Kategória:Obregonia
Obregonia
A név eredete, etimológia
Az Obregonia nemzetség nevét Álvaro Obregón (1880–1928) mexikói forradalmi vezetőről és államfőről kapta, aki 1920 és 1924 között Mexikó elnöke volt. A fajnév, denegrii, Obregón mezőgazdasági minisztere, Denegri iránti tiszteletből született.
Felfedezés és történet
Az Obregonia denegrii felfedezője Alberto Vojtěch Frič (1882–1944) cseh utazó, etnológus és kaktuszkutató volt, aki 1923-ban, a németországi Erfurtból induló „Kakteen-Haage” expedíció tagjaként járt Mexikó északkeleti részén, Tamaulipas államban. Frič Marcelino Castaneda mérnök társaságában kutatott a Jaumave-völgy (Llanos del Jaumave) mészkősivatagában.
A terület sajátos mikroklímával rendelkezik: a nyári csapadékos időszakban a sivatagi jelleg nedves, trópusi hatású környezetté alakul, sűrű lombtakaróval és állandó félhomállyal. A porózus mészkőtalaj gyors vízáteresztése miatt a felszín közelében mégis száraz réteg marad fenn. Ebben a különleges környezetben fedezte fel Frič az addig ismeretlen kaktuszt, amelyet kutatásai egyik legjelentősebb botanikai eredményének tartott.
A faj hivatalos leírását Frič 1925-ben publikálta. A lelőhely hosszú ideig titokban maradt, és még évtizedekkel később is csak pontatlan adatok álltak rendelkezésre az előfordulásáról.
Leírás
Az Obregonia kis termetű, lapítottan gömbös vagy korong alakú, többnyire magányosan növő kaktusz. Csúcsa erősen gyapjas, gyökérzete fejlett karógyökér. Bordái nincsenek; testét nagy, szögletes, spirálisan elrendeződő szemölcsök alkotják, amelyek széles alappal kapcsolódnak a szárhoz. Az areolák a szemölcsök csúcsán helyezkednek el.
Tövisei rövidek, kevés számúak (gyakran 0–5), hajlékonyak, idővel lehullanak. Virágai nappal nyílnak, tölcsér alakúak, krémszínűek, önmeddők, elsősorban méhek porozzák be őket. A termés bunkószerű, kezdetben húsos, majd kiszáradva zárt marad. A magok körte alakúak, szemölcsösek, fényes fekete színűek; terjesztésükben feltehetően hangyák vesznek részt.
Élőhely
Az Obregonia kizárólag rendkívül kis kiterjedésű területen él Tamaulipas államban. Sziklás vagy agyagos felszíneken, hordalékkúpokon, sűrű, xerofil bokorerdőkben fordul elő, vastag avarréteg alatt, többnyire árnyékban. Tengerszint feletti elterjedése körülbelül 800–1300 m között van.
Társnövényei között szerepel többek között Agave lechuguilla, Ariocarpus trigonus, Astrophytum myriostigma, Coryphantha palmeri, Echinocereus blanckii, Mammillaria baumii és Neolloydia conoidea.(A Plants of the World Online ma már a Cochemiea conoidea szinonimájaként kezeli)
Elterjedés
- Mexikó: kizárólag Tamaulipas szövetségi államban, endemikus.
Taxonómia
Az Obregonia monotipikus nemzetség, egyetlen elfogadott fajjal:
- Obregonia denegrii Frič (1925)
Természetvédelem
Az Obregonia denegrii a legveszélyeztetettebb kaktuszfajok közé tartozik. Vadon élő állománya jelenleg fennmaradni látszik, azonban komoly fenyegetést jelent számára a kísérő növényzet pusztulása, a túllegeltetés és az ebből fakadó erózió. A lelőhelyet a helyi lakosság nemzeti kincsként kezeli és igyekszik megóvni.
Szerzők és forrás
A(z) „Obregonia” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.