraguayi haszonnövényről) – Buenos Aires, 1877.
- Contribuciones a la flora del Paraguay (Adalékok Paraguay flórájához) – Buenos Aires, 1888.
- Ensayo de botánica médica argentina y paraguaya (Esszé az argentin és paraguayi orvosi botanikáról) – Buenos Aires, 1881.
Emlékezete
Domingo Parodi úttörő munkássága alapozta meg Paraguay modern botanikai kutatását. Azáltal, hogy egy rendkívül fajgazdag és népszerű kaktusznemzetség, a 'Parodia' az ő nevét viseli, emléke kitörölhetetlenül beíródott a nemzetközi kaktuszvilágba és a szukkulens növények történetébe. Herbáriumi anyagai és jegyzetei a mai napig fontos hivatkozási alapként szolgálnak a dél-amerikai flóra revízióját végző kutatók számára.