Kategória:Neoregelia
| Neoregelia | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Klád | Commelinids |
| Rend | Poales |
| Család | Bromeliaceae |
| Nemzetség | Neoregelia |
Tudományos név
- Neoregelia Lyman Bradford Smith, 1934
A név eredete, etimológia
A nemzetséget Eduard August von Regel (1815–1892) német botanikus tiszteletére nevezték el, aki a Szentpétervári Botanikus Kert igazgatója volt. Mivel a Regelia nevet már korábban lefoglalták egy másik növénycsoportnak (a Myrtaceae családban), Lyman Bradford Smith a görög neo- (új) előtag hozzáadásával alkotta meg az új nevet 1934-ben.
Típus
- Neoregelia sarmentosa (Bertoloni) L.B.Smith; Gyűjtő: Giuseppe Bertoloni, Brazília; Típuspéldány: B (Berlin).
- Első leírása: Lyman Bradford Smith írta le a Contributions from the Gray Herbarium of Harvard University sorozatában 1934-ben, korábbi taxonómiai nevek (Regelia, Aregelia) felülvizsgálata után.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Lyman Bradford Smith, 1934.
Neoregelia sarmentosa képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Aregelia Kuntze
- Regelia Lem. (illegitim név)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A nemzetség fajai többnyire alacsony termetű, tőrózsás növények. A hajtás rövid, gyakran indákkal (stolo) terjedve alkot telepeket. A levelek szélesek, bőrszerűek, szorosan egymásra simulva egy központi víztartó tartályt (ciszternát) képeznek. A levelek széle finoman vagy durvábban fogazott (apró tövisek). Számos faj különlegessége, hogy a virágzás közeledtével a középső levelek élénk vörösre, lilára vagy narancssárgára színeződnek. A szár redukált, a gyökér elsősorban a fák kérgéhez való rögzítést szolgálja (epifiton életmód).
Generatív test
Virág
A virágzat egy rövid szárú, fejezet- vagy sátorszerű tömör fürt, amely mélyen a levélrózsa közepén, a vízszint alatt vagy közvetlenül felette helyezkedik el. A virág kicsi, háromtagú.
- Takarólevelek: A csésze három csészelevélből áll, amelyek gyakran aszimmetrikusak. A párta három sziromlevélből áll, színük fehér, kék vagy levendulakék, végük gyakran visszahajló.
- Ivarlevelek: A porzószálak a szirmokhoz nőttek. A termő alsó állású, a bibe három ágú.
Termés
A termés húsos bogyótermés, amely a levélrózsa mélyén érik be.
- Magja: A magok aprók, nyálkás bevonattal rendelkeznek, ami segíti a madarak és kisállatok általi terjedést (zoochoria).
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség központja Brazília keleti része (az atlanti esőerdők vidéke), de előfordulnak fajai Kolumbia, Peru és az Amazonas-medence területén is.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban epifiton életmódot folytatnak trópusi esőerdőkben, de ritkábban sziklákon (litofiton) is megtelepednek. Kedvelik a párás, meleg környezetet és a szűrt fényt.
Kultúrában tartás
A legnépszerűbb dísz-broméliák közé tartoznak színes leveleik miatt. Fontos, hogy a központi levélrózsában (tölcsérben) mindig legyen tiszta víz. Világos helyet igényelnek, mert a kevés fény hatására a levelek elveszítik élénk színüket.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Megkülönböztethetők a Nidularium nemzetségtől azáltal, hogy a Neoregelia virágzata mélyebben ül a tölcsérben, és a virágok nem emelkednek ki feltűnően, valamint a sziromlevelek formája is eltérő.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV rendszer szerint a Bromeliaceae család Bromelioideae alcsaládjába tartozik. Genetikai vizsgálatok alapján szoros rokonságban áll a Nidularium és Cryptanthus nemzetségekkel.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.