Rebutia iscayachensis

Rebutia iscayachensis
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség- csoport	Rebutiinae
Nemzetség	Rebutia
Faj	Rebutia iscayachensis

Tudományos név

• Rebutia iscayachensis Rausch, 1977
• A tudományos név státusza: szinonima

A név eredete, etimológia

A Rebutia nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint egy pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.
Az iscayachensis fajnév az eredeti típus élőhelyéről, a bolíviai Iscayachi településről kapta a nevét, amelynek közelében a típus élőhely található.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: a típus élőhely Bolíviában, Iscayachi település közelében található (Tarija megye, Mendez tartomány), 3500 m magasságban.
• Első leírása: Succulenta 56(1): 3. 1977.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rausch, 1977.

Szinonimák

• Lobivia pygmaea var. iscayachensis (Rausch) Rausch, 1987
• Rebutia pygmaea var. iscayachensis (Rausch) Joël Lodé, 1992
• Érvényes név és szinonimák a Rebutia iscayachensis taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Egyhajtású növény. A hajtás szélessége 10–20 mm, hossza kissé nagyobb. Színe sötétzöld vagy sötétszürke, erős fényben sem színeződik vörösre. Gyökere erős, fehér karógyökér.

Szemölcsök

9–11 borda, 2–3 mm magasak, fele olyan mély barázdák tagolják dudorokra.

Axillák

Az axillákban gyakran fehér gyapjú és sörteszőrök találhatók.

Areolák

1,5–2 mm hosszúak, kevés barna filcet hordoznak.

Tövisek

• Peremtövis: 8–11 db, fésűszerűen rendezettek, 2–4 mm hosszúak, világosbarnától fehérig terjedő színűek, tövük megvastagodott és sötétebb barna.

Generatív test

Virág

A hajtás alsó részén fejlődnek, 33–40 mm hosszúak. A gömbölyű magház gyakran a talajszint alatt található, 1–2 mm-es fehéres vagy zöld pikkelyekkel és dús fehér gyapjúval fedett. Areolánként gyakran három fehér sörteszőr található. A virágcső 9–14 mm hosszú, felül 7–10 mm széles, halvány lilás színű.

• Lepellevelek: lepellevél 15–20 mm hosszú, 4–7 mm széles, lapátszerű, lekerekített végeik kis hegyben végződnek; színük élénkpiros vagy bordóvörös, végeik skarlátvörösek.
• Ivarlevelek: porzószálak lilásak, portokok sárgák, bibeszál és bibe halványzöldes színű.

Termés

Gömbölyű, 10 mm átmérőjű.

• Magja: sötétbarna vagy fekete, kb. 1 mm-es, finoman érdes felületű.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Bolívia – Tarija megye, Mendez tartomány; Iscayachi település környéke, 3400–3930 m tengerszint feletti magasságban.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: viszonylag kopár sziklagyepekben él, ritkás cserjék, pázsitfűfélék, mohák és zuzmók, valamint kisebb sziklák között.

Kultúrában tartás

Igényei megegyeznek a pygmaea csoport többi formájáéval. Magról könnyen szaporítható, a magoncok egységes megjelenésűek, és néhány év után virágoznak. Májusban virágzik.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Rebutia pygmaea fajcsoporthoz tartozik. Apró termete, alacsony bordái és élénkpiros, skarlátvörös végű virágai alapján különíthető el a többi élőhelyi formától.

Taxonómia és filogenetika

Az eredetileg fajként leírt taxont a mértékadó rendszerezők ma a Rebutia pygmaea szinonimájának tekintik. A faj rendkívüli változékonysága miatt számos néven írták le; ezeket a taxonokat általában élőhelyi formáknak tekintik.

Egyéb

A Rebutia pygmaea nagyfokú morfológiai változatossága miatt az iscayachensis név a gyűjteményekben ma is használatos. A The New Cactus Lexicon Illustrations második kiadásában (2013) fotó is bemutatja ezt a formát.

Szerzők

• Szöveg: ismeretlen
• Kép: ismeretlen
• Lektorálta: ismeretlen

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 766. kártya