Kategória:Brasiliopuntia

• Brasiliopuntia (K.Schum.) A.Berger, Entwicklungslin. Kakt.: 17, 18, 94. 1926. Sec. Köhler (2021)

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

1. Brasili- (Brazilia)
   • Eredet: A Dél-Amerikai állam, Brazília neve.
   • Jelentés: Arra utal, hogy a nemzetség fajai, különösen a legismertebb faj (Brasiliopuntia brasiliensis), nagyrészt Brazíliából származnak, vagy ott nagyon elterjedtek, bár később Argentínában, Bolíviában, Paraguayban és Peruban is megtalálták.

1. Opuntia
   • Eredet: Egy másik, sokkal nagyobb és ismertebb kaktusz nemzetség neve, a Fügekaktusz (Opuntia). A név az ókori Görögországban található Opus (görögül: Ὀποῦς, Opous) város nevéből származik, amely a mai Locris területén feküdt. Idősebb Plinius (római természettudós) említett egy növényt, amely a hagyomány szerint e város környékén nőtt (valószínűleg egy másik pozsgás növényt). Carl von Linné és más korai botanikusok ezt a nevet tévesen alkalmazták az Újvilágból származó, lapított szárú kaktuszok nemzetségére.
   • Jelentése a botanikában: A Brasiliopuntia fajok hasonló, szegmentált, lapos, ún. kladódiumokból álló szárszerkezettel rendelkeznek, mint az Opuntia nemzetség tagjai.

Brasiliopuntia brasiliensis (Willd.) A.Berger

Első leírása: Schumann

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Berger, 1926

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Opuntia subg. Brasiliopuntia K.Schum., Gesamtbeschr. Kakt.: 655. 1898 syn. sec. Hernández-Ledesma & al. (2015)
• Mortolopuntia Guiggi in Cactology 5 (Suppl. I): 1. 2015 syn. sec. Korotkova (2021)

Fatermetű növények, világosan meghatározott törzzsel (truncus), melyet töviscsoportok fednek. Hengeres (cylindricus) szárak, melyek meglehetősen vékony lapos hajtásokat (cladodium) hoznak.

A termések sűrűn glochidákkal (glochidium) fedett areolákat viselnek.

A vékony lapos hajtások (cladodium) kevés tűszerű (aciculate) tövist viselnek.

A törzset (truncus) töviscsoportok fedik.

• Nappali nyílású (diurnalis), önmeddő (autosterilis), terminális (terminalis) lapos hajtásokon jelenik meg.
• Sárga színű.
• Méhek (Apis) porozzák.

Gömbölyű (sphaericus), húsos (carnosus). Nagyon változó alakú és színű, lehet sárga, narancs, piros vagy bíbor színű. Glochidákkal (glochidium) sűrűn fedett areolákat visel.

• Magja: Nagyon nagy, sárga, vastag, többé-kevésbé korong alakú (discoideus). Erősen gyapjas (lanuginosus) köldökzsinór (funicularis) borítékkal rendelkezik.

Földrajzi elterjedés: Dél-Amerikában széles, de fragmentált élőhelye van. Brazíliától Peruig terjed. Észak-Argentína (Chaco), Kelet-Bolívia (Chuquisaca, Santa Cruz), Brazília (Bahia, Minas Gerais, Rio de Janeiro), Paraguay (Viola Paraguay, Amambay, Central, Concepción, Cordillera, Guairá, Itapúa, Paraguari), Peru (Cuzco, Junin). Idegenhonos az Amerikai Egyesült Államokban, Florida államban.

Élőhely: Száraz tüskés vagy árnyékkedvelő (ombrophilus) erdőkben, síkságokon vagy dombokon. Félig nyitott ligeterdőkben, természetes sziklakertekben, félig lombhullató ligeterdőkben is megtalálható. A Paraná folyó völgyeiben, a Paraguay és Pilcomayo folyók nedves ligeterdőiben, valamint Kelet-Paraguay gránitos hegységeiben él.

• Éghajlati tényezők: Meleg és párás (humidum) éghajlatot kedvel. Az 1300 m tengerszint feletti magasságig fordul elő.
• Növénytársulás, életmód: Száraz tüskés vagy árnyékkedvelő erdők.

• Taxonómiai megfontolások:
  • Brasiliopuntia brasiliensis Brazíliában őshonos, közismert nevén "xiquexique". Hengeres szára akár 2 m magas, virágai sárga vagy narancssárga.
  • Brasiliopuntia schulzii: Élőhelye Argentína és Paraguay, jellemzően körülbelül 50 cm magasra nő.
• Különleges viselkedés: A magok szórásáról valószínűleg olyan emlősök gondoskodnak, mint a örvös pekarik (Tayassu pecari).

• Szöveg: Fric
• Forrás: https://thelastcactusclassification.top/category/brasiliopuntia/