Echinopsis densispina

Echinopsis densispina
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-; csoport	Trichocereinae
Nemzetség	Echinopsis
Faj	Echinopsis densispina

Tudományos név

Echinopsis densispina (Werdermann) Friedrich & Glaetzle, 1983

A név eredete, etimológia

Az Echinopsis nemzetségnév a görög echinos (sündisznó) és opsis (megjelenés, látvány) szavak összetétele, utalva a növények tüskés, gömbölyded alakjára.
A faji jelző, a densispina, a latin densus (sűrű) és spina (tövis) szavakból ered, ami a növény rendkívül sűrűn elhelyezkedő töviseire utal.

Típus

Echinopsis densispina; Werdermann, Argentína, Salta tartomány, 1934. B (Botanischer Garten und Botanisches Museum Berlin).
Első leírása: Lobivia densispina néven Erich Werdermann írta le 1934-ben a Kakteenkunde folyóiratban.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Heimo Friedrich és Wolfgang Glaetzle 1983-ban.

Echinopsis densispina képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Echinopsis densispina szinonimái

≡ Lobivia densispina, ≡ Hymenorebutia densispina, ≡ Salpingolobivia densispina, ≡ Lobivia famatimensis var. densispina, ≡ Lobivia haematantha subsp. densispina, ≡ Lobivia haematantha var. densispina, ≡ Lobivia haematantha subsp. densispina
= Echinopsis scoparia, ≡ Lobivia scoparia, ≡ Hymenorebutia scoparia
= Lobivia rebutioides var. citriniflora, ≡ Echinopsis densispina f. citriniflora, ≡ Lobivia densispina f. citriniflora
= Lobivia sublimiflora, ≡ Hymenorebutia sublimiflora, ≡ Lobivia rebutioides var. sublimiflora, ≡ Echinopsis densispina f. sublimiflora, ≡ Lobivia densispina f. sublimiflora, ≡ Lobivia haematantha subvar. sublimiflora, ≡ Lobivia haematantha var. sublimiflora, ≡ Lobivia haematantha f. sublimiflora
= Lobivia famatimensis var. haematantha, ≡ Lobivia pectinifera var. haematantha, ≡ Echinopsis densispina f. haematantha, ≡ Lobivia densispina f. haematantha
= Hymenorebutia kreuzingeri, ≡ Lobivia kreuzingeri, ≡ Echinopsis densispina var. kreuzingeri, ≡ Lobivia densispina var. kreuzingeri
= Lobivia chlorogona, ≡ Lobivia rebutioides var. chlorogona, ≡ Echinopsis densispina f. chlorogona, ≡ Lobivia densispina f. chlorogona, ≡ Hymenorebutia chlorogona
= Lobivia chlorogona var. cupreoviridis, ≡ Echinopsis densispina f. cupreoviridis, ≡ Lobivia densispina f. cupreoviridis
= Lobivia chlorogona var. purpureostoma, ≡ Echinopsis densispina f. purpureostoma
= Lobivia chlorogona var. rubroviridis, ≡ Echinopsis densispina f. rubroviridis, ≡ Lobivia densispina f. rubroviridis
= Lobivia densispina var. blossfeldii, ≡ Echinopsis densispina f. blossfeldii, ≡ Lobivia densispina f. blossfeldii
= Lobivia densispina var. sanguinea, ≡ Echinopsis densispina f. sanguinea, ≡ Lobivia densispina f. sanguinea
= Lobivia pectinifera, ≡ Echinopsis densispina f. pectinifera, ≡ Lobivia densispina f. pectinifera, ≡ Lobivia haematantha subvar. pectinifera, ≡ Lobivia haematantha var. pectinifera, ≡ Lobivia haematantha f. pectinifera, ≡ Echinopsis densispina var. pectinifera
= Lobivia pectinifera var. albiflora, ≡ Echinopsis densispina f. albiflora, ≡ Lobivia densispina f. albiflora
= Lobivia pectinifera var. rosiflora
= Lobivia wessneriana, ≡ Echinopsis densispina f. wessneriana, ≡ Lobivia densispina f. wessneriana, ≡ Lobivia haematantha f. wessneriana
= Hymenorebutia albolanata, ≡ Lobivia albolanata, ≡ Echinopsis densispina f. albolanata, ≡ Lobivia densispina f. albolanata
= Lobivia rebutioides var. kraussiana, ≡ Echinopsis densispina f. kraussiana, ≡ Lobivia densispina f. kraussiana
= Lobivia famatimensis var. setosa, ≡ Echinopsis densispina f. setosa, ≡ Lobivia densispina f. setosa
= Echinopsis densispina var. rebutioides, ≡ Lobivia rebutioides, ≡ Hymenorebutia rebutioides, ≡ Lobivia densispina var. rebutioides, ≡ Echinopsis rebutioides, ≡ Lobivia haematantha subvar. rebutioides, ≡ Lobivia haematantha var. rebutioides

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A szár kezdetben magányos, később csoportképző, alakja rövid hengerestől a megnyúltig terjedhet, magassága elérheti a 10–20 cm-t, átmérője pedig a 4–6 cm-t. A szár színe sötétzöld vagy szürkészöld. A bordák száma 25–40, alacsonyak, kissé gumósak vagy spirálisan rendezettek. Az areolák kicsik, fehéres vagy sárgás gyapjúval borítottak.

A tövisek igen sűrűn borítják a növény testét, szinte teljesen elrejtve azt. A peremtövis száma 15–30, hosszuk 2–5 mm, színük a fehértől a sárgásbarnáig változhat, gyakran sötétebb csúccsal. A középtövis száma általában 1–4, bár néha nehezen megkülönböztethető a peremtövisektől; valamivel erősebbek és hosszabbak, színük gyakran sötétebb barna vagy feketés. A gyökérzet karógyökér jellegű, húsos.

Generatív test

Virág

A virág tölcsér alakú, a szár oldalsó részén fejlődik, színe változatos, leggyakrabban sárga, narancssárga vagy vöröses árnyalatú. A virág hossza 5–8 cm, átmérője 4–7 cm.

Takarólevelek: A külső lepellevél sötétebb tónusú, a belső sziromlevél fényes, élénk színű, hegyes vagy lekerekített csúccsal.
Ivarlevelek: A porzószálak sárgásak, a portokok sárga színűek. A bibe zöldes vagy sárgás, több ágra oszló bibeszál végén helyezkedik el.

Termés

A termés bogyószerű, húsos, éretten barnásvörös, sűrűn borított gyapjúval és sörtékkel.

Magja: Kicsi, matt fekete színű, finoman szemcsézett felülettel.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Ez a faj Argentína északi részén, különösen Salta és Jujuy tartományokban honos.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Magasabb hegyvidéki régiókban él, 1500 és 3000 méter tengerszint feletti magasság között. Sziklás lejtőkön, füves területeken fordul elő, ahol a nappalok intenzív napsütésnek vannak kitéve, míg az éjszakák hűvösek.

Kultúrában tartás

Kedvelt kaktuszfaj, mivel viszonylag könnyen tartható. Jó vízáteresztő talajt és sok fényt igényel. A téli időszakban teljesen szárazon kell tartani, hűvös (5–10 °C) helyen, ami elősegíti a tavaszi virágzást. Fagytűrő képessége szárazon jó, de a tartós fagyokat kerülni kell.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít az Echinopsis famatimensis-re, de az Echinopsis densispina tövisei sűrűbbek, és a szár általában magasabb növésű. Virágai jellemzően nagyobbak és a színeik intenzívebbek.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a Caryophyllales rendbe, a Cactaceae családba és a Cactoideae alcsaládba tartozik. A molekuláris vizsgálatok alapján a Lobivia csoportba sorolható, amelyet sok szerző ma már az Echinopsis nemzetség részeként kezel, bár a filogenetikai viták a nemzetségek felosztásáról (pl. Lobivia újraállítása) folyamatosak.

Forrás