Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Pereskia” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox
{{Taxonbox | accepted = Pereskia Miller, Gard. Dict. Abr., ed. 4: 1026. 1754. Sec. Korotkova (2021) | synonym = }}=== A név eredete, etimológia ===
|taxon=Pereskia
A nemzetséget '''[[Charles Plumier]]''' francia botanikus nevezte el, majd '''[[Philip Miller]]''' érvényesítette a leírást. A név tisztelgés '''[[Nicolas-Claude Fabri de Peiresc]]''' (1580–1637) francia csillagász, botanikus és természettudós előtt, azonban a név ortográfiailag tévesen, ''Pereskia'' alakban lett rögzítve a nevezéktani protológusban.
}}
== Tudományos név ==


''Pereskia'' Miller, Gard. Dict. Abr., ed. 4: 1026. 1754. Sec. Korotkova (2021)
=== Típus ===
* Típusfaj: ''[[Pereskia aculeata]]'' Mill.
* '''Első leírása:''' '''[[Philip Miller]]''', Gard. Dict. Abr., ed. 4: 1026. 1754.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Philip Miller]]''' (1754, eredeti kombináció).


'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
{{Típusfaj | Pereskia aculeata | limit=5}}


<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
A nemzetség Nicolas-Claude Fabri de '''Peiresc''' (1580–1637) francia csillagász, botanikus és természettudós tiszteletére kapta a nevét (tévesen írva).
== Típuspéldány ==
''Pereskia aculeata'' Mill.
'''''Első leírása:''''' Miller
<span id="szinonimák"></span>
=== Szinonimák ===
=== Szinonimák ===
* ''Peirescia'' Zucc.
* '''''[[:Kategória:Peirescia|Peirescia]]''''' Zucc.
* ''Peireskia'' K.Schum.
* '''''[[:Kategória:Peireskia|Peireskia]]''''' K.Schum.
* ''Pereskia'' sect. ''Rhodocactus'' A.Berger
* '''''[[:Kategória:Rhodocactus|Rhodocactus]]''''' (A.Berger) F.M.Knuth
* ''Rhodocactus'' (A.Berger) F.M.Knuth
* '''''[[:Kategória:Carpophillus|Carpophillus]]''''' Neck.
* ''Carpophillus'' Neck.
* '''Pereskia sect. Rhodocactus''' A.Berger


<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
Cserjeszerű vagy fatermetű növények, erősen elágazóak, a '''gyökérzet''' elemei, a '''gyökerek''' néha '''gumósak''' lehetnek. A '''hajtások''' hengeresek, alig szukkulensek (pozsgásak), nem tagoltak, nem bordázottak és nem szemölcsösek (''tuberculatus''). A '''száron''' gázcserenyílások (''stoma'') vannak. A zöld bőr (''epidermis'') tartós (''persistens''), a '''kéreg''' (''periderm'') képződését késleltetik. A '''levelek''' igazi, jól fejlett lomblevelek. Az '''areolák''' gyakran sok '''tövist''' viselnek, a ''glochidium-ok'' teljesen hiányoznak (''glochidia absens''). A nemzetségen belül a '''tövisek''' száma az idősebb részeken jelentősen megnövekedhet.


<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
* Cserjeszerű vagy fatermetű növények, erősen elágazóak, gyökereik néha '''gumósak''' lehetnek.
* A hajtások '''hengeresek''', alig '''szukkulensek''' (pozsgásak).
* '''Nem tagoltak''', '''nem bordázottak''' és '''nem szemölcsösek''' (''tuberculatus'').
* A száron '''gázcserenyílások''' (''stoma'') vannak.
* A '''zöld bőr''' (''epidermis'') '''tartós''' (''persistens''), a '''kéreg''' (''periderm'') képződését késleltetik.
<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====
<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
Gyakran '''sok tövist''' viselnek, '''glochidák hiányoznak''' (''glochidia absens'').
<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
<span id="virág"></span>
==== Virág ====
==== Virág ====
A '''virág''' nappali nyílású (''diurnalis''), önmeddő (''autosterilis''). Magánosan vagy csoportokban állnak, fürtökben (''paniculus'') vagy bogernyőkben (''corymbus'') rendezettek. A '''virág''' alakja forgós (''rotatus''), kocsányos (''pedunculatus'') vagy ülő (''sessilis''), színe fehér, rózsaszín vagy piros. Méhek, legyek vagy kolibrík porozzák.
* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' struktúrák nem különülnek el élesen '''csésze''' és '''párta''' egységekre, a belső és külső '''sziromlevél''' körök fokozatos átmenetet mutatnak, színesek és szétterülők.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''portokok''' nagy számban helyezkednek el a virág középpontjában, körülvéve a '''termő''' részét képező '''bibeszál''' és a '''bibe''' együttesét.


* '''Nappali''' nyílású (''diurnalis''), '''önmeddő''' (''autosterilis'').
* '''Magánosan''' vagy '''csoportokban''' állnak, '''fürtökben''' (''paniculus'') vagy '''bogernyőkben''' (''corymbus'') rendezettek.
* '''Forgós''' (''rotatus''), '''kocsányos''' (''pedunculatus'') vagy '''ülő''' (''sessilis'').
* '''Fehér''', '''rózsaszín''' vagy '''piros''' színű.
* '''Méhek''', '''legyek''' vagy '''kolibrík''' porozzák.
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====
Bogyószerű (''bacciformis'') vagy körte alakú (''pyriformis''), víznedvű (''succosus, -a, -um''), fel nem nyíló (''indehiscens''). Gyümölcshús (''pulpa'') van vagy hiányzik. A gyümölcsevő emlősök gondoskodnak a talajra hullott termések szórásáról.
* '''Magja:''' Nagy, barna vagy fekete színű, kerekített (''rotundus''), fordított tojás alakú (''obovalis'') vagy vese alakú (''reniformis''), fényes.


* '''Bogyószerű''' (''bacciformis'') vagy '''körte''' alakú (''pyriformis'').
* '''Víznedvű''' (''succosus, -a, -um''), '''fel nem nyíló''' (''indehiscens'').
* '''Gyümölcshús''' (''pulpa'') '''van''' vagy '''hiányzik'''.
* A '''gyümölcsevő emlősök''' gondoskodnak a talajra hullott termések szórásáról.
** '''''Magja:''''' Nagy, '''barna''' vagy '''fekete''' színű, '''kerekített''' (''rotundus''), '''fordított tojás''' alakú (''obovalis'') vagy '''vese''' alakú (''reniformis''), '''fényes'''.
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


'''''Földrajzi elterjedés:''''' '''Dél-Amerika''' és a '''Karib-szigetek''' (''P. aculeata'' behurcolva).
* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség természetes elterjedési területe '''Dél-Amerika''' és a '''Karib-szigetek''' (a ''[[Pereskia aculeata]]'' más területekre is behurcolva). Az őshonos populációk megtalálhatók '''Argentína''' (Catamarca, Chaco, Formosa, Jujuy, Salta), '''Bolívia''' (Beni, Chuquisaca, Cochabamba, Santa Cruz, Tarija), '''Brazília''' (Bahia, Ceara, Espirito Santo, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Pernambuco, Rio de Janeiro, Sao Paulo), '''Paraguay''' (Alto Paraguay, Alto Parana, Amambay, Boqueron, Caazapa, Canindeyu, Central, Concepcion, Cordillera, Itapua, Guaira, Paraguari, San Pedro), '''Peru''' (Amazonas, Cajamarca, La Libertad, ahol például a ''[[Pereskia horrida]]'' subsp. ''rauhii'' él Cajamarca régióban, El Platanillo területén) és '''Uruguay''' területein.
 
* '''Élőhely, éghajlat, lifestyle, növénytársulás:''' A tengerszinttől egészen 2180 m tengerszint feletti magasságig fordulnak elő. Nagyon lokalizált populációkban, cserjék között, árnyékban, gyakran lejtős területeken élnek. Lombhullató száraz erdőkben, tüskés bozótosokban vagy nedvesebb területeken találhatók meg, ahol a hőmérséklet keveset változik az év során és mérsékelt (''mesothermis'' terület). A száraz erdők fahatárának egy részét képezik. Életmódjukból adódóan gyakran észrevétlenek maradnak kaktuszként, kivéve virágzáskor.
'''Argentína''' (Catamarca, Chaco, Formosa, Jujuy, Salta), '''Bolívia''' (Beni, Chuquisaca, Cochabamba, Santa Cruz, Tarija), '''Brazília''' (Bahia, Ceara, Espirito Santo, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Pernambuco, Rio de Janeiro, Sao Paulo), '''Paraguay''' (Alto Paraguay, Alto Parana, Amambay, Boqueron, Caazapa, Canindeyu, Central, Concepcion, Cordillera, Itapua, Guaira, Paraguari, San Pedro), '''Peru''' (Amazonas, Cajamarca, La Libertad), '''Uruguay'''. ''Pereskia horrida'' subsp. ''rauhii'', El Platanillo, Cajamarca, Peru.
 
'''''Élőhely:''''' A '''tengerszinttől''' egészen '''2180 m''' tengerszint feletti magasságig.
 
Nagyon '''lokalizált''' populációkban fordul elő.
 
'''Cserjék''' között, '''árnyékban''', gyakran '''lejtős''' területeken él.
 
'''Lombhullató száraz erdőkben''', '''tüskés bozótosokban''' vagy '''nedvesebb''' területeken található, ahol a '''hőmérséklet keveset változik''' és '''mérsékelt''' (''mesothermis terület'').


* '''''Éghajlati tényezők:''''' A hőmérséklet keveset változik az év során, és mérsékelt (''mesothermis'').
* '''''Növénytársulás, életmód:''''' A '''száraz erdők''' '''fahatárának''' egy részét képezi.
Gyakran '''észrevétlen''' marad kaktuszként, kivéve virágzáskor.
<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==
A fajok többségét élősövényként termesztik azokon a területeken, ahol őshonosak, mivel sűrű ágrendszerük és töviseik kiváló védelmet nyújtanak.


A fajok többségét '''sövény''' növényként termesztik azokon a területeken, ahol őshonosak.
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[:Kategória:Leuenbergeria|Leuenbergeria]]'' nemzetségtől eltérően a ''Pereskia'' hajtásai alig szukkulensek, gázcserenyílások (''stoma'') vannak a száron, és a kéregképződés (''periderma'') lassú, az epidermisz tartósan megmarad.


''Leuenbergeria'' nemzetségtől eltérően a ''Pereskia'' hajtásai alig szukkulensek, '''gázcserenyílások''' (''stoma'') vannak a száron, és a '''kéregképződés''' (''periderma'') '''lassú'''.
== Taxonómia és filogenetika ==
 
A molekuláris filogenetikai vizsgálatok során '''[[Reto Nyffeler]]''' (2002), '''[[Erika Edwards]]''' és munkatársai (2005), valamint '''[[Charles Butterworth]]''' és '''[[Erika Edwards]]''' (2008) a nemzetséget paraphiletikusnak találták. A csoport a [[:Kategória:Cactaceae|Cactaceae]] alapi részén egy evolúciós fokozatot alkot. Az északi klád – amely a mezoamerikai és karibi fajokat foglalja magában – az elsőként elágazó csoport, ezt követi a déli klád, amely főként az andoki fajokat tartalmazza, és ide tartozik a nemzetség nevezéktani típusa is ('''[[Charles Butterworth]]''' & '''[[Robert Wallace]]''' 2005; '''[[Erika Edwards]]''' és mtsai 2005).  
<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==


* '''''Taxonómiai megfontolások:''''' Jelenleg 9 elismert faj és 2 alfaj van: – ''Pereskia aculeata'' Miller 1768 – ''Pereskia bahiensis'' Gurke 1908 – ''Pereskia diaz-romeroana'' Cardenas 1950 – ''Pereskia grandifolia'' Haworth 1819 – ''Pereskia grandifolia'' subsp. ''violacea'' (Leuenberger) Taylor &amp; Zappi 1997 – ''Pereskia horrida'' (Kunth) D.c. 1828 – ''Pereskia horrida'' subsp. ''rauhii'' (Backeberg) Ostolaza 1998 – ''Pereskia nemorosa'' Rojas Acosta 1897 – ''Pereskia sacharosa'' Grisebach 1879 – ''Pereskia stenantha'' Ritter 1979 – ''Pereskia weberiana'' K.Schumann 1898
A paraphyliát tükröző nevezéktani változtatásokat '''[[Erika Edwards]]''' és munkatársai kezdetben nem javasolták a nevezéktani stabilitás megőrzése érdekében, és mivel mindkét kládban megvannak a kaktuszfélék ősi bélyegei (fás szár, igazi levelek, C3 fotoszintézis). Később az északi klád fajait '''[[Joël Lodé]]''' (2013) különválasztotta ''[[:Kategória:Leuenbergeria|Leuenbergeria]]'' néven, bár ezt az elkülönítést is érte kritika (pl. '''[[David Hunt]]''' 2013 által), mivel a két klád morfológiailag nehezen különíthető el. Kompromisszumként '''[[Gordon Rowley]]''' (2013) a ''Leuenbergera'' alcsoport szintű kategória bevezetését javasolta az északi klád jelölésére.
* '''''Filogenetika:''''' A ''Pereskia'' nemzetséget '''Nyffeler''' (2002), '''Edwards és mtsai''' (2005), valamint '''Butterworth &amp; Edwards''' (2008) ismételten paraphiletikusnak találták. A nemzetség a Cactaceae alapi részén egy fokozatot alkot: az északi klád – amely a mezoamerikai és karibi ''Pereskia'' fajokat foglalja magában – az első elágazó csoport, ezt követi a déli klád, amely főként az andoki ''Pereskia'' fajokat tartalmazza, és ide tartozik a ''Pereskia'' nevezéktani típusa is ('''Butterworth &amp; Wallace''' 2005; '''Edwards és mtsai''' 2005). A ''Pereskia'' paraphyliáját tükröző nevezéktani változtatásokat Edwards és mtsai (2005) nem javasoltak, mivel szerették volna, ha eredményeiket további génekkel is tesztelik, mielőtt új besorolást javasolnának a nemzetség számára. Emellett nem állt rendelkezésre olyan korábbi nemzetségnév sem, amely alkalmas lett volna az északi ''Pereskia'' klád jelölésére – az egykor javasolt elkülönített ''Rhodocactus'' típusa ugyanis a déli kládban volt, együtt a ''Pereskia'' saját típusával. A szerzők inkább egy evolúciós, semmint szigorúan filogenetikai besorolást részesítettek előnyben, mivel mindkét ''Pereskia'' kládban megvannak azok a bélyegek, amelyeket a Cactaceae-ben ősi állapotnak tekintenek, például a fás szár, az igazi levelek jelenléte, a többi kaktusztól eltérő virágmorfológia és a C3 fotoszintézis. Csak a közelmúltban választották külön az északi ''Pereskia'' fajokat ''Leuenbergeria'' néven ('''Lodé''' 2013), ám ezt az elkülönítést is érte kritika, mert a két klád morfológiailag nehezen különíthető el (http://www.mobot.org/MOBOT/research/Edge/apr13/apr13lit.shtml; '''Hunt''' 2013). A molekuláris filogenetikai hipotézisek és a nevezéktani stabilitás közötti kompromisszumként Rowley (2013) a ''Leuenbergera'' alcsoport – figyeljünk a különböző írásmódra – bevezetését javasolta az északi ''Pereskia'' klád számára. ['''Hernández-Ledesma és mtsai''' (2015)]
** Jegyzet: https://caryophyllales.org/


<span id="szerzők-és-forrás"></span>
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Pereskia}}
== Szerzők és forrás ==


* '''''Szöveg:''''' Miller
== Forrás ==
* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/pereskia/
* [https://thelastcactusclassification.top/category/pereskia/ The Last Cactus Classification - Pereskia]
* [https://caryophyllales.org/ Caryophyllales Network]


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]][[Kategória:Pereskioideae]]

A lap jelenlegi, 2026. május 21., 09:20-kori változata

Pereskia Miller, Gard. Dict. Abr., ed.

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Pereskioideae
Nemzetség Pereskia

Tudományos név

  • Pereskia Miller, Gard. Dict. Abr., ed. 4: 1026. 1754. Sec. Korotkova (2021)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Charles Plumier francia botanikus nevezte el, majd Philip Miller érvényesítette a leírást. A név tisztelgés Nicolas-Claude Fabri de Peiresc (1580–1637) francia csillagász, botanikus és természettudós előtt, azonban a név ortográfiailag tévesen, Pereskia alakban lett rögzítve a nevezéktani protológusban.

Típus

Pereskia aculeata képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Cserjeszerű vagy fatermetű növények, erősen elágazóak, a gyökérzet elemei, a gyökerek néha gumósak lehetnek. A hajtások hengeresek, alig szukkulensek (pozsgásak), nem tagoltak, nem bordázottak és nem szemölcsösek (tuberculatus). A száron gázcserenyílások (stoma) vannak. A zöld bőr (epidermis) tartós (persistens), a kéreg (periderm) képződését késleltetik. A levelek igazi, jól fejlett lomblevelek. Az areolák gyakran sok tövist viselnek, a glochidium-ok teljesen hiányoznak (glochidia absens). A nemzetségen belül a tövisek száma az idősebb részeken jelentősen megnövekedhet.

Generatív test

Virág

A virág nappali nyílású (diurnalis), önmeddő (autosterilis). Magánosan vagy csoportokban állnak, fürtökben (paniculus) vagy bogernyőkben (corymbus) rendezettek. A virág alakja forgós (rotatus), kocsányos (pedunculatus) vagy ülő (sessilis), színe fehér, rózsaszín vagy piros. Méhek, legyek vagy kolibrík porozzák.

  • Takarólevelek: A lepellevél struktúrák nem különülnek el élesen csésze és párta egységekre, a belső és külső sziromlevél körök fokozatos átmenetet mutatnak, színesek és szétterülők.
  • Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok nagy számban helyezkednek el a virág középpontjában, körülvéve a termő részét képező bibeszál és a bibe együttesét.

Termés

Bogyószerű (bacciformis) vagy körte alakú (pyriformis), víznedvű (succosus, -a, -um), fel nem nyíló (indehiscens). Gyümölcshús (pulpa) van vagy hiányzik. A gyümölcsevő emlősök gondoskodnak a talajra hullott termések szórásáról.

  • Magja: Nagy, barna vagy fekete színű, kerekített (rotundus), fordított tojás alakú (obovalis) vagy vese alakú (reniformis), fényes.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség természetes elterjedési területe Dél-Amerika és a Karib-szigetek (a Pereskia aculeata más területekre is behurcolva). Az őshonos populációk megtalálhatók Argentína (Catamarca, Chaco, Formosa, Jujuy, Salta), Bolívia (Beni, Chuquisaca, Cochabamba, Santa Cruz, Tarija), Brazília (Bahia, Ceara, Espirito Santo, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Minas Gerais, Pernambuco, Rio de Janeiro, Sao Paulo), Paraguay (Alto Paraguay, Alto Parana, Amambay, Boqueron, Caazapa, Canindeyu, Central, Concepcion, Cordillera, Itapua, Guaira, Paraguari, San Pedro), Peru (Amazonas, Cajamarca, La Libertad, ahol például a Pereskia horrida subsp. rauhii él Cajamarca régióban, El Platanillo területén) és Uruguay területein.
  • Élőhely, éghajlat, lifestyle, növénytársulás: A tengerszinttől egészen 2180 m tengerszint feletti magasságig fordulnak elő. Nagyon lokalizált populációkban, cserjék között, árnyékban, gyakran lejtős területeken élnek. Lombhullató száraz erdőkben, tüskés bozótosokban vagy nedvesebb területeken találhatók meg, ahol a hőmérséklet keveset változik az év során és mérsékelt (mesothermis terület). A száraz erdők fahatárának egy részét képezik. Életmódjukból adódóan gyakran észrevétlenek maradnak kaktuszként, kivéve virágzáskor.

Kultúrában tartás

A fajok többségét élősövényként termesztik azokon a területeken, ahol őshonosak, mivel sűrű ágrendszerük és töviseik kiváló védelmet nyújtanak.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Leuenbergeria nemzetségtől eltérően a Pereskia hajtásai alig szukkulensek, gázcserenyílások (stoma) vannak a száron, és a kéregképződés (periderma) lassú, az epidermisz tartósan megmarad.

Taxonómia és filogenetika

A molekuláris filogenetikai vizsgálatok során Reto Nyffeler (2002), Erika Edwards és munkatársai (2005), valamint Charles Butterworth és Erika Edwards (2008) a nemzetséget paraphiletikusnak találták. A csoport a Cactaceae alapi részén egy evolúciós fokozatot alkot. Az északi klád – amely a mezoamerikai és karibi fajokat foglalja magában – az elsőként elágazó csoport, ezt követi a déli klád, amely főként az andoki fajokat tartalmazza, és ide tartozik a nemzetség nevezéktani típusa is (Charles Butterworth & Robert Wallace 2005; Erika Edwards és mtsai 2005).

A paraphyliát tükröző nevezéktani változtatásokat Erika Edwards és munkatársai kezdetben nem javasolták a nevezéktani stabilitás megőrzése érdekében, és mivel mindkét kládban megvannak a kaktuszfélék ősi bélyegei (fás szár, igazi levelek, C3 fotoszintézis). Később az északi klád fajait Joël Lodé (2013) különválasztotta Leuenbergeria néven, bár ezt az elkülönítést is érte kritika (pl. David Hunt 2013 által), mivel a két klád morfológiailag nehezen különíthető el. Kompromisszumként Gordon Rowley (2013) a Leuenbergera alcsoport szintű kategória bevezetését javasolta az északi klád jelölésére.

Érvényes taxonok és szinonimáik

# Taxonnév Típusfaj, szinonimák
1 Pereskia
  • Típusfaj: Pereskia aculeata
  • = Peirescia
  • = Peireskia
  • = Pereskia sect. Rhodocactus
  • Rhodocactus
  • Carpophillus
2 Pereskia aculeata
  • Cactus pereskiaPereskia pereskiaPereskia peireskia
  • = Cactus lucidus
  • = Pereskia longispinaPereskia aculeata var. longispina
  • = Pereskia aculeata var. latifolia
  • = Pereskia acardiaPereskia arcadia
  • = Pereskia aculeata var. lanceolata
  • = Pereskia aculeata var. rotundifolia
  • = Pereskia aculeata var. rubescensPereskia aculeata f. rubescensPereskia rubescens
  • = Pereskia brasiliensisPereskia braziliensisPereskia aculeata var. brasiliensis
  • = Pereskia fragrans
  • = Pereskia undulata
  • = Pereskia aculeata var. rotunda
  • = Pereskia foetens
  • = Pereskia godseffianaPereskia aculeata var. godseffiana
3 Pereskia bahiensis
  • Rhodocactus bahiensis
4 Pereskia bahiensis subsp. bahiensis
5 Pereskia bahiensis subsp. minensis
6 Pereskia diaz-romeroana
  • Pereskia diazromeroana
7 Pereskia grandifolia
  • Cactus grandifoliusRhodocactus grandifoliusPereskia grandifolia var. grandifolia
  • = Pereskia grandiflora
  • = Pereskia ochnacarpaPereskia ochnocarpa
  • = Pereskia rosea
  • = Pereskia tampicanaRhodocactus tampicanus
8 Pereskia grandifolia subsp. grandifolia
9 Pereskia grandifolia subsp. violacea
  • Pereskia grandifolia var. violaceaRhodocactus grandifolius subsp. violaceusPereskia violacea
10 Pereskia horrida
  • Cactus horridusRhodocactus horridus
  • = Pereskia humboldtii
  • = Pereskia vargasii
  • = Pereskia vargasii var. longispina
  • = Pereskia vargasii var. rauhiiPereskia humboldtii var. rauhiiPereskia horrida subsp. rauhii
11 Pereskia nemorosa
  • Rhodocactus nemorosus
  • = Pereskia amapola
  • = Pereskia argentinaPereskia amapola var. argentina
12 Pereskia sacharosa
  • Rhodocactus sacharosa
  • = Pereskia moorei
  • = Pereskia saipinensisRhodocactus saipinensis
  • = Pereskia sparsiflora
13 Pereskia stenantha
  • Rhodocactus stenanthus
14 Pereskia weberiana
  • = Rhodocactus antonianusPereskia antoniana

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

  • „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
  • „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
  • A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
    • nem fogadják el érvényes névként,
    • nem lehet egyértelműen besorolni,
    • bizonytalan eredetű,
    • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.


Forrás

A(z) „Pereskia” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.