Kategória:Asparagaceae

• Asparagaceae Jussieu (1789), nomen conservandum

Az Asparagaceae családnév a típusnemzetség, az Asparagus nevéből származik. A kifejezés a latin asparagus szóból ered, amely a görög asparagos (ἀσπάραγος) szóra vezethető vissza. Ez utóbbi valószínűleg a perzsa asparag szóból származik, melynek jelentése „hajtás” vagy „nyitás”, utalva a növény ehető, frissen feltörekvő hajtásaira.

• Asparagus L.; Carl von Linné, 1753.
• Első leírása: Antoine Laurent de Jussieu írta le először család szinten 1789-ben a Genera Plantarum című művében.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: A család modern, kiterjesztett értelmezését az Angiosperm Phylogeny Group határozta meg az APG II (2003) és APG III (2009) rendszerekben.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Agavaceae Dumortier
• Anemarrhenaceae Conran, Clifford & Rudall
• Anthericaceae J. Agardh
• Aphyllanthaceae Burnett
• Hesperocallidaceae Traub
• Hyacinthaceae Batsch ex Borkhausen
• Laxmanniaceae Bubani
• Lomandraceae Lotsy
• Ruscaceae M. Roemer
• Themidaceae Salisbury

A család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatók köztük lágyszárú évelők, húsos gyöktörzzsel rendelkező növények, kúszónövények, sőt fatermetű szukkulensek is (például a Dracaena vagy Yucca nemzetségekben). Sok fajnál a valódi levelek apró, pikkelyszerű képletekké redukálódtak, feladatukat pedig ellaposodott, levélszerű szárak, úgynevezett cladodium-ok veszik át. A gyökérrendszer gyakran koloncos vagy rizómás (rhizoma). Egyes taxonoknál előfordul az anomális vastagodás a szárban.

A virágzat változatos: fürt (racemus), ernyő (umbella) vagy fejecske. A virágok általában hímnősek, sugárszimmetrikusak (actinomorph). A lepel (perigonium) hat tagú, két körben helyezkedik el, a lepellevelek szabadok vagy csővé forrtak. A porzók száma általában hat. A magház felső, középső vagy alsó állású, három termőlevélből forrt össze.

A termés leggyakrabban húsos bogyó (bacca) vagy lokulicid toktermés (capsula).

• Magja: A magvak gyakran feketék a fitomelán tartalom miatt (bár az Asparagoideae alcsaládban ez hiányzik), gömbölydedek vagy lapítottak. Az endospermium kemény, olajban és hemicellulózban gazdag.

• Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedt család (kozmopolita). Különösen diverzek az arid és mediterrán területeken, mint Mexikó, Dél-Afrika, a Földközi-tenger vidéke és Ausztrália.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatók a sivatagoktól és félsivatagoktól kezdve a trópusi esőerdőkön át a mérsékelt övi erdőkig és sztyeppékig. Számos fajuk kifejezetten szárazságtűrő (xerophyton).

A család számos szukkulens taxont foglal magában, különösen az Agavoideae alcsaládban. Ide tartoznak az Agave nemzetség fajai, amelyek pozsgás leveleikben tárolják a vizet, valamint a Yucca és Sansevieria nemzetségek. Ezekre a növényekre jellemző a vastag cuticula, a CAM-típusú fotoszintézis és a tőlevélrózsás (rosetta) növekedési forma.

Az APG IV osztályozás szerint az Asparagaceae az Asparagales rendbe tartozik. A modern rendszertan hét alcsaládot különít el, amelyek korábban önálló családként szerepeltek: Aphyllanthoideae, Brodiaeoideae, Scilloideae, Agavoideae, Lomandroideae, Nolinoideae és Asparagoideae. Ez a molekuláris filogenetikai adatokon alapuló összevonás teszi a családot az egyszikűek egyik legváltozatosabb csoportjává.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Asparagaceae
• https://www.ipni.org/
• https://powo.science.kew.org/