„Opuntia macrocentra” változatai közötti eltérés

Opuntia macrocentra
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Opuntieae
Nemzetség	Opuntia
Faj	Opuntia macrocentra

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. május 12., 17:45-kori változata

Tudományos név

Opuntia macrocentra Engelm. in Proc. Amer. Acad. Arts 3: 292. 1856 sec. Parfitt & Gibson 2003
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév eredete bizonytalan. Egyes értelmezések szerint az ókori görög Opus város nevéből származik latin közvetítéssel („Opuntius”), más magyarázat szerint az ógörög „opos” (fügelé) szóból ered, utalva a termések jellegére. Létezik azték eredetre utaló hipotézis is.
A fajnév a görög „makros” (nagy) és „kentron/centrum” (közép, központ) szavakból származik, és a virág jellegzetes, sötétebb közepére utal.

Típuspéldány

Első leírás: Engelmann, 1856 (Proceedings of the American Academy of Arts and Sciences 3: 292)
Típuslokalitás: USA, Texas, Rio Grande-vidék (El Paso környéke)

A(z) Opuntia macrocentra szinonimái

= Opuntia violacea, ≡ Opuntia violacea, ≡ Opuntia violacea var. macrocentra
= Opuntia shreveana
= Opuntia violacea var. castetteri

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Bokros, felálló vagy elterülő növekedésű kaktusz, általában 0,6–1 m magas. A szártagok laposak, 7–20 cm hosszúak és 6–18 cm szélesek, színük a zöldtől a kékeszöldön át erősen lilás árnyalatokig változik, különösen erős napsugárzás hatására.

Areolák

Az areolák átlós sorokban helyezkednek el, egymástól kb. 2–2,5 cm-re. Fiatal részeken fehér gyapjúval fedettek.

Glochidák

Barnás vagy vörösesbarna glochidák, 2–6 mm hosszúak.

Tövisek

A tövisek száma erősen változó (0–15 vagy több).

Középtövis(ek): 0–4 db, gyakran 1–3, 3–10 cm hosszúak
Peremtövisek: nem mindig elkülönülők, változó elrendezésűek

Színük vörösesbarna, fekete, részben fehéres. Egyes populációkban sárgás tövisek is előfordulnak.

Generatív test

Virág

A virágok 6–9 cm átmérőjűek, sárgák, gyakran vöröses vagy narancsvörös középrésszel. A külső lepelleveleken zöldes árnyalat is előfordulhat.

Termés

Tojásdad, 2,5–4 cm hosszú, bíborvörös termés.

Magok: 1,5–2 mm körüli, barnás, kemény héjú

Elterjedés és élőhely

Elterjedés: USA (Texas, New Mexico, Arizona), Mexikó (Chihuahua, Coahuila, Sonora)
Élőhely: száraz, sziklás, félsivatagos területek 900–1600 m között
Gyakori: mészkő, homokkő, vulkanikus kőzetek, ritkás cserjések

A „Kaliforniai-félszigeti előfordulás” nem tekinthető általánosan elfogadottnak, valószínűleg téves vagy más taxonokkal kevert adat.

Kultúrában tartás

Gyors növekedésű, könnyen tartható faj. Néhány év alatt nagy telepeket képez. Jó vízáteresztő talajban és teljes napsütésben fejlődik legszebben. Árnyékosabb helyen nagyobb, de kevésbé tövises szártagokat hoz, ugyanakkor bőségesen virágzik.

Szaporítása legegyszerűbben szártagok dugványozásával történik. Fagymentes vagy enyhén hűvös helyen teleltethető, de a nem teljesen beérett hajtások fagyérzékenyek. Jó fagytűrésű, de a téli tartós nedvességre érzékeny faj. Közép-európában sziklakertben is tartható, de csapadékvédelem ajánlott.

Teljes napfényen fejleszti legszebb lilás színét
Jó vízáteresztő, ásványi talajt igényel
Nyári növekedési időszakban mérsékelt öntözés

Tapasztalatok szerint a teljes kint teleltetés károsodást okozhat (foltok, szövetelhalás), de a növény gyakran részben regenerálódik tavasszal.

Taxonómia és filogenetika

A faj az Opuntia violacea komplex tagja. A szakirodalomban több alfaji és változati besorolás is szerepel.

subsp. macrocentra: sötétebb, kompaktabb formák
subsp. minor: világosabb, kékesebb, ritkább areolájú formák

Ezek elkülönítése nem minden szerzőnél elfogadott, részben ökotípus-variabilitásnak is tekintik.

Egyéb

Erősen változatos faj, amely természetes élőhelyén hibridizációra is hajlamos (pl. Opuntia chlorotica × Opuntia phaeacantha vonal). Természetes élőhelyén gyakran nagy tömegben fordul elő, látványosan meghatározva a táj arculatát. Különösen dekoratív a kékes–rózsaszínes árnyalatú szártagjaival.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán, Barna János (A 43. és a 379-es pozsgáslap összevonva)
Lektorálta: Papp László

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Taxonbox | accepted = Opuntia macrocentra Engelm. in Proc. Amer. Acad. Arts 3: 292. 1856 sec. Parfitt & Gibson 2003 | synonym =
+{{Taxonbox
+| accepted = Opuntia macrocentra Engelm. in Proc. Amer. Acad. Arts 3: 292. 1856 sec. Parfitt & Gibson 2003
+| synonym =
 }}
 <span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
 === A név eredete, etimológia ===
-* A '''nemzetségnév''' az ókori görög Opus város nevéből származik, ahol hasonló növényeket írtak le.
+* A '''nemzetségnév''' eredete bizonytalan. Egyes értelmezések szerint az ókori görög Opus város nevéből származik latin közvetítéssel („Opuntius”), más magyarázat szerint az ógörög „opos” (fügelé) szóból ered, utalva a termések jellegére. Létezik azték eredetre utaló hipotézis is.
-* A '''fajnév''' a görög–latin ''macro'' (nagy) és ''centrum'' (közép) szavakból ered, az erőteljes, hangsúlyos tövisekre utalva.
+* A '''fajnév''' a görög „makros” (nagy) és „kentron/centrum” (közép, központ) szavakból származik, és a virág jellegzetes, sötétebb közepére utal.
 <span id="típuspéldány"></span>
 === Típuspéldány ===
-* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Észak-Amerika, pontos gyűjtési adatok nem ismertek
+* '''Első leírás:''' Engelmann, 1856 (Proceedings of the American Academy of Arts and Sciences 3: 292)
-* '''Első leírása:''' Proceedings of the American Academy of Arts 3: 36. (1856)
+* '''Típuslokalitás:''' USA, Texas, Rio Grande-vidék (El Paso környéke)
-* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Engelmann, 1857
+[[Fájl:Opuntia macrocentra-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
+[[Fájl:Opuntia macrocentra-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
+[[Fájl:Opuntia macrocentra-2.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
 {{Kaktusz szinonimák}}
-[[Fájl:Pozsgáslap 043-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Barna János]]
-[[Fájl:Pozsgáslap 043-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Barna János]]
 <span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-<span id="vegetatív-test"></span>
 === Vegetatív test ===
-<span id="hajtás-szár"></span>
 ==== Hajtás, szár ====
-Terjedő, bokros növekedésű kaktusz, 0,6–1 m magas, ritkán törzses. A szártagok (kladódiumok) laposak, 10–20 cm átmérőjűek, színük a matt sötétzöldtől a hamvas kékeszöldig változik.
+Bokros, felálló vagy elterülő növekedésű kaktusz, általában 0,6–1 m magas. A szártagok laposak, 7–20 cm hosszúak és 6–18 cm szélesek, színük a zöldtől a kékeszöldön át erősen lilás árnyalatokig változik, különösen erős napsugárzás hatására.
-<span id="areolák"></span>
 ==== Areolák ====
-Az areolák egymástól 2–2,5 cm-re helyezkednek el. Glochidái cserszínűek vagy vörösesbarnák.
+Az areolák átlós sorokban helyezkednek el, egymástól kb. 2–2,5 cm-re. Fiatal részeken fehér gyapjúval fedettek.
+[[Fájl:Pozsgáslap 043-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Barna János]]
+[[Fájl:Pozsgáslap 043-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Barna János]]
+==== Glochidák ====
+Barnás vagy vörösesbarna glochidák, 2–6 mm hosszúak.
-<span id="tövisek"></span>
 ==== Tövisek ====
+A tövisek száma erősen változó (0–15 vagy több).
+* Középtövis(ek): 0–4 db, gyakran 1–3, 3–10 cm hosszúak
+* Peremtövisek: nem mindig elkülönülők, változó elrendezésűek
-* '''Középtövis:''' 0–4 db, leggyakrabban 1–3, 3–6 cm hosszú vagy hosszabb, vörösesbarnától sötét feketéig változó színű, fehéres csúccsal.
+Színük vörösesbarna, fekete, részben fehéres. Egyes populációkban sárgás tövisek is előfordulnak.
-* '''Peremtövis:''' nem különül el élesen, a tövisek változó elrendezésűek.
-<span id="generatív-test"></span>
 === Generatív test ===
-<span id="virág"></span>
 ==== Virág ====
-A virágok gyakran nem nyílnak ki teljesen, kb. 6–7 cm átmérőjűek, sárgák vörös középrésszel.
+A virágok 6–9 cm átmérőjűek, sárgák, gyakran vöröses vagy narancsvörös középrésszel. A külső lepelleveleken zöldes árnyalat is előfordulhat.
-* '''Lepellevelek:''' '''csésze''', '''párta sziromlevelek''', '''lepellevelek''' több sorban, sárga színnel
-* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' számosak, '''portokok''' sárgák, '''bibeszál''' rövid, '''bibe''' többkaréjú
-<span id="termés"></span>
 ==== Termés ====
-Ovális, kevés areolával rendelkező, bíborvörös termés, 2,5–3,5 cm hosszú.
+Tojásdad, 2,5–4 cm hosszú, bíborvörös termés.
-* '''Magja:''' apró, kemény héjú, világosbarna
+* Magok: 1,5–2 mm körüli, barnás, kemény héjú
 <span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
 == Elterjedés és élőhely ==
-* '''Földrajzi elterjedés:''' USA (Arizona, Új-Mexikó, Texas) és Mexikó (Sonora, Chihuahua, Kaliforniai-félsziget)
+* '''Elterjedés:''' USA (Texas, New Mexico, Arizona), Mexikó (Chihuahua, Coahuila, Sonora)
-* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Száraz, sziklás, gyér növényzetű területeken él. A subsp. ''macrocentra'' sűrűbb areolájú, sötétebb szártagú formákkal Arizona, Új-Mexikó és Texas területén fordul elő, míg a subsp. ''minor'' ritkább areolájú, kékesebb színű, Texas (Big Bend) és a szomszédos mexikói régiók területén.
+* '''Élőhely:''' száraz, sziklás, félsivatagos területek 900–1600 m között
+* Gyakori: mészkő, homokkő, vulkanikus kőzetek, ritkás cserjések
+A „Kaliforniai-félszigeti előfordulás” nem tekinthető általánosan elfogadottnak, valószínűleg téves vagy más taxonokkal kevert adat.
 <span id="kultúrában-tartás"></span>
@@ 64. sor: / 65. sor: @@
 Szaporítása legegyszerűbben szártagok dugványozásával történik. Fagymentes vagy enyhén hűvös helyen teleltethető, de a nem teljesen beérett hajtások fagyérzékenyek.
+Jó fagytűrésű, de a téli tartós nedvességre érzékeny faj. Közép-európában sziklakertben is tartható, de csapadékvédelem ajánlott.
-<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
+* Teljes napfényen fejleszti legszebb lilás színét
-== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+* Jó vízáteresztő, ásványi talajt igényel
-Jellegzetes a sötét, gyakran feketés tövisek fehér csúcsa, valamint a kékeszöld–lilás árnyalatú szártagok. Nagy változatosságot mutat tövisességben, a szinte csupasz formáktól az erősen tövises példányokig.
+* Nyári növekedési időszakban mérsékelt öntözés
+Tapasztalatok szerint a teljes kint teleltetés károsodást okozhat (foltok, szövetelhalás), de a növény gyakran részben regenerálódik tavasszal.
 <span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
 == Taxonómia és filogenetika ==
-A faj rendszertanilag változatos és több néven is leírták. Két fő alfaja ismert: subsp. ''macrocentra'' és subsp. ''minor'', amelyek elsősorban szártagméretben, színben és areolasűrűségben különböznek.
+A faj az ''Opuntia violacea'' komplex tagja. A szakirodalomban több alfaji és változati besorolás is szerepel.
+* subsp. ''macrocentra'': sötétebb, kompaktabb formák
+* subsp. ''minor'': világosabb, kékesebb, ritkább areolájú formák
+Ezek elkülönítése nem minden szerzőnél elfogadott, részben ökotípus-variabilitásnak is tekintik.
 <span id="egyéb"></span>
 == Egyéb ==
+Erősen változatos faj, amely természetes élőhelyén hibridizációra is hajlamos (pl. ''Opuntia chlorotica'' × ''Opuntia phaeacantha'' vonal).
 Természetes élőhelyén gyakran nagy tömegben fordul elő, látványosan meghatározva a táj arculatát. Különösen dekoratív a kékes–rózsaszínes árnyalatú szártagjaival.
@@ 80. sor: / 92. sor: @@
 == Szerzők ==
-* '''Szöveg:''' Barna János
+* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán, Barna János (A 43. és a 379-es pozsgáslap összevonva)
-* '''Kép:''' Barna János
 * '''Lektorálta:''' Papp László
-<span id="forrás"></span>
-== Forrás ==
-* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 43. kártya
 [[Kategória:Opuntia]]
 [[Kategória:Pozsgások kártyák]]