„Euphorbia balsamifera” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Euphorbia balsamifera Aiton | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' az ógörög „euphorbos” szóból ered, jelentése „jól táplált”, „kövérkés”. A név II. Juba mauretániai király udvari orvosára, Euphorbosra utal, aki tejnedvű növényeket használt gyógyításra. * A '''fajnév''' görög–latin eredetű, a „balsamum” (balzsam,…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Euphorbia balsamifera Aiton | synonym = }} | {{Taxonbox | accepted = Euphorbia balsamifera Aiton (1789)| synonym = }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
| 6. sor: | 5. sor: | ||
* A '''fajnév''' görög–latin eredetű, a „balsamum” (balzsam, gyógyír) és a „-fer” (hordozó) szavakból áll, a növény tejnedvére utal. | * A '''fajnév''' görög–latin eredetű, a „balsamum” (balzsam, gyógyír) és a „-fer” (hordozó) szavakból áll, a növény tejnedvére utal. | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
''' | * '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' nem ismert | ||
* '''Első leírása:''' Aiton, ''Hortus Kewensis'' 2: 137 (1789) | * '''Első leírása:''' Aiton, ''Hortus Kewensis'' 2: 137 (1789) | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Aiton | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Aiton | ||
[[Fájl:Euphorbia balsamifera 1-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Euphorbia balsamifera 1-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Euphorbia balsamifera 1-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Euphorbia balsamifera 1-004.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Euphorbia balsamifera 2-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Euphorbia balsamifera 2-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
== Szinonimák == | == Szinonimák == | ||
| 23. sor: | 26. sor: | ||
* ''Euphorbia capazii'' Caballero (1935) | * ''Euphorbia capazii'' Caballero (1935) | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Erősen változékony megjelenésű, kuszán elágazó cserje vagy kisebb fa. Magassága néhány centimétertől akár 5 méterig terjedhet. Hajtásai húsosak, pozsgásak, tövistelenek, görcsösek, az ágvégeken kb. 1 cm átmérőjűek, idősebb korban jelentősen megvastagodnak. Felületükön a lehullott levelek ovális hegei figyelhetők meg. Színük szürkés vagy terrakotta árnyalatú. Sérülés hatására fehér, erős szagú tejnedvet bocsátanak ki. | Erősen változékony megjelenésű, kuszán elágazó cserje vagy kisebb fa. Magassága néhány centimétertől akár 5 méterig terjedhet. Hajtásai húsosak, pozsgásak, tövistelenek, görcsösek, az ágvégeken kb. 1 cm átmérőjűek, idősebb korban jelentősen megvastagodnak. Felületükön a lehullott levelek ovális hegei figyelhetők meg. Színük szürkés vagy terrakotta árnyalatú. Sérülés hatására fehér, erős szagú tejnedvet bocsátanak ki. | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A hajtásvégeken fejlődő, a családra jellemző cyathium virágzatok, általában egyesével vagy rövid kocsányon. Átmérőjük kb. 6 mm, sárgászöld fellevelek között helyezkednek el. | A hajtásvégeken fejlődő, a családra jellemző cyathium virágzatok, általában egyesével vagy rövid kocsányon. Átmérőjük kb. 6 mm, sárgászöld fellevelek között helyezkednek el. | ||
| 61. sor: | 41. sor: | ||
* '''Ivarlevelek:''' a cyathiumban egy központi, háromágú bibéjű női virág található, amelyet több, egyetlen porzóból álló hímvirág vesz körül | * '''Ivarlevelek:''' a cyathiumban egy központi, háromágú bibéjű női virág található, amelyet több, egyetlen porzóból álló hímvirág vesz körül | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
Gömbölyded, 8–10 mm átmérőjű, kezdetben zöld, majd vöröses színű, ragadós tapintású toktermés, sekély barázdákkal tagolt. | Gömbölyded, 8–10 mm átmérőjű, kezdetben zöld, majd vöröses színű, ragadós tapintású toktermés, sekély barázdákkal tagolt. | ||
| 67. sor: | 46. sor: | ||
* '''Magja:''' gömbölyded, 2,5–3 mm-es, sima felszínű | * '''Magja:''' gömbölyded, 2,5–3 mm-es, sima felszínű | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' Kanári-szigetek, valamint Nyugat-Afrika (Mauritánia, Szenegál, Niger térsége) | * '''Földrajzi elterjedés:''' Kanári-szigetek, valamint Nyugat-Afrika (Mauritánia, Szenegál, Niger térsége) | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 800 m alatt, szukkulens növénytársulásokban, sziklás és homokos, félsivatagos területeken. Gyakran együtt fordul elő ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]] | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' 800 m alatt, szukkulens növénytársulásokban, sziklás és homokos, félsivatagos területeken. Gyakran együtt fordul elő ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia canariensis]]'', ''[[Euphorbia aphylla]]'' és ''[[Ceropegia fusca]]'' fajokkal. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Könnyen nevelhető faj, kezdőknek is ajánlható. Cserépben tartva mérete kordában tartható, metszéssel jól formálható, akár bonsai jellegű példányok is kialakíthatók. Jó vízáteresztő talajt igényel, a talaj kémhatására nem érzékeny. Télen teljesen szárazon tartandó, még szobai körülmények között is. Tavasszal fokozatos öntözést igényel, tápoldatozás nem szükséges. Nyáron kerülni kell a pangó vizet és a teljes kiszáradást is. Fényigényes, a tűző napot jól tűri. | Könnyen nevelhető faj, kezdőknek is ajánlható. Cserépben tartva mérete kordában tartható, metszéssel jól formálható, akár bonsai jellegű példányok is kialakíthatók. Jó vízáteresztő talajt igényel, a talaj kémhatására nem érzékeny. Télen teljesen szárazon tartandó, még szobai körülmények között is. Tavasszal fokozatos öntözést igényel, tápoldatozás nem szükséges. Nyáron kerülni kell a pangó vizet és a teljes kiszáradást is. Fényigényes, a tűző napot jól tűri. | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
Kuszán elágazó habitusa, levélrozettái és tejnedves hajtásai jól elkülönítik más fajoktól. Gyakran összetévesztik az ''Euphorbia obtusifolia'' néven említett növényekkel, amelyek valójában az ''Euphorbia regis-jubae'' fajhoz tartoznak. | Kuszán elágazó habitusa, levélrozettái és tejnedves hajtásai jól elkülönítik más fajoktól. Gyakran összetévesztik az ''[[Euphorbia obtusifolia]]'' néven említett növényekkel, amelyek valójában az ''[[Euphorbia regis-jubae]]'' fajhoz tartoznak. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
Az ''[[:Kategória:Euphorbiaceae|Euphorbiaceae]]'' családba tartozik. A fajnak egy elfogadott alfaja ismert: ''Euphorbia balsamifera'' subsp. ''adenensis'', amely az Arab-félszigeten és Kelet-Afrikában fordul elő. | Az ''[[:Kategória:Euphorbiaceae|Euphorbiaceae]]'' családba tartozik. A fajnak egy elfogadott alfaja ismert: ''Euphorbia balsamifera'' subsp. ''adenensis'', amely az Arab-félszigeten és Kelet-Afrikában fordul elő. | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
Tejnedve enyhén mérgező, de kevésbé maró, mint sok más ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]]'' fajé. Hagyományosan gyógyászati célokra is használják, például fogfájás csillapítására. A növényt sövényként alkalmazzák, valamint a futóhomok megkötésére is alkalmas. Takarmánynövényként is hasznosítják. | Tejnedve enyhén mérgező, de kevésbé maró, mint sok más ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]]'' fajé. Hagyományosan gyógyászati célokra is használják, például fogfájás csillapítására. A növényt sövényként alkalmazzák, valamint a futóhomok megkötésére is alkalmas. Takarmánynövényként is hasznosítják. | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
* '''Szöveg:''' Kajdacsi János és Lukoczki Zoltán | * '''Szöveg:''' Kajdacsi János és Lukoczki Zoltán | ||
* '''Kép:''' Kajdacsi János | * '''Kép:''' Kajdacsi János | ||
* '''Lektorálta:''' Papp László | * '''Lektorálta:''' Papp László | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 4., 15:18-kori változata
| Euphorbia balsamifera | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Rosids |
| Klád | Fabids |
| Rend | Malpighiales |
| Család | Euphorbiaceae |
| Alcsalád | Euphorbioideae |
| Nemzetség- csoport |
Euphorbieae |
| Alnemzetség-csoport | Euphorbiinae |
| Nemzetség | Euphorbia |
| Faj | Euphorbia balsamifera |
 
| |
Tudományos név
- Euphorbia balsamifera Aiton (1789)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév az ógörög „euphorbos” szóból ered, jelentése „jól táplált”, „kövérkés”. A név II. Juba mauretániai király udvari orvosára, Euphorbosra utal, aki tejnedvű növényeket használt gyógyításra.
- A fajnév görög–latin eredetű, a „balsamum” (balzsam, gyógyír) és a „-fer” (hordozó) szavakból áll, a növény tejnedvére utal.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: nem ismert
- Első leírása: Aiton, Hortus Kewensis 2: 137 (1789)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Aiton
Szinonimák
- Euphorbia rogeri N. E. Brown (1911)
- Euphorbia balsamifera subsp. rogeri (N. E. Brown) Maire (1938)
- Euphorbia sepium N. E. Brown (1911)
- Euphorbia balsamifera subsp. sepium (N. E. Brown) Maire (1938)
- Euphorbia capazii Caballero (1935)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Erősen változékony megjelenésű, kuszán elágazó cserje vagy kisebb fa. Magassága néhány centimétertől akár 5 méterig terjedhet. Hajtásai húsosak, pozsgásak, tövistelenek, görcsösek, az ágvégeken kb. 1 cm átmérőjűek, idősebb korban jelentősen megvastagodnak. Felületükön a lehullott levelek ovális hegei figyelhetők meg. Színük szürkés vagy terrakotta árnyalatú. Sérülés hatására fehér, erős szagú tejnedvet bocsátanak ki.
Generatív test
Virág
A hajtásvégeken fejlődő, a családra jellemző cyathium virágzatok, általában egyesével vagy rövid kocsányon. Átmérőjük kb. 6 mm, sárgászöld fellevelek között helyezkednek el.
- Lepellevelek: a cyathium virágzatban valódi csésze- és pártalevelek nincsenek, helyettük ötosztatú álcsésze (involucrum) és nektáriummirigyek találhatók
- Ivarlevelek: a cyathiumban egy központi, háromágú bibéjű női virág található, amelyet több, egyetlen porzóból álló hímvirág vesz körül
Termés
Gömbölyded, 8–10 mm átmérőjű, kezdetben zöld, majd vöröses színű, ragadós tapintású toktermés, sekély barázdákkal tagolt.
- Magja: gömbölyded, 2,5–3 mm-es, sima felszínű
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Kanári-szigetek, valamint Nyugat-Afrika (Mauritánia, Szenegál, Niger térsége)
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 800 m alatt, szukkulens növénytársulásokban, sziklás és homokos, félsivatagos területeken. Gyakran együtt fordul elő Euphorbia canariensis, Euphorbia aphylla és Ceropegia fusca fajokkal.
Kultúrában tartás
Könnyen nevelhető faj, kezdőknek is ajánlható. Cserépben tartva mérete kordában tartható, metszéssel jól formálható, akár bonsai jellegű példányok is kialakíthatók. Jó vízáteresztő talajt igényel, a talaj kémhatására nem érzékeny. Télen teljesen szárazon tartandó, még szobai körülmények között is. Tavasszal fokozatos öntözést igényel, tápoldatozás nem szükséges. Nyáron kerülni kell a pangó vizet és a teljes kiszáradást is. Fényigényes, a tűző napot jól tűri.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Kuszán elágazó habitusa, levélrozettái és tejnedves hajtásai jól elkülönítik más fajoktól. Gyakran összetévesztik az Euphorbia obtusifolia néven említett növényekkel, amelyek valójában az Euphorbia regis-jubae fajhoz tartoznak.
Taxonómia és filogenetika
Az Euphorbiaceae családba tartozik. A fajnak egy elfogadott alfaja ismert: Euphorbia balsamifera subsp. adenensis, amely az Arab-félszigeten és Kelet-Afrikában fordul elő.
Egyéb
Tejnedve enyhén mérgező, de kevésbé maró, mint sok más Euphorbia fajé. Hagyományosan gyógyászati célokra is használják, például fogfájás csillapítására. A növényt sövényként alkalmazzák, valamint a futóhomok megkötésére is alkalmas. Takarmánynövényként is hasznosítják.
Szerzők
- Szöveg: Kajdacsi János és Lukoczki Zoltán
- Kép: Kajdacsi János
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 366–367. kártya