Kategória:Joliffieae

Joliffieae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Rosids
Klád	Fabids
Rend	Cucurbitales
Család	Cucurbitaceae
Alcsalád	Cucurbitoideae
Nemzetség- csoport	Joliffieae

Joliffieae
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Joliffieae
Rendszertani besorolás
Faj	Joliffieae

• A Joliffieae nemzetségcsoport a típusnemzetségéről, a Joliffia Bojer ex Delile (ma a Telfairia Hooker szinonimája) nemzetségről kapta a nevét. A nevet John Jolliffe (1822–1887) brit tengerészorvos és természettudós tiszteletére adták, aki jelentős növénygyűjtéseket végzett Afrika partjainál és a Csendes-óceáni térségben. A botanikai nevet Heinrich Adolph Schrader rögzítette 1838-ban.

• Joliffia africana Bojer ex Delile (jelenleg: Telfairia pedata (Sims) Hooker); Gyűjtő: Wenceslas Bojer, Mauritius és Kelet-Afrika.
• Első leírása: Schrader, H. A. (1838): Linnaea 12: 402.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Schrader Heinrich Adolph, 1838.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Telfairieae

A Joliffieae képviselői robusztus, fásodó szárú kúszónövények (liánok). A hajtás több tíz méter hosszúságot is elérhet, a szár alapi része gyakran jelentősen megvastagszik. A levelek tenyeresen összetettek, általában 3–7 levélkéből állnak, a levél nyele hosszú. A gyökérzet mélyre hatoló, gyakran gumósan duzzadt raktározó gyökér jellemzi a fiatalabb példányokat. A kapaszkodást elágazó kacsok segítik.

A taxonómiai csoport tagjai kétlakiak. A hím virágzat általában fürtös, míg a termős virág magányosan fejlődik.

• Takarólevelek: A csésze öt cimpájú, a párta nagyméretű, a sziromlevél széle gyakran jellegzetesen rojtos vagy csipkézett, színe általában lilás vagy fehér. Egy sorban maradjon!
• Ivarlevelek: A porzószálak száma 3 vagy 5, a portokok összefüggő masszát alkothatnak, a termő alsó állású, a bibeszál rövid, a bibe háromkaréjú. Egy sorban maradjon!

Hatalmas méretű, bordázott kabaktök (pepo), amelynek tömege a 10–15 kg-ot is elérheti. A terméshús rostos.

• Magja: Nagy méretű (akár 3–4 cm), lapított, kör vagy ovális alakú, magas olaj- és fehérjetartalommal rendelkezik.

• Földrajzi elterjedés: Természetes elterjedési területe elsősorban a trópusi Afrika, beleértve Madagaszkár szigetét, valamint Tanzánia, Kenya és Mozambik esőerdőit és partvidéki bozótosait.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
• Elsősorban trópusi esőerdőkben és galériaerdőkben élnek.
• Kedvelik a párás, meleg klímát és a tápanyagban gazdag talajt.
• Magasra kapaszkodó életmódot folytatnak a lombkoronaszinten.

A nemzetségcsoport legfontosabb tagját, a Telfairia occidentalis-t és a Telfairia pedata-t magvaikért és olajukért termesztik. A kultúrában bőséges fényre, magas páratartalomra és erős támasztékra van szükségük.

A Joliffieae elkülöníthető a többi tökfélétől a tenyeresen összetett levelei és a rendkívül nagyméretű, bordázott termései alapján. Virágszerkezetükben a rojtos sziromszélek emlékeztetnek a Trichosantheae tribusra, de a levélmorfológia jól elkülöníti őket.

Bár nem tipikus sivatagi szukkulensek, több fajuk (pl. Telfairia fajok) vaskos, fásodó száralapot (kaudex) fejleszt, amely vizet és tápanyagot raktároz, így a 'geofiton' vagy szukkulens-gyűjtemények kedvelt darabjai.

Az APG IV osztályozás szerint a Joliffieae a Cucurbitoideae alcsaládba tartozik. A molekuláris kutatások megerősítették, hogy a tribus az alcsalád egyik bazálisabb helyzetű ágát képviseli. A legközelebbi rokonai a Benincaseae és a Cucurbiteae csoportok közelében keresendők.

• IPNI - International Plant Names Index
• POWO - Plants of the World Online
• BHL - Biodiversity Heritage Library
• World Flora Online
• Wikipedia EN - Telfairia