„Kategória:Brasiliopuntia” változatai közötti eltérés

Brasiliopuntia
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Opuntieae
Nemzetség	Brasiliopuntia

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 14:44-kori változata

Tudományos név

Brasiliopuntia (K.Schum.) A.Berger, Entwicklungslin. Kakt.: 17, 18, 94. 1926. Sec. Köhler (2021)

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

Brasili- (Brazilia)
- Eredet: A Dél-Amerikai állam, Brazília neve.
- Jelentés: Arra utal, hogy a nemzetség fajai, különösen a legismertebb faj (Brasiliopuntia brasiliensis), nagyrészt Brazíliából származnak, vagy ott nagyon elterjedtek, bár később Argentínában, Bolíviában, Paraguayban és Peruban is megtalálták.

Opuntia
- Eredet: Egy másik, sokkal nagyobb és ismertebb kaktusz nemzetség neve, a Fügekaktusz (Opuntia). A név az ókori Görögországban található Opus (görögül: Ὀποῦς, Opous) város nevéből származik, amely a mai Locris területén feküdt. Idősebb Plinius (római természettudós) említett egy növényt, amely a hagyomány szerint e város környékén nőtt (valószínűleg egy másik pozsgás növényt). Carl von Linné és más korai botanikusok ezt a nevet tévesen alkalmazták az Újvilágból származó, lapított szárú kaktuszok nemzetségére.
- Jelentése a botanikában: A Brasiliopuntia fajok hasonló, szegmentált, lapos, ún. kladódiumokból álló szárszerkezettel rendelkeznek, mint az Opuntia nemzetség tagjai.

Típuspéldány

Brasiliopuntia brasiliensis (Willd.) A.Berger

Első leírása: Schumann

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Berger, 1926

Brasiliopuntia brasiliensis képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonima

Opuntia subg. Brasiliopuntia K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 655. 1898 syn. sec. Hernández-Ledesma & al. (2015)
Mortolopuntia Guiggi in Cactology 5 (Suppl. I): 1. 2015 syn. sec. Korotkova (2021)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Fatermetű növények, világosan meghatározott törzzsel (truncus), melyet töviscsoportok fednek. Hengeres (cylindricus) szárak, melyek meglehetősen vékony lapos hajtásokat (cladodium) hoznak.

Areolák

A termések sűrűn glochidákkal (glochidium) fedett areolákat viselnek.

Tövisek

A vékony lapos hajtások (cladodium) kevés tűszerű (aciculate) tövist viselnek.

A törzset (truncus) töviscsoportok fedik.

Generatív test

Virág

Nappali nyílású (diurnalis), önmeddő (autosterilis), terminális (terminalis) lapos hajtásokon jelenik meg.
Sárga színű.
Méhek (Apis) porozzák.

Termés

Gömbölyű (sphaericus), húsos (carnosus). Nagyon változó alakú és színű, lehet sárga, narancs, piros vagy bíbor színű. Glochidákkal (glochidium) sűrűn fedett areolákat visel.

Magja: Nagyon nagy, sárga, vastag, többé-kevésbé korong alakú (discoideus). Erősen gyapjas (lanuginosus) köldökzsinór (funicularis) borítékkal rendelkezik.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Dél-Amerikában széles, de fragmentált élőhelye van. Brazíliától Peruig terjed. Észak-Argentína (Chaco), Kelet-Bolívia (Chuquisaca, Santa Cruz), Brazília (Bahia, Minas Gerais, Rio de Janeiro), Paraguay (Viola Paraguay, Amambay, Central, Concepción, Cordillera, Guairá, Itapúa, Paraguari), Peru (Cuzco, Junin). Idegenhonos az Amerikai Egyesült Államokban, Florida államban.

Élőhely: Száraz tüskés vagy árnyékkedvelő (ombrophilus) erdőkben, síkságokon vagy dombokon. Félig nyitott ligeterdőkben, természetes sziklakertekben, félig lombhullató ligeterdőkben is megtalálható. A Paraná folyó völgyeiben, a Paraguay és Pilcomayo folyók nedves ligeterdőiben, valamint Kelet-Paraguay gránitos hegységeiben él.

Éghajlati tényezők: Meleg és párás (humidum) éghajlatot kedvel. Az 1300 m tengerszint feletti magasságig fordul elő.
Növénytársulás, életmód: Száraz tüskés vagy árnyékkedvelő erdők.

Egyéb

Taxonómiai megfontolások:
- Brasiliopuntia brasiliensis Brazíliában őshonos, közismert nevén "xiquexique". Hengeres szára akár 2 m magas, virágai sárga vagy narancssárga.
- Brasiliopuntia schulzii: Élőhelye Argentína és Paraguay, jellemzően körülbelül 50 cm magasra nő.
Különleges viselkedés: A magok szórásáról valószínűleg olyan emlősök gondoskodnak, mint a örvös pekarik (Tayassu pecari).

Szerzők és forrás

Szöveg: Fric
Forrás: https://thelastcactusclassification.top/category/brasiliopuntia/

A(z) „Brasiliopuntia” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

B

Brasiliopuntia brasiliensis

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Morfológia és jellemzők ==
+{{Speciesbox
-A '''Brasiliopuntia''' nemzetségbe tartozó növények megjelenésükben változatosak. Egyes fajok lapos levélpárnákkal (kladódák) rendelkeznek, míg mások hengeres szárúak. A lapos levélpárnás fajokat gyakran fügekaktusznak, a hengeres szárúakat chollának nevezik. A levelek tövisekre redukálódtak, amelyek apró, párnászerű képződményekből, úgynevezett bimbóudvarokból nőnek ki. Ezek a tövisek védelmet nyújtanak a növényevőkkel szemben és csökkentik a vízveszteséget.
+|taxon=Brasiliopuntia
+}}
+== Tudományos név ==
-A nemzetség virágai nagyok, mutatósak, színük a sárga, narancssárga, piros és rózsaszín között változik. Egyes fajok ehető gyümölcsöt teremnek, amelyeket Dél-Amerikában fogyasztanak. A Brasiliopuntia fajok alkalmazkodtak a száraz és félszáraz környezethez, és CAM fotoszintézisük révén takarékoskodnak a vízzel, mivel éjszaka nyitják ki a gázcserenyílásaikat.
+* ''Brasiliopuntia'' (K.Schum.) A.Berger, Entwicklungslin. Kakt.: 17, 18, 94. 1926. Sec. Köhler (2021)
-== Taxonómia és osztályozás ==
+'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
-A '''Brasiliopuntia''' a kaktuszok (Cactaceae) család Opuntioideae alcsaládjába tartozik. Korábban az Opuntia nemzetséghez sorolták, de molekuláris és morfológiai bizonyítékok alapján különálló nemzetségként kezelik. Jelenleg tíz elismert faj tartozik a nemzetséghez. Rokon nemzetségek ugyanebben az alcsaládban az Austrocylindropuntia, Tephrocactus, Pterocactus és Grusonia.
+=== A név eredete, etimológia ===
+# '''Brasili- (Brazilia)'''
+#* '''Eredet:''' A Dél-Amerikai állam, '''Brazília''' neve.
+#* '''Jelentés:''' Arra utal, hogy a nemzetség fajai, különösen a legismertebb faj (''Brasiliopuntia brasiliensis''), nagyrészt '''Brazíliából''' származnak, vagy ott nagyon elterjedtek, bár később '''Argentínában''', '''Bolíviában''', '''Paraguayban''' és '''Peruban''' is megtalálták.
+# '''Opuntia'''
+#* '''Eredet:''' Egy másik, sokkal nagyobb és ismertebb kaktusz nemzetség neve, a '''Fügekaktusz''' (''Opuntia''). A név az ókori Görögországban található '''Opus''' (görögül: Ὀποῦς, ''Opous'') város nevéből származik, amely a mai Locris területén feküdt. Idősebb '''Plinius''' (római természettudós) említett egy növényt, amely a hagyomány szerint e város környékén nőtt (valószínűleg egy másik pozsgás növényt). Carl '''von Linné''' és más korai botanikusok ezt a nevet tévesen alkalmazták az Újvilágból származó, lapított szárú kaktuszok nemzetségére.
+#* '''Jelentése a botanikában:''' A ''Brasiliopuntia'' fajok '''hasonló, szegmentált, lapos, ún. kladódiumokból''' álló szárszerkezettel rendelkeznek, mint az ''Opuntia'' nemzetség tagjai.
+=== Típuspéldány ===
+''Brasiliopuntia brasiliensis'' (Willd.) A.Berger
+'''''Első leírása:''''' Schumann
+'''''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''''' Berger, 1926
+{{Típusfaj|Brasiliopuntia brasiliensis}}
+=== Szinonima ===
+* ''Opuntia'' subg. ''Brasiliopuntia'' K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 655. 1898 syn. sec. Hernández-Ledesma & al. (2015)
+* ''Mortolopuntia'' Guiggi in Cactology 5 (Suppl. I): 1. 2015 syn. sec. Korotkova (2021)
+<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+<span id="vegetatív-test"></span>
+=== Vegetatív test ===
+<span id="hajtás-szár"></span>
+==== Hajtás, szár ====
+Fatermetű növények, '''világosan''' meghatározott '''törzzsel''' (''truncus''), melyet '''töviscsoportok''' fednek. '''Hengeres''' (''cylindricus'') '''szárak''', melyek meglehetősen '''vékony''' '''lapos hajtásokat''' (''cladodium'') hoznak.
+==== Areolák ====
+A termések '''sűrűn''' '''glochidákkal''' (''glochidium'') fedett areolákat viselnek.
+<span id="tövisek"></span>
+==== Tövisek ====
+A vékony lapos hajtások (''cladodium'') '''kevés tűszerű''' (''aciculate'') '''tövist''' viselnek.
+A '''törzset''' (''truncus'') '''töviscsoportok''' fedik.
+<span id="generatív-test"></span>
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+* '''Nappali''' nyílású (''diurnalis''), '''önmeddő''' (''autosterilis''), '''terminális''' (''terminalis'') lapos hajtásokon jelenik meg.
+* '''Sárga''' színű.
+* '''Méhek''' (''Apis'') porozzák.
+==== Termés ====
+'''Gömbölyű''' (''sphaericus''), '''húsos''' (''carnosus''). '''Nagyon változó''' alakú és színű, lehet '''sárga''', '''narancs''', '''piros''' vagy '''bíbor''' színű. '''Glochidákkal''' (''glochidium'') sűrűn fedett areolákat visel.
+* '''''Magja:''''' Nagyon nagy, '''sárga''', '''vastag''', többé-kevésbé '''korong''' alakú (''discoideus''). Erősen '''gyapjas''' (''lanuginosus'') '''köldökzsinór''' (''funicularis'') borítékkal rendelkezik.
+<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
 == Elterjedés és élőhely ==
-A Brasiliopuntia Dél-Amerikában őshonos, főként Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Paraguay, Peru és Uruguay száraz és félszáraz régióiban. Élőhelyük a homokos sivatagoktól a sziklás hegyoldalakig terjed. Egyes fajok széles körben elterjedtek (pl. '''Brasiliopuntia cylindrica'''), míg mások szűkebb elterjedésűek (pl. '''Brasiliopuntia brasiliensis'''). Több fajukat dísznövényként is termesztik, és behurcolták Európába, Afrikába és Ázsiába. Egyes fajokat invazívnak tartanak, például a '''Brasiliopuntia vulgaris''', amely Ausztráliában és Dél-Afrikában honosodott meg.
-== Termesztés és gondozás ==
+'''''Földrajzi elterjedés:''''' '''Dél-Amerikában''' széles, de '''fragmentált''' élőhelye van. '''Brazíliától''' '''Peru'''ig terjed.
-A Brasiliopuntia fajok könnyen termeszthetők. Kedvelik a jó vízelvezetésű, enyhén savas vagy semleges, homokos talajt. Erős fényt és teljes napsütést igényelnek. Az öntözést mértékkel kell végezni, a túlöntözés gyökérrothadáshoz vezethet. Szárazságtűrők, hosszabb ideig képesek víz nélkül túlélni. Szaporíthatók magról, dugványról vagy tőosztással. Gyakori kártevők a lisztespoloskák, takácsatkák, valamint gombás fertőzések.
+'''Észak-Argentína''' (Chaco), '''Kelet-Bolívia''' (Chuquisaca, Santa Cruz), '''Brazília''' (Bahia, Minas Gerais, Rio de Janeiro), '''Paraguay''' (Viola Paraguay, Amambay, Central, Concepción, Cordillera, Guairá, Itapúa, Paraguari), '''Peru''' (Cuzco, Junin).
+'''Idegenhonos''' az '''Amerikai Egyesült Államokban''', '''Florida''' államban.
+'''''Élőhely:''''' '''Száraz tüskés''' vagy '''árnyékkedvelő''' (''ombrophilus'') '''erdőkben''', '''síkságokon''' vagy '''dombokon'''.
+'''Félig nyitott ligeterdőkben''', '''természetes sziklakertekben''', '''félig lombhullató ligeterdőkben''' is megtalálható.
+A '''Paraná''' folyó völgyeiben, a '''Paraguay''' és '''Pilcomayo''' folyók '''nedves''' ligeterdőiben, valamint '''Kelet-Paraguay''' '''gránitos hegységeiben''' él.
+* '''''Éghajlati tényezők:''''' '''Meleg''' és '''párás''' (''humidum'') '''éghajlatot''' kedvel. Az '''1300 m''' tengerszint feletti magasságig fordul elő.
+* '''''Növénytársulás, életmód:''''' Száraz tüskés vagy árnyékkedvelő erdők.
+<span id="egyéb"></span>
+== Egyéb ==
+* '''''Taxonómiai megfontolások:'''''
+** ''Brasiliopuntia brasiliensis'' Brazíliában őshonos, közismert nevén "'''xiquexique'''". Hengeres szára akár 2 m magas, virágai sárga vagy narancssárga.
+** '''Brasiliopuntia schulzii''': Élőhelye Argentína és Paraguay, jellemzően körülbelül 50 cm magasra nő.
+* '''''Különleges viselkedés:''''' A magok szórásáról valószínűleg olyan '''emlősök''' gondoskodnak, mint a '''örvös pekarik''' (''Tayassu pecari'').
+<span id="szerzők-és-forrás"></span>
+== Szerzők és forrás ==
-== Gazdasági és ökológiai jelentőség ==
+* '''''Szöveg:''''' Fric
-A Brasiliopuntia fajok ökológiai szerepe jelentős: biztosítják az élőhelyet és táplálékot száraz területeken élő állatok számára, emellett hozzájárulnak a talaj stabilizálásához. Gazdasági jelentőségük elsősorban dísznövényként, élelmiszerként és hagyományos gyógynövényként van. Egyes fajokat gyógyászati célokra használnak, például cukorbetegség és anyagcserezavarok kezelésére. Száruk faanyagát építőiparban és bútorgyártásban is felhasználják.
+* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/brasiliopuntia/
-== Nevezetes fajok ==
+[[Kategória:Cactaceae]]
-* '''Brasiliopuntia brasiliensis''': Brazíliában őshonos, közismert nevén "xiquexique". Hengeres szára akár 2 m magas, virágai sárga vagy narancssárga.
+[[Kategória:Opuntieae]]
-* '''Brasiliopuntia chacoensis''': Argentína, Bolívia, Paraguay; nagy, lapos, fehér tövisekkel borított kladódák, piros vagy rózsaszín virág, ehető termés.
-* '''Brasiliopuntia cylindrica''': Dél-Amerika déli részén elterjedt; hengeres szár akár 4 m magas, rózsaszín vagy lila virágok.
-* '''Brasiliopuntia spinibarbis''': Brazília, Argentína, Uruguay; fekete tövisei lapos talppárnáit borítják, sárga virágok, ehető gyümölcs.