Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Vriesea

Innen: MKOE wiki
Vriesea
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Klád Commelinids
Rend Poales
Család Bromeliaceae
Nemzetség Vriesea

Tudományos név

  • Vriesea John Lindley, 1843

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Willem Hendrik de Vriese (1806–1862) holland orvos és botanikus tiszteletére nevezték el, aki a leideni botanikus kert igazgatója és a holland gyarmati flóra kutatója volt. A nevet John Lindley angol botanikus alkotta meg 1843-ban.

Típus

  • Vriesea psittacina (Hooker) Lindley; Gyűjtő: William Jackson Hooker leírása alapján, Brazília; Típuspéldány: K (Kew).
  • Első leírása: John Lindley írta le a Edwards’s Botanical Register folyóiratban 1843-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: John Lindley, 1843.
Vriesea psittacina képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Korasibon Rafinesque

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség tagjai többségében közepes vagy nagy termetű epifiton növények. A hajtás rövid, a levelek tölcsérszerű tőrózsát alkotnak, amely alkalmas a csapadék és szerves törmelék összegyűjtésére. A levelek széle – ellentétben sok más broméliával – ép, nincsenek rajta tövisek. A levéllemez gyakran fényes zöld, sok fajnál sötét keresztirányú sávokkal vagy márványozott mintázattal díszített (Vriesea splendens). A szár redukált, a gyökér elsősorban a fák kérgéhez való rögzítést szolgálja.

Generatív test

Virág

A virágzat látványos, általában kard alakú, kétoldalt lelapított füzér vagy buga. A fellevelek (brakteák) gyakran rendkívül élénk színűek (vörös, sárga, narancs) és szorosan egymásra borulnak. A virág kétivarú, cső alakú.

  • Takarólevelek: A csésze három szabad csészelevélből áll. A párta három sziromlevélből tevődik össze, amelyek alapjánál két apró pikkelyfüggelék található (ez a nemzetség egyik legfontosabb határozóbélyege). A lepellevél-szerű szirmok színe gyakran sárga vagy zöldes.
  • Ivarlevelek: A porzószálak és a bibeszál gyakran kiállnak a párta torkából. A termő felső állású, a bibe háromkaréjú.

Termés

A termés háromrekeszű toktermés.

  • Magja: A magok aprók, repítőszőrökkel rendelkeznek, amelyek segítik a szél általi terjedést és a fák ágain való megtapadást.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség elterjedési területe Mexikótól és a Karib-szigetektől egészen Argentína északi részéig tart, de a fajok legnagyobb sűrűségben Brazília keleti esőerdőiben találhatók meg.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi esőerdőkben élnek epifiton módon, de egyes fajok sziklákon (litofiton) is megtelepednek. Kedvelik a párás, meleg, de közvetlen tűző naptól védett környezetet.

Kultúrában tartás

Kedvelt szobanövények, különösen a “pikkelyes kard” néven ismert hibridek. Igénylik a magas páratartalmat és azt, hogy a levéltölcsérükben mindig legyen víz. A lágy vízzel való öntözést és a szórt fényt hálálják meg.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Nagyon hasonlítanak a Tillandsia nemzetségre, de a Vriesea sziromleveleinek alapjánál minden esetben megtalálható két apró pikkely, amelyek a Tillandsia nemzetségből hiányoznak. Továbbá a Vriesea levelei általában simák és épek, míg a Tillandsia fajok leveleit gyakran sűrű szürke trichomák borítják.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV rendszer alapján a Bromeliaceae család Tillandsioideae alcsaládjába tartozik. A nemzetség az utóbbi időben jelentős revízión ment keresztül; számos korábban ide sorolt fajt (például az illatos virágúakat) áthelyeztek az Alcantarea vagy a Lutheria nemzetségbe.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.