Ugrás a tartalomhoz

„Thelocactus hexaedrophorus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon= Thelocactus hexaedrophorus }} <span id="tudományos-név"></span> Kategória:Thelocactus
 
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox |taxon= Thelocactus hexaedrophorus }}
{{Speciesbox |taxon= Thelocactus hexaedrophorus }}
<span id="tudományos-név"></span>
<span id="tudományos-név"></span>
== Tudományos név ==
* ''Thelocactus hexaedrophorus'' (Lem.) Britton &amp; Rose, 1922;
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
A nemzetségnév és a fajnév is ógörög szóösszetétel.<br />
A nemzetségnév első tagja a növény szemölcsös hajtását jellemzi. A „thele” szó jelentése csecsbimbó, gumó, szemölcs, dudor.<br />
A latinosodott „cactus” szó ógörög eredetű („kaktos”), eredetileg egy bogáncs-szerű szúrós növény (más vélemény szerint az articsóka) köznyelvi megnevezése volt. A szót Linné használta fel az Újvilágban mind nagyobb számban felfedezett kaktuszok egyik nemzetségneveként 1753-ban. Ma önállóan a növénycsalád viseli a nevét.
A fajnév ógörög szóösszetétel: „hexa” = hat, „hedra” = sík, lap, a „-phoros” képző jelentése pedig valamit hordozó. A név a faj szárát tagoló hatszögű szemölcsöket jellemzi.
[[Fájl:Thelocactus hexaedrophorus-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===
* Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: az eredeti típusélőhely nem ismert
* '''Első leírása:''' ''Cact. Gen. sp.'', 1839. november 27.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Britton &amp; Rose, 1922
<span id="szinonimák"></span>
=== Szinonimák ===
* ''Echinocactus hexaedrophorus'' Lem., 1839
* ''Echinocactus hexaedrophorus'' var. ''major'' Quehl, 1894
* ''Echinocactus hexaedrophorus'' var. ''roseus'' Lemaire ex Labouret, 1853
* ''Thelocactus fossulatus'' Britton &amp; Rose, 1923
* ''Thelocactus hexaedrophorus'' var. ''fossulatus'' Backeb., 1961
* ''Thelocactus hexaedrophorus'' var. ''labouretianus'' A. Berger, 1929
* ''Thelocactus hexaedrophorus'' var. ''major'' A. Berger, 1929
* ''Thelocactus hexaedrophorus'' var. ''decipiens'' A. Berger, 1929
* ''Thelocactus lloydii'' Britton &amp; Rose, 1923
* ''Thelocactus hexaedrophorus'' var. ''lloydii'' (Britton &amp; Rose) Kladiwa &amp; Fittkau, 1975
* ''Thelocactus hexaedrophorus'' subsp. ''lloydii'' (Britton &amp; Rose) N. P. Taylor, 1998
* ''Thelocactus hexaedrophorus'' subsp. ''francii'' Halda &amp; Sladkovský, 2000
* ''Thelocactus hexaedrophorus'' subsp. ''jarmilae'' Halda &amp; Chvástěk, 2000
* ''Thelocactus hexaedrophorus'' subsp. ''kvetae'' Chvástěk &amp; Halda, 2000
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Thelocactus%20hexaedrophorus Érvényes név és szinonimák a ''Thelocactus hexaedrophorus'' taxonnál]
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
[[Fájl:Thelocactus hexaedrophorus-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
Magános, lapított vagy gömbszerű növény. Színe kékeszöld vagy szürkészöld, ritkábban élénkzöld. Magassága 3–7,5 cm, átmérője 8–15 cm.
<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====
A hajtást nagy, hatszögletű alappal rendelkező, akár 3 cm-es nagyságot is elérő szemölcsei (tuberkulum-ai) tagolják, amelyek 8–13 bordába rendeződnek.
<span id="axillák"></span>
==== Axillák ====
Az areolák feletti árkok filcesek.
<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
A fiatal areolák piszkosfehér színűek és filcesek, az idősebbek csupaszok.
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
* '''Középtövis:''' általában hiányzik, ritkán 1 db fordul elő, 15–25 mm hosszú, színe a peremtövisekével megegyező, alakja tű- vagy árszerű
* '''Peremtövis:''' 4–8 db, 5–60 mm hosszú, színe okker vagy szürkésvörös, barnásvörös, idősebb korban megszürkül, alakja egyenes vagy hajlított, tű- vagy árszerű
<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
<span id="virág"></span>
==== Virág ====
[[Fájl:Thelocactus hexaedrophorus-2.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]]
A virág 6 cm hosszú, 80, ritkán akár 100 mm átmérőjű. Színe fehér, világos vagy sötét rózsaszínű, a külső lepelleveleken gyakran bíborszínű középcsíkkal. A virágcsövet zöld pikkelyek borítják.
* '''Lepellevelek:''' '''csésze''', '''párta sziromlevelek''', '''lepellevelek''', a külsőkön gyakran bíborszínű középcsík
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' igen vékonyak, halványsárgák, '''portokok''' narancssárgák, '''bibeszál''' vastag, fehér vagy krémszínű, '''bibe''' sárga
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
A termés 20–25 mm hosszú, 15–20 (60) mm széles, kívül pikkelyes.
* '''Magja:''' fekete színű, kb. 2 mm hosszú
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''', elterjedési területének központja San Luis Potosí állam, továbbá előfordul Nuevo León, Tamaulipas és Zacatecas államokban
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' mészköves enyhe lejtőkön és fennsíkokon, 1100–1300 m tengerszint feletti magasságban, sziklagyepekben, más kaktuszfajokkal, pázsitfüvekkel, egyéb pozsgásokkal és lágyszárú kétszikűekkel, köztük ''Amaranthaceae'' fajokkal együtt
<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
Tartása a nemzetség legtöbb fajához hasonlóan nem okoz problémát. Tavasztól őszig világos helyen, mérsékelten, de rendszeresen öntözve április–májusban virágzik először, de kora őszig később is virágozhat. Üvegházban érdemes úgy elhelyezni, hogy olykor részleges árnyék is érje. Télen teljesen szárazon tartandó, fagypont feletti néhány fok már elégséges számára. Március közepe–vége előtt nem célszerű megöntözni. Talaja legyen jó vízáteresztő és enyhén bázikus.
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A fajnak nagyon sok élőhelyi formája ismert. A hajtás alakjában és méretében, a tövisek számában, színében és méretében, valamint a virág színében nagyfokú változatosságot mutat.
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
Az alapfajokon kívül ma elismert alfaja a subsp. ''lloydii'', amelyet Britton és Rose írtak le Észak-Zacatecas területéről. Az átlagosnál több és a szokásosnál erőteljesebb peremtövisek jellemzik.
<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==
A nagyfokú változatosságnak köszönhető a rengeteg szinonim név, amelyek némelyike a gyűjteményekben még ma is gyakran előfordul.
<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán, Bodor János
* '''Lektorálta:''' Papp László
<span id="forrás"></span>
== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – ''Pozsgások'' 359. kártya




[[Kategória:Thelocactus]]
[[Kategória:Thelocactus]]

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 07:42-kori változata

Thelocactus hexaedrophorus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-
csoport
Ferocactinae
Nemzetség Thelocactus
Faj Thelocactus hexaedrophorus
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Thelocactus hexaedrophorus (Lem.) Britton & Rose, 1922;
  • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév és a fajnév is ógörög szóösszetétel.
A nemzetségnév első tagja a növény szemölcsös hajtását jellemzi. A „thele” szó jelentése csecsbimbó, gumó, szemölcs, dudor.
A latinosodott „cactus” szó ógörög eredetű („kaktos”), eredetileg egy bogáncs-szerű szúrós növény (más vélemény szerint az articsóka) köznyelvi megnevezése volt. A szót Linné használta fel az Újvilágban mind nagyobb számban felfedezett kaktuszok egyik nemzetségneveként 1753-ban. Ma önállóan a növénycsalád viseli a nevét.

A fajnév ógörög szóösszetétel: „hexa” = hat, „hedra” = sík, lap, a „-phoros” képző jelentése pedig valamit hordozó. A név a faj szárát tagoló hatszögű szemölcsöket jellemzi.

Fotó: Lukoczki Zoltán

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: az eredeti típusélőhely nem ismert
  • Első leírása: Cact. Gen. sp., 1839. november 27.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton & Rose, 1922

Szinonimák

  • Echinocactus hexaedrophorus Lem., 1839
  • Echinocactus hexaedrophorus var. major Quehl, 1894
  • Echinocactus hexaedrophorus var. roseus Lemaire ex Labouret, 1853
  • Thelocactus fossulatus Britton & Rose, 1923
  • Thelocactus hexaedrophorus var. fossulatus Backeb., 1961
  • Thelocactus hexaedrophorus var. labouretianus A. Berger, 1929
  • Thelocactus hexaedrophorus var. major A. Berger, 1929
  • Thelocactus hexaedrophorus var. decipiens A. Berger, 1929
  • Thelocactus lloydii Britton & Rose, 1923
  • Thelocactus hexaedrophorus var. lloydii (Britton & Rose) Kladiwa & Fittkau, 1975
  • Thelocactus hexaedrophorus subsp. lloydii (Britton & Rose) N. P. Taylor, 1998
  • Thelocactus hexaedrophorus subsp. francii Halda & Sladkovský, 2000
  • Thelocactus hexaedrophorus subsp. jarmilae Halda & Chvástěk, 2000
  • Thelocactus hexaedrophorus subsp. kvetae Chvástěk & Halda, 2000
  • Érvényes név és szinonimák a Thelocactus hexaedrophorus taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Fotó: Lukoczki Zoltán

Vegetatív test

Hajtás, szár

Magános, lapított vagy gömbszerű növény. Színe kékeszöld vagy szürkészöld, ritkábban élénkzöld. Magassága 3–7,5 cm, átmérője 8–15 cm.

Szemölcsök

A hajtást nagy, hatszögletű alappal rendelkező, akár 3 cm-es nagyságot is elérő szemölcsei (tuberkulum-ai) tagolják, amelyek 8–13 bordába rendeződnek.

Axillák

Az areolák feletti árkok filcesek.

Areolák

A fiatal areolák piszkosfehér színűek és filcesek, az idősebbek csupaszok.

Tövisek

  • Középtövis: általában hiányzik, ritkán 1 db fordul elő, 15–25 mm hosszú, színe a peremtövisekével megegyező, alakja tű- vagy árszerű
  • Peremtövis: 4–8 db, 5–60 mm hosszú, színe okker vagy szürkésvörös, barnásvörös, idősebb korban megszürkül, alakja egyenes vagy hajlított, tű- vagy árszerű

Generatív test

Virág

Fotó: Bodor János

A virág 6 cm hosszú, 80, ritkán akár 100 mm átmérőjű. Színe fehér, világos vagy sötét rózsaszínű, a külső lepelleveleken gyakran bíborszínű középcsíkkal. A virágcsövet zöld pikkelyek borítják.

  • Lepellevelek: csésze, párta sziromlevelek, lepellevelek, a külsőkön gyakran bíborszínű középcsík
  • Ivarlevelek: porzószálak igen vékonyak, halványsárgák, portokok narancssárgák, bibeszál vastag, fehér vagy krémszínű, bibe sárga

Termés

A termés 20–25 mm hosszú, 15–20 (60) mm széles, kívül pikkelyes.

  • Magja: fekete színű, kb. 2 mm hosszú

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, elterjedési területének központja San Luis Potosí állam, továbbá előfordul Nuevo León, Tamaulipas és Zacatecas államokban
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: mészköves enyhe lejtőkön és fennsíkokon, 1100–1300 m tengerszint feletti magasságban, sziklagyepekben, más kaktuszfajokkal, pázsitfüvekkel, egyéb pozsgásokkal és lágyszárú kétszikűekkel, köztük Amaranthaceae fajokkal együtt

Kultúrában tartás

Tartása a nemzetség legtöbb fajához hasonlóan nem okoz problémát. Tavasztól őszig világos helyen, mérsékelten, de rendszeresen öntözve április–májusban virágzik először, de kora őszig később is virágozhat. Üvegházban érdemes úgy elhelyezni, hogy olykor részleges árnyék is érje. Télen teljesen szárazon tartandó, fagypont feletti néhány fok már elégséges számára. Március közepe–vége előtt nem célszerű megöntözni. Talaja legyen jó vízáteresztő és enyhén bázikus.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A fajnak nagyon sok élőhelyi formája ismert. A hajtás alakjában és méretében, a tövisek számában, színében és méretében, valamint a virág színében nagyfokú változatosságot mutat.

Taxonómia és filogenetika

Az alapfajokon kívül ma elismert alfaja a subsp. lloydii, amelyet Britton és Rose írtak le Észak-Zacatecas területéről. Az átlagosnál több és a szokásosnál erőteljesebb peremtövisek jellemzik.

Egyéb

A nagyfokú változatosságnak köszönhető a rengeteg szinonim név, amelyek némelyike a gyűjteményekben még ma is gyakran előfordul.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán, Bodor János
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 359. kártya