Rebutia rauschii

Rebutia rauschii
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cereeae
Alnemzetség- csoport	Rebutiinae
Nemzetség	Rebutia
Faj	Rebutia rauschii

Tudományos név

• Weingartia canigueralii (Cárdenas) F.H.Brandt in Kakteen Orch. Rundschau 5: 17. 1978 sec. Kiesling & al. 2014
  • A tudományos név státusza: érvényes
• Rebutia rauschii Zecher, 1977
• A tudományos név státusza: szinonima

A név eredete, etimológia

A Rebutia nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő, valamint pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa volt a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.
A rauschii fajnév névadója a neves osztrák kaktuszkutató, Walter Rausch (*1928).

Fotó: Lukoczki Zoltán

Szinonimák

• Lobivia steinmannii var. rauschii (Zecher) Rausch, 1985
• Rebutia steinmannii var. rauschii (Zecher) Pilbeam, 1996
• Érvényes név és szinonimák a Rebutia rauschii taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Egyhajtású vagy mérsékelten sarjadó növény. Hajtásai gömbölyűek vagy rövid hengeresek, 15–20 mm magasak és 15 mm átmérőjűek. Színük szürkészöld. Gyökere erős, húsos főgyökér, módosult raktározó karógyökér, vékony mellékgyökerekkel.

Fotó: Lukoczki Zoltán

Szemölcsök

Egyenes vagy enyhén csavart lefutású bordáit keresztirányú árkok tagolják 3–4 mm széles és 2–3 mm magas szemölcseire (tuberkulum-ai).

Areolák

Oválisak, 1,5 mm hosszúak, fehér filcesek.

Tövisek

• Peremtövis: 7–9 db, sörte vékonyságú, szélesen szétálló és kissé elálló, 2–3 mm hosszú, üveges fehér színű, tövüknél barnás

Generatív test

Virág

20 mm hosszú és hasonló széles. A magház és a virágcső olívzöld, sötétebb pikkelyekkel és fehér szőrrel.

• Lepellevelek: külső lepellevelek narancsos rózsaszínűek, zöldesbarnás középcsíkkal; belső lepellevelek élénk narancsszínűek; a torok fehéres; a lepellevelek spatula alakúak, lekerekített végükön apró heggyel
• Ivarlevelek: porzószálak rózsaszínesek; bibeszál és bibe zöld

Termés

A termése a Rebutia pygmaea-hoz hasonló, de kisebb.

• Magja: a Rebutia pygmaea-éhoz hasonló, kisebb méretű

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Bolívia, Potosí megye, Huari-Huari környéke, kb. 3600 m tengerszint feletti magasságban
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: magashegységi, ritkás növényzetű sziklagyepekben él; zuzmók, mohák, alacsony pázsitfüvek között, kövek, sziklák között és sziklarepedésekben; sekély, aprózódott vulkánikus kőzettel keveredett talajon

Kultúrában tartás

Szabadban tartva fejlődik és virágzik legmegbízhatóbban. Tavasztól őszig, csapadék elleni védelemmel ajánlott tartani. Üvegházban is jól fejlődhet és gazdagon virágozhat. Virágzása rendszerint május hónapra esik. Talajként magas ásványianyag-tartalmú, savanyú kémhatású keverék javasolt, amely a vulkáni kőzeteken kialakult talajokra jellemző.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Rebutia steinmannii-hez hasonló, azonban annál kisebb termetű és feltűnőbb virágú forma.

Taxonómia és filogenetika

A taxont Zecher 1977-ben fajként írta le a Rebutia nemzetségben. Később Rausch a steinmannii faj változataként ismerte el, a Lobivia nemzetségben. A jelenleg mértékadó rendszerezés szerint a Rebutia steinmannii a Rebutia nemzetség tagja, míg a Rebutia rauschii e faj szinonimája.

Egyéb

Kertészeti árjegyzékekben olykor Mediolobivia rauschii néven szerepel, azonban ilyen néven soha nem volt hivatalosan rendszerezve.

Szerzők

• Szöveg: Lukoczki Zoltán
• Kép: Lukoczki Zoltán
• Lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 742. kárty