Ugrás a tartalomhoz

Rebutia cajasensis

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. január 11., 11:24-kor történt szerkesztése után volt. (A név eredete, etimológia)
Rebutia cajasensis
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Rebutiinae
Nemzetség Rebutia
Faj Rebutia cajasensis
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Aylostera deminuta (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016
    • A tudományos név státusza: érvényes
  • Rebutia cajasensis Ritter, 1977
    • A tudományos név státusza: szinonima

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa Lyon közelében, Chazay d’Azergues-ben.
A fajnév a bolíviai Cajas város nevéből származik, amely a taxon élőhelye.

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Élőhelyén magányos növekedésű, kultúrában szinte mindig gazdagon sarjadó, kisebb-nagyobb csoportokat képező növény. A hajtások fiatal korban gömbölyűek, később rövid oszlopokká nyúlnak. Átmérőjük körülbelül 3 cm.

Szemölcsök

A bordák szemölcsökből állnak, számuk mintegy 18. A szemölcsök jól elkülönülők.

Axillák

Az axillák fejletlenek.

Areolák

Az areolák hosszúkásak, barna gyapjúval borítottak.

Tövisek

  • Középtövis: 1–3 db, a peremtöviseknél erősebb, 3–5 mm hosszú, barna színű
  • Peremtövis: 10–11 db, egyenes, érdes felületű, 2–3 mm hosszú, oldalra álló, kezdetben sárgás, később kifehéredő

Generatív test

Virág

A virágok nagy számban és hosszú időn keresztül nyílnak. Színük élénkpiros.

  • Ivarlevelek: bibe fehér

Termés

A termés gömbölyded, 6–8 mm átmérőjű, barnás színű.

  • Magja: szélesen ovális, sötétbarna, 1,0 × 0,8 mm méretű

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Bolívia, Tarija közigazgatási terület, Mendez tartomány, Cajas város környéke, 2000–2800 m tengerszint feletti magasságban
  • Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: sekély talajú sziklafelszíneken, kövek között él, mohák, zuzmók, néhány pázsitfűféle és alacsony kétszikű növényfaj, valamint helyenként alacsony, ritkás cserjék társaságában

Kultúrában tartás

Az Aylostera alnemzetségbe tartozó faj, igényei lényegében megegyeznek a Rebutia alnemzetség fajainak igényeivel. Magashegyi növény, ezért fontos számára a jól szellőzött növényház vagy a védett körülmények melletti szabadban tartás. Fényigényes, talaja jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag és savanyú kémhatású legyen. Öntözése a fejlődési időszakban is mérsékelt, a reggeli harmat kedvező hatású. Télen szárazon, kissé fagypont feletti hőmérsékleten tartható.
Megfigyelések szerint a kultúrában nevelt növényeknél a sarjadási hajlam fokozódása összefügghet az ültetőközeg magas szerves agyagtartalmával. Tisztán ásványi közegben, szabad ég alatt tartva a sarjképződés elmaradhat, miközben a növény minden évben bőségesen és hosszan virágzik.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Megjelenésében a Rebutia fiebrigii csoportba tartozó formákhoz hasonlít, azonban élőhelyi formaként a típusformától jól megkülönböztethető.

Taxonómia és filogenetika

A taxon neve jelenleg a Rebutia fiebrigii egyik szinonimájaként szerepel. Rendszertani elkülönítése önálló fajként valószínűleg nem indokolt, azonban élőhelyi formaként felismerhető és elkülöníthető.

Egyéb

A gyűjtők körében az eltérő megjelenésű formák elkülönítése kedvelt gyakorlat, ezért a Rebutia cajasensis név a gyűjtemények jeltábláin, valamint a mag- és növénylistákon gyakran szerepel, és várhatóan még hosszú ideig használatban marad.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 404. kártya