Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Hillebrandioideae

Innen: MKOE wiki
Hillebrandioideae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Rosids
Klád Fabids
Rend Cucurbitales
Család Begoniaceae
Alcsalád Hillebrandioideae
Begoniaceae

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Hillebrandioideae
Rendszertani besorolás
Faj Begoniaceae

Tudományos név

  • Hillebrandioideae Webb (1988)
    elfogadott, érvényes név
  • Begoniaceae Agardh (1824) partim
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • Az alcsalád a típusnemzetség, a Hillebrandia után kapta a nevét, az alcsaládokra jellemző „-oideae” végződéssel. A nemzetséget William Hillebrand (1821–1886) német orvos és botanikus tiszteletére nevezték el, aki évtizedekig élt a Hawaii-szigeteken, és megírta a szigetek flóráját („Flora of the Hawaiian Islands”). A klasszikus etimológiai források (Stearn, Genaust) megerősítik a tulajdonnévi eredetet. A nómenklatúrai adatok (IPNI, BHL) alapján az alcsaládi rangra emelés a nemzetség evolúciós izolációjának és morfológiai különlegességének (pl. félig alsó állású magház) elismerése.

Típus

  • Hillebrandia Oliver (1866); Típusfaj: Hillebrandia sandwicensis Oliver
  • Első leírása: A taxonómiai rangot Hugh Ronald Webb határozta meg 1988-ban.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Hugh Ronald Webb, 1988.
Hillebrandia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Begoniaceae (részben)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az alcsalád képviselői évelő lágyszárúak. A szár lédús, húsos, az alapnál gumós rizómából (gumós száralap) ered, amely a száraz időszakban tápanyagokat raktároz. A hajtásrendszer felfelé törekvő, elágazó. A levelek szórt állásúak, aszimmetrikusak, pálmásan karéjosak és fogazott szélűek. A levelek felszíne és a szár finom szőrökkel borított. A gyökérzet gumós, amely lehetővé teszi a növény számára a nyugalmi időszak átvészelését. A begóniákhoz hasonlóan a levélnyél tövében pálmák találhatók.

Generatív test

Virág

A virágzat összetett bogernyő, amely a hajtások csúcsán helyezkedik el. A virágok egyivarúak (monoikusak), fehér vagy rózsaszínes árnyalatúak.

  • Takarólevelek: A lepellevél (vagy sziromlevél) és a csésze nem különül el élesen; a hím virágokban 4-5, a női virágokban szintén 4-5 lepellevél található, amelyek mellett apró, csökevényes szirmok is megfigyelhetők. Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A hím virágokban számos porzószálak és sárga portokok találhatók; a női virágokban a termő félig alsó állású (fél-inferior), ami kulcsfontosságú bélyeg, a bibe és a bibeszál sárga. Egy sorban maradjon!

Termés

Gömbszerű toktermés, amely nem szárnyas, ellentétben a legtöbb begóniával, és éréskor a csúcsán nyílik fel.

  • Magja: Számos apró, porszerű mag.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Kizárólag az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó Hawaii-szigetek (Kaua'i, Maui és Moloka'i szigetek) területén őshonos.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nedves szurdokerdők, meredek, nedves sziklafalak lakója, gyakran vízesések közvetlen közelében. Geofiton életmódot folytat: a nyári szárazabb hónapokban visszahúzódik a gumójába.

Kultúrában tartás

Rendkívül ritka a kultúrában, mivel speciális igényei (egyenletes hűvös-párás klíma, vulkáni szubsztrátum) miatt nehezen tartható meg Hawaii-n kívül. Botanikus kertek specializált gyűjteményeiben fordul elő.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A legfontosabb megkülönböztető bélyeg a félig alsó állású magház és a nem szárnyas termés, amely elkülöníti a Begonioideae alcsaládtól. Megjelenésében hasonlít egyes gumós begóniákra, de virágszerkezete primitívebb (relictum jellegű).

Szukkulens taxonok

Az alcsalád egyetlen neme mutat szukkulens jelleget a gumós rizómája (kaudex) révén, amely víztárolásra szolgál a nyugalmi időszakban. Ez a geofiton jelleg adaptáció a szezonális csapadékeloszláshoz.

Taxonómia és filogenetika

A molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a Hillebrandioideae a Begoniaceae család legősibb, bazális ága. Az alcsalád monotipikus, azaz egyetlen nemzetséget (Hillebrandia) és egyetlen fajt (Hillebrandia sandwicensis) tartalmaz. A genetikai adatok alapján ez egy reliktum taxon, amely már azelőtt elkülönült, mielőtt a modern begóniák sugárirányú evolúciója megkezdődött volna.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.