Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Brachycereus

Innen: MKOE wiki

Tudományos név

Brachycereus Britton & Rose 1920

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög brachys (βραχύς – rövid) és a latin cereus (viaszgyertya, oszlopos kaktusz) szavak összetételéből származik. A név jelentése: „rövid cereus”, amely a nemzetség fajaira jellemző, viszonylag alacsony termetű, oszlopos megjelenésre utal.

A fajnév nesioticus az ógörög νησιωτικός (nesiotikos) szóból ered, jelentése: „szigeti”, utalva a Galápagos-szigetekre, ahol a faj endemikus.

Leírás

A Brachycereus egy monotipikus kaktusznemzetség, egyetlen elfogadott fajjal, a Brachycereus nesioticus-szal.

Apró–közepes termetű, csomókban növő, oszlopos kaktuszok. A növények sűrű telepeket alkotnak, amelyek gyakran nagy kiterjedésű párnás formációkká fejlődnek.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A szárak hengeresek, nem tagoltak, az alaptól elágazók. Magasságuk általában 50–60 cm, de a teljes telep átmérője elérheti a 1–2 métert is. A szár epidermisze zöldes, sárgászöld vagy barnászöld árnyalatú.

Bordák

A bordák száma általában 16–22, alacsonyak, egyenes lefutásúak.

Areolák

Az areolák sűrűn állók, kezdetben gyapjasak. Idősebb részeken a gyapjasság csökkenhet.

Tövisek

  • Peremtövis: számos, merev, egyenes, kezdetben sárgás színű, később barnásra vagy feketésre sötétedő.
  • Középtövis: nem mindig különül el egyértelműen a peremtövisektől.

Egy areolában akár 30–40 tövis is előfordulhat, hosszuk elérheti az 5 cm-t.

Generatív test

Virág

A virágok nagyok, tölcsér alakúak, egyesével jelennek meg, általában a szár alsóbb részén.

  • Virágzás ideje: éjszakai nyílás, a virágok a következő nap délelőttjéig nyitva maradnak
  • Szín: fehér vagy sárgásfehér
  • Megporzás: önsteril; a megporzás feltételezhetően rovarok által történik

Termés

A termés bogyó jellegű, éréskor vöröses vagy barnás színű, húsos. A termésen a virágmaradványok gyakran megmaradnak, és a felszínén rövid, lehulló tövisek lehetnek.

  • Magja: apró, ovális, sötétbarna vagy fekete színű

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés:

A Brachycereus nemzetség endemikus a Galápagos-szigeteken. Előfordulása igazolt többek között Fernandina, Isabela, Santa Cruz, Santiago, Genovesa, Pinta és Bartolomé szigetén.

Élőhely:

Szinte kizárólag friss vagy idősebb lávafolyásokon él, különböző típusú bazaltláva felszíneken, mind a sima felszínű, kötélmintás (pāhoehoe), mind a durva, éles törmelékes (ʻaʻā) lávákon.

  • Éghajlati tényezők: rendkívül száraz, erős napsugárzású környezet
  • Növénytársulás, életmód: pionír faj, gyakran az elsők között telepszik meg új lávamezőkön; szinte növénytelen területeken is megél

Egyéb

A Brachycereus nesioticus közismert neve lávakaktusz, amely az élőhelyére és úttörő szerepére utal.

A faj természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű: a Galápagos-szigetek teljes területe védett, a növények gyűjtése és zavarása szigorúan szabályozott. A faj szerepel a CITES II. függelékében.

Szerzők és forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.