Kategória:Echinopsis
| Echinopsis | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Echinopsis |
Tudományos név
- Echinopsis Zuccarini, 1837
- A tudományos név státusza: érvényes
A név eredete, etimológia
Az Echinopsis név két görög szó összevonásából kialakított tudományos kifejezés. Az első tag – echinos – jelentése (tarajos) sül, sün (talán tengerisünre is vonatkozhat). Az utótag – opsis – jelentése megjelenés1, látszat, hasonlóság. Tehát az Echinopsis nemzetségnév jelentése: sünhöz hasonló kaktuszok, azaz sünkaktuszok.
Típusfaj
- Echinopsis eyriesii (Turpin) Zuccarini
- Első leírása: Joseph Gerhard Zuccarini, 1837.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Joseph Gerhard Zuccarini, 1837.
Echinopsis eyriesii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Acanthocalycium Backeberg, Acantholobivia Backeberg, Aureilobivia Fric, Chamaecereus Britton & Rose, Helianthocereus Backeberg, Hymenorebutia Fric ex Ritter, Leucostele Backeberg, Lobivia Britton & Rose, Megalobivia Y. Ito, Pseudolobivia (Backeberg) Backeberg, Reicheocactus Backeberg, Setiechinopsis (Backeberg) de Haas, Soehrensia Backeberg, Trichocereus (Berger) Riccobono.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A nemzetségbe tartozó fajok magánosak, vagy sarjadók, a testalak lehet kicsi gömbszerű, vagy később megnyúló, magas oszlopos. A borda összefüggő, hosszában rendszerint egyenesen lefutó és nem hullámos. Tejnedvű vagy víznedvű szövetek jellemzik.
Szemölcsök
A bordák szemölcsök által nem tagoltak.
Areolák
A meglehetősen nagy areola-kon gyapjúfilc képződik.
Tövisek
- Középtövis: Általában a rövid vagy nem túl hosszú középtövis jól elkülöníthető.
- Peremtövis: Általában a rövid vagy nem túl hosszú peremtövis jól elkülöníthető.
Generatív test
Virág
A testméretükhöz képest nagy méretű – 15–30 cm hosszú és 12–15 cm átmérőjű – virág a korábbi év hajtásrészén képződik. A napnyugtát követően, vagy borús időben nyíló virágok a fehértől a sárgán, rózsaszínen át a kárminvörösig mindenféle színárnyalatban tündökölnek3. Pericarpium-uk és virágcsövük pikkelyes és mindig szöszös-szőrös, de nem tövises.
Termés
Termésük gömbölyű vagy tojás alakú bogyó.
Magja: Kicsi, fekete, gyakran szemcsés felületű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Dél-Amerika: Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Ecuador, Uruguay, Paraguay, Peru államai.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nyílt síkságok és napsütötte hegyoldalak törmelékes, jó vízáteresztő, enyhén savanyú kémhatású, kissé agyagos talaján él.
Egyéb
Az Echinopsis nemzetségnevet Dr. Joseph Gerhard Zuccarini (1797. 08. 10. – 1848. 02. 18.) német botanikus alkalmazta először 1837-ben, amikor az Echinocactus gyűjtőnemzetségtől leválasztotta ezt a csoportot. Zuccarini figyelmét a rendkívül hosszú, bozontosan szőrös, éjszaka nyíló virágok keltették fel, melyek körülbelül egy nap alatt elvirítanak. A nemzetség rendszertana sokat változott: korábban mintegy 40 fajt számlált, később különböző nemzetségek (Aylostera, Cereus, Chamecereus, Lobivia, Pseudolobivia, Setiechinopsis, Soehrensia, Trichocereus) összevonásával a fajok száma elérte a 150-et is. Jelenleg 56 fajt és 9 változatot tartanak nyilván.
Forrás
A(z) „Echinopsis” kategóriába tartozó lapok
A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.