Kategória:Ananas

• Ananas Miller, 1754

A nemzetségnév a tupi-guarani indiánok naná szavából származik, amelynek jelentése „kitűnő gyümölcs” vagy „illatos gyümölcs”. Ezt vette át a portugál nyelv (ananás), majd Philip Miller rögzítette a tudományos nomenklatúrában. A név az ehető terméságazat intenzív illatára és ízére utal.

• Ananas comosus (Linnaeus) Merrill; Gyűjtő: Ismeretlen, eredeti élőhelye valószínűleg Brazília és Paraguay határvidéke;
• Első leírása: Miller, Philip: The Gardeners Dictionary, 4. kiadás, 1754.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Miller, 1754.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Ananassa Lindley
• Distiacanthus Linden

A növények talajlakó (terresztris) életmódot folytatnak. A szár rövid, vastag, húsos, a növekedés során fokozatosan fásodik. A levelek tőrózsát (rozettát) alkotnak, keskenyek, lándzsa alakúak, merevek és rostosak. A levél széle általában élesen fogazott, rajta visszahajló tövisek találhatók (bár léteznek tövismentes nemesített változatok is). A levelek felszíne viaszos, fonákja gyakran ezüstös pikkelyszőrös. A gyökér járulékos, sekélyen helyezkedik el, de sűrű hálózatot alkot.

A virágzat a szár csúcsán fejlődő tömött, fejecskeszerű füzér. A virágzat felett egy kisebb levélrózsa, az úgynevezett „üstök” vagy korona található. A virág kétivarú, ülő, a húsos tengelybe süllyedve helyezkedik el.

• Takarólevelek: Három rövid, húsos csésze és három szabad vagy tövénél összenőtt sziromlevél (lepel), amelyek színe a lilától a rózsaszínig terjedhet.

• Ivarlevelek: Hat porzószál két körben; a termő alsó állású, három termőlevélből összeforrt. A bibeszál vékony, a bibe háromkaréjú.

Különleges terméságazat (szorózis), amely a húsos virágzati tengely, a bogyótermések és a fellevelek összeforradásából alakul ki.

• Magja: A termesztett változatoknál (partenokarpia miatt) általában hiányzik. A vadon élő alakoknál apró, kemény, barna magja van.

• Földrajzi elterjedés: Őshonos Brazília, Paraguay és az Andok keleti lábainak vidékein. Mára a világ összes trópusi és szubtrópusi táján termesztik, különösen Thaiföld, Fülöp-szigetek, Costa Rica és Brazília területén.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szárazabb trópusi erdők, szavannák lakója. Jól bírja az időszakos szárazságot a szukkulens levelek és a speciális CAM-anyagcsere révén. Kedveli a jó vízelvezetésű, savanyú talajt.

A legfontosabb gazdasági jelentőségű broméliaféle. Trópusokon ültetvényeken termesztik, mérsékelt égövön üvegházban vagy szobanövényként tartható. Sok fényt, meleget és mérsékelt öntözést igényel. A rozetta közepébe öntött víz segíti a fejlődést, de a pangó vizet a gyökér nem viseli el.

A legfontosabb megkülönböztető bélyege a terméságazat csúcsán található levélüstök (korona), amely hiányzik a rokon Pseudananas nemzetségnél. Virágzata hasonlít a Bromelia nemzetségére, de az Ananas termései mindig összeforrnak egyetlen egységes testté.

A Bromeliaceae család Bromelioideae alcsaládjába tartozik. Az APG 4 rendszer a Poales rendbe sorolja. A nemzetség belső rendszertana sokat változott; korábban több fajt különítettek el, a modern felfogás szerint (pl. Smith & Downs) csak két fő fajt (Ananas comosus és Ananas ananassoides) és azok variánsait ismerik el.

• https://powo.science.kew.org/
• https://www.worldfloraonline.org/
• https://www.ipni.org/
• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/