Rebutia cajasensis
| Rebutia cajasensis | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Rebutiinae |
| Nemzetség | Rebutia |
| Faj | Rebutia cajasensis |
 
| |
Tudományos név
- Aylostera deminuta (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016
- A tudományos név státusza: érvényes
- Rebutia cajasensis Ritter, 1977
- A tudományos név státusza: szinonima
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa Lyon közelében, Chazay d’Azergues-ben.
A fajnév a bolíviai Cajas város nevéből származik, amely a taxon élőhelye.
Szinonimák
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Élőhelyén magányos növekedésű, kultúrában szinte mindig gazdagon sarjadó, kisebb-nagyobb csoportokat képező növény. A hajtások fiatal korban gömbölyűek, később rövid oszlopokká nyúlnak. Átmérőjük körülbelül 3 cm.
Szemölcsök
A bordák szemölcsökből állnak, számuk mintegy 18. A szemölcsök jól elkülönülők.
Axillák
Az axillák fejletlenek.
Areolák
Az areolák hosszúkásak, barna gyapjúval borítottak.
Tövisek
- Középtövis: 1–3 db, a peremtöviseknél erősebb, 3–5 mm hosszú, barna színű
- Peremtövis: 10–11 db, egyenes, érdes felületű, 2–3 mm hosszú, oldalra álló, kezdetben sárgás, később kifehéredő
Generatív test
Virág
A virágok nagy számban és hosszú időn keresztül nyílnak. Színük élénkpiros.
- Ivarlevelek: bibe fehér
Termés
A termés gömbölyded, 6–8 mm átmérőjű, barnás színű.
- Magja: szélesen ovális, sötétbarna, 1,0 × 0,8 mm méretű
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Bolívia, Tarija közigazgatási terület, Mendez tartomány, Cajas város környéke, 2000–2800 m tengerszint feletti magasságban
- Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: sekély talajú sziklafelszíneken, kövek között él, mohák, zuzmók, néhány pázsitfűféle és alacsony kétszikű növényfaj, valamint helyenként alacsony, ritkás cserjék társaságában
Kultúrában tartás
Az Aylostera alnemzetségbe tartozó faj, igényei lényegében megegyeznek a Rebutia alnemzetség fajainak igényeivel. Magashegyi növény, ezért fontos számára a jól szellőzött növényház vagy a védett körülmények melletti szabadban tartás. Fényigényes, talaja jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag és savanyú kémhatású legyen. Öntözése a fejlődési időszakban is mérsékelt, a reggeli harmat kedvező hatású. Télen szárazon, kissé fagypont feletti hőmérsékleten tartható.
Megfigyelések szerint a kultúrában nevelt növényeknél a sarjadási hajlam fokozódása összefügghet az ültetőközeg magas szerves agyagtartalmával. Tisztán ásványi közegben, szabad ég alatt tartva a sarjképződés elmaradhat, miközben a növény minden évben bőségesen és hosszan virágzik.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Megjelenésében a Rebutia fiebrigii csoportba tartozó formákhoz hasonlít, azonban élőhelyi formaként a típusformától jól megkülönböztethető.
Taxonómia és filogenetika
A taxon neve jelenleg a Rebutia fiebrigii egyik szinonimájaként szerepel. Rendszertani elkülönítése önálló fajként valószínűleg nem indokolt, azonban élőhelyi formaként felismerhető és elkülöníthető.
Egyéb
A gyűjtők körében az eltérő megjelenésű formák elkülönítése kedvelt gyakorlat, ezért a Rebutia cajasensis név a gyűjtemények jeltábláin, valamint a mag- és növénylistákon gyakran szerepel, és várhatóan még hosszú ideig használatban marad.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 404. kártya