Kategória:Neoraimondia
Tudományos név
Neoraimondia Britton & Rose 1920
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév Antonio Raimondi (1825–1890) olasz származású perui természettudós és földrajztudós tiszteletére lett elnevezve, aki életét Peru természeti viszonyainak feltárására szentelte. A neo- előtag arra utal, hogy a Raimondia név már korábban foglalt volt az Annonaceae családban, ezért Britton és Rose új nemzetségnévként a Neoraimondia alakot vezették be.
Leírás
A Neoraimondia cserjés vagy fásodó, gyertyatartószerű megjelenésű oszlopos kaktuszok nemzetsége. A növények rendszerint már az alaptól elágaznak, robusztus felépítésűek, felálló, többnyire szürkészöld szárakkal, amelyek akár 10–15 méteres magasságot is elérhetnek.
A szárak vastagok (akár 40 cm átmérőjűek), kevés, széles és jól elkülönülő bordával (általában 4–8). Az areolák nagyok, egymáshoz közel állók, filcesek, barnás színűek, és sajátos, folyamatosan növekedő rövid hajtásokat (virágzó rövidhajtásokat) képeznek, amelyek évekig aktívak maradnak.
A tövisek száma változó, erősek, rugalmasak, gyakran rendkívül hosszúak; egyes fajoknál elérhetik a 20–25 cm-es hosszúságot is.
A virágok nappali nyílásúak, önmeddők, viszonylag kicsik a növény méretéhez képest. Tölcsér alakúak, rózsaszínűek vagy krémszínűek, az areolák rövid hajtásain fejlődnek. A virágcső és a magház pikkelyes, filces.
A beporzásban denevérek (pl. Glossophaga, Platalina fajok) és különböző rovarok (hártyásszárnyúak, kétszárnyúak, lepkék) vesznek részt.
A termések gömb alakúak, barnás színűek, filcesek, rövid tövisekkel borítottak. A magok feketék, finoman pontozott felszínűek, nyálkás bevonattal.
Elterjedés és élőhely
A Neoraimondia nemzetség Peru száraz partvidéki területein, valamint a perui és bolíviai Andok előterében és völgyeiben honos. Elsősorban száraz, sziklás, félsivatagi élőhelyeken fordul elő.
Taxonómia
A nemzetséget Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose írta le 1920-ban. A típusfaj taxonómiai története összetett: a növényt Franz Julius Ferdinand Meyen már 1834-ben leírta Cereus arequipensis néven. Később Karl Moritz Schumann Pilocereus macrostibas néven kezelte (1903).
Britton és Rose ezt a taxont önálló nemzetségbe helyezték, létrehozva a Neoraimondia nemzetséget. A jelenleg elfogadott név: Neoraimondia arequipensis (Meyen) Britton & Rose
Típusfaj: Neoraimondia arequipensis
A jelenleg elfogadott fajszám a modern adatbázisok (pl. POWO) szerint: 2 faj.
- N. arequipensis
- N. herzogiana
Megjegyzés
A nemzetség egyes fajai etnobotanikai szempontból is ismertek, mivel hagyományos andoki szertartásokban más kaktuszfajokkal együtt használták őket.
Szerzők és forrás
- Szerkesztette: Jokhel Csaba
- Kép:
- Lektorálta:
- Forrás:
- Caryophyllales.org;
- Plants of the World Online;
- https://thelastcactusclassification.top/category/neoraimondia/
- https://en.wikipedia.org/wiki/Neoraimondia
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.