„Parodia haselbergii” változatai közötti eltérés

Parodia haselbergii
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Notocacteae
Nemzetség	Parodia
Faj	Parodia haselbergii

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. május 23., 14:06-kori változata

Tudományos név

Parodia haselbergii (F.Haage ex Rümpler) F.H.Brandt in Kakteen Orch. Rundschau 1982(4): 67. 1982 sec. Zappi & Taylor 2020+
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév Domingo Parodi (1823–1890) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, Montevideóban, 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és gyűjtött.
A faj F. von Haselberg nevét viseli, aki 1885 körül élt a németországi Stralsundban, hobbi kaktuszgyűjtő volt.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ---
Első leírása: Echinocactus haselbergii Rümpler, Handb. Cacteenk.: 563–564, 1886.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: F. Brandt, Kakt. Orch. Rundschau ? (4): 67, 1982.

A(z) Parodia haselbergii szinonimái

≡ Echinocactus haselbergii, ≡ Acanthocephala haselbergii, ≡ Malacocarpus haselbergii, ≡ Brasilicactus haselbergii, ≡ Sericocactus haselbergii, ≡ Notocactus haselbergii, ≡ Parodia haselbergii subsp. haselbergii
= Echinocactus graessneri, ≡ Malacocarpus graessneri, ≡ Notocactus graessneri, ≡ Brasilicactus graessneri, ≡ Dactylanthocactus graessneri, ≡ Parodia graessneri, ≡ Parodia haselbergii subsp. graessneri, ≡ Acanthocephala graessneri
= Echinocactus elachisanthus, ≡ Notocactus elachisanthus, ≡ Brasilicactus elachisanthus, ≡ Parodia elachisantha
= Brasilicactus graessneri var. albiseta, ≡ Notocactus graessneri var. albiseta, ≡ Notocactus graessneri f. albisetus, ≡ Parodia haselbergii f. albiseta
= Notocactus graessneri f. microdasys, ≡ Parodia haselbergii f. microdasys
= Notocactus haselbergii f. cristatus
− Notocactus graessneri var. stellatus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Hajtása félgömb alakú, több mint 20 cm átmérőjű és 15 cm magas, a csúcsa kissé lapított, a fény irányába ferde, fehér tövisekkel fedett. Színe világoszöld.

Szemölcsök

Több mint 30 bordája van, kissé csavart lefutásúak, kis dudorokra tagolódnak.

Areolák

Az areolák a dudorok felső részén helyezkednek el, sűrűn, fehér gyapjasak.

Tövisek

Középtövis: 3–5 db, hasonló a peremtövisekhez, nehezen elkülöníthető
Peremtövis: 20 db vagy több, tűszerűek, eleinte sárgásak, később fehérebbek, egyenesek, több mint 1 cm hosszúak

Generatív test

Virág

Lepellevelek: a virágok a csúcson jelennek meg, 1,5–2 cm hosszúak, színük a pirostól a narancspirosig változhat

Ivarlevelek: a porzószálak és a portokok aranysárgák, a bibeszál sárga, a bibe sötétsárga

Rendszeresen egyszerre több virága nyílik, virágzására az egész év során, de elsősorban tavasszal számíthatunk.

Termés

Termése kicsi, golyó alakú, szúrós töviscsomókkal fedett.

Magja: apró, félgömb- vagy sisak alakú, 1 mm nagy, fekete

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Brazília, Rio Grande do Sul állam, Jaguirana, Aparados környéke
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: az Aparados da Serra vidékén él, amely 1800 m magasság fölött helyezkedik el. Az élőhelyen a tél folyamán nagyobb mennyiségű csapadékot és kisebb fagyokat is elvisel

Kultúrában tartás

Nyáron sok fényt és nedvességet igényel, de nem nagyon nagy meleget. Talaja gránittörmelékből, durva homokból (sóder), komposztföldből készíthető, de ne hiányozzon az agyag sem belőle, ami nagyon fontos a növény részére, gyengén savanyú pH mellett.

A lúgos kémhatás a növény gyökereinek megkeményedéséhez vezet, csökkentve a finom gyökérszálak számát. Fontos a növények nyári elhelyezésekor, hogy a csúcs ferde része a fény irányába nézzen.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Taxonómia és filogenetika

Egyéb

A faj hovatartozásáról már nagyon sok szó esett. Egyes szerzők szerint a Brasilicactus-okhoz, mások, akik nem ismerik el ennek a kis nemzetségnek a létjogosultságát, a Notocactus-okhoz sorolják. Franz Buxbaum besorolja a nagy Notocactus nemzetségbe, viszont David Richard Hunt és Nigel Paul Taylor a szintén nagy Parodia nemzetségbe sorolja (Bradleya 4: 65–78, 1986).

Szerzők

Szöveg: Sorin Copăcescu
Fordította: Lőrincz István
Kép: Bodor János
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) - Pozsgások 212. kártya

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox |taxon= Parodia haselbergii subsp. haselbergii }}
+{{Taxonbox
-<span id="tudományos-név"></span>
+| accepted = Parodia haselbergii (F.Haage ex Rümpler) F.H.Brandt in Kakteen Orch. Rundschau 1982(4): 67. 1982 sec. Zappi & Taylor 2020+
-== Tudományos név ==
+| synonym =
+}}
+<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
+=== A név eredete, etimológia ===
-* ''Parodia haselbergii'' subsp. ''haselbergii'' sec. Zappi & Taylor 2020
+* A '''nemzetségnév''' '''[[Domingo Parodi]]''' (1823–1890) olasz származású gyógyszerészről és botanikusról kapta nevét, aki Paraguayban, Montevideóban, 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és gyűjtött.
-** '''A tudományos név státusza:''' érvényes
+* A faj '''[[F. von Haselberg]]''' nevét viseli, aki 1885 körül élt a németországi Stralsundban, hobbi kaktuszgyűjtő volt.
+<span id="típuspéldány"></span>
+=== Típuspéldány ===
+* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' ---
+* '''Első leírása:''' ''Echinocactus haselbergii'' Rümpler, ''Handb. Cacteenk.'': 563–564, 1886.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' F. Brandt, ''Kakt. Orch. Rundschau'' ? (4): 67, 1982.
+[[Fájl:Parodia haselbergii-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
+[[Fájl:Parodia haselbergii-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
 [[Fájl:Parodia haselbergii subsp. haselbergii.JCs 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Jokhel Csaba]]
-[[Fájl:Notocactus haselbergii.PL 01.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László]]
 [[Fájl:Parodia haselbergii.PL 02.jpg|bélyegkép|Fotó: Papp László ]]
+{{Kaktusz szinonimák}}
+<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+<span id="vegetatív-test"></span>
+=== Vegetatív test ===
+<span id="hajtás-szár"></span>
+==== Hajtás, szár ====
+Hajtása félgömb alakú, több mint 20 cm átmérőjű és 15 cm magas, a csúcsa kissé lapított, a fény irányába ferde, fehér tövisekkel fedett. Színe világoszöld.
+<span id="szemölcsök"></span>
+==== Szemölcsök ====
+Több mint 30 bordája van, kissé csavart lefutásúak, kis dudorokra tagolódnak.
+<span id="areolák"></span>
+==== Areolák ====
+Az areolák a dudorok felső részén helyezkednek el, sűrűn, fehér gyapjasak.
+<span id="tövisek"></span>
+==== Tövisek ====
+* '''Középtövis:''' 3–5 db, hasonló a peremtövisekhez, nehezen elkülöníthető
+* '''Peremtövis:''' 20 db vagy több, tűszerűek, eleinte sárgásak, később fehérebbek, egyenesek, több mint 1 cm hosszúak
+<span id="generatív-test"></span>
+=== Generatív test ===
+<span id="virág"></span>
+==== Virág ====
+* '''Lepellevelek:''' a virágok a csúcson jelennek meg, 1,5–2 cm hosszúak, színük a pirostól a narancspirosig változhat
+* '''Ivarlevelek:''' a porzószálak és a portokok aranysárgák, a bibeszál sárga, a bibe sötétsárga
+Rendszeresen egyszerre több virága nyílik, virágzására az egész év során, de elsősorban tavasszal számíthatunk.
+<span id="termés"></span>
+==== Termés ====
+Termése kicsi, golyó alakú, szúrós töviscsomókkal fedett.
+* '''Magja:''' apró, félgömb- vagy sisak alakú, 1 mm nagy, fekete
+<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Brazília, Rio Grande do Sul állam, Jaguirana, Aparados környéke
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' az Aparados da Serra vidékén él, amely 1800 m magasság fölött helyezkedik el. Az élőhelyen a tél folyamán nagyobb mennyiségű csapadékot és kisebb fagyokat is elvisel
+<span id="kultúrában-tartás"></span>
+== Kultúrában tartás ==
+Nyáron sok fényt és nedvességet igényel, de nem nagyon nagy meleget. Talaja gránittörmelékből, durva homokból (sóder), komposztföldből készíthető, de ne hiányozzon az agyag sem belőle, ami nagyon fontos a növény részére, gyengén savanyú pH mellett.
+A lúgos kémhatás a növény gyökereinek megkeményedéséhez vezet, csökkentve a finom gyökérszálak számát. Fontos a növények nyári elhelyezésekor, hogy a csúcs ferde része a fény irányába nézzen.
+<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
+== Taxonómia és filogenetika ==
+<span id="egyéb"></span>
+== Egyéb ==
+A faj hovatartozásáról már nagyon sok szó esett. Egyes szerzők szerint a ''Brasilicactus''-okhoz, mások, akik nem ismerik el ennek a kis nemzetségnek a létjogosultságát, a ''Notocactus''-okhoz sorolják. '''[[Franz Buxbaum]]''' besorolja a nagy ''Notocactus'' nemzetségbe, viszont '''[[David Richard Hunt]]''' és '''[[Nigel Paul Taylor]]''' a szintén nagy ''[[:Kategória:Parodia |Parodia ]]'' nemzetségbe sorolja (''Bradleya'' 4: 65–78, 1986).
+<span id="szerzők"></span>
+== Szerzők ==
+* '''Szöveg:''' Sorin Copăcescu
+* '''Fordította:''' Lőrincz István
+* '''Kép:''' Bodor János
+* '''Lektorálta:''' Papp László
+<span id="forrás"></span>
+== Forrás ==
+* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) - ''Pozsgások'' 212. kártya
 [[Kategória:Parodia]]
+[[Kategória:Pozsgások kártyák]]