„Kategória:Cumulopuntia” változatai közötti eltérés

Cumulopuntia
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Pterocacteae
Nemzetség	Cumulopuntia

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 15:12-kori változata

Tudományos név

Cumulopuntia F.Ritter, Kakteen Südamerika 2: 399. 1980. Sec. Hunt (2016)

A név eredete, etimológia

Cumulo-: cumulus (latin): „halom”, „kupac”, „csomó”, „felhalmozódás”
-opuntia: az Opuntia nemzetségnévre való utalás
Jelentése: Cumulopuntia = „halmokba / csomókba növő Opuntia-rokon”

A név a nemzetségre jellemző: alacsony termetű, sűrűn párnás, kupacokat alkotó növekedési formára, gyakran többfejű, összefüggő telepeket képező habitusra utal.

Típusfaj

Cumulopuntia ignescens (Vaupel) F.Ritter
Első leírása: Friedrich Ritter, 1980.

Cumulopuntia ignescens képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Sphaeropuntia

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Alacsony növésű növények nemzetsége, amelyek oldalra vagy a csúcson ágaznak el.

A szárak többé-kevésbé tömör, szegmentáltak. A szegmensek gömb alakúak, ellipszoidok vagy tojásdadok, általában nagyon tövises párnákat alkotnak.

A gyökerek gumósak vagy rostosak.

A levelek aprók, hamar lehullók.

Areolák

Az areolák szőrökkel és glochidium-okkal rendelkeznek.

Tövisek

A tövisek gyakran a szárak felső részén koncentrálódnak.

Generatív test

Virág

Nappali nyílásúak, önmeddők, tölcsér alakútól a harang alakúig terjedő formájúak.
Színük sárga, narancssárga vagy vörös.
Beporzását hártyásszárnyúak (Hymenoptera mint Caenohalictus pupurisus), vagy kétszárnyúak (Diptera mint Habromyia lipoflava, Lyophlaeba consobrina), valamint bogarak (Buprestidae mint Atacamita chilensis) végzik.

Termés

A termések alakja változó, gömbölyűtől a tojásdadig (ovoid). Tövisesek és glochidium-okkal fedettek, vastagok és húsosak (fleshy), bár a magok belül szárazak maradnak.

Magja: A magok lapítottak, majdnem kör alakúak (suborbicular), szalmasárgák vagy barnák. Szerkezetük az Austrocylindropuntia nemzetségéhez hasonló. Terjedését a gyümölcsökkel táplálkozó állatok ürüléke biztosítja (endozoochoria), mint a csincsillák (Chinchilla brevicaudata, C. chinchilla, Lagidium peruvianum és a guanakók (Llama guanicoe).

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína (Catamarca, Jujuy, Rioja, Salta, San Juan), Bolívia (Chuquisaca, La Paz, Oruro, Potosi), Chile (Antofagasta, Atacama, Coquimbo, Tarapaca), Peru (Arequipa, Ayacucho, Ica, Lima, Moquegua, Puno, Tacna).

Élőhely: Az Andok Altiplano fennsíkján nő teljes napon, sziklák között, homokos területeken vagy füvek között. Növénytársulás, életmód: Valószínűleg az egyetlen nemzetség a kaktuszok között, amely a tengerszinttől az Andok legmagasabb területéig él: akár 4700 m magasságig (C. boliviana subsp. echinacea Tacnában, Peru).

Egyéb

Filogenetika: a Cumulopuntia az Austrocylindropuntia testvércsoportja. Griffith és Porter (2009) nem találtak egyértelmű alátámasztást a Cumulopuntia monofiletikus voltára, de az adatok ezt nem is cáfolták. A Cumulopuntia monofiletikus jellegét ezt követően Ritz és munkatársai (2012) megerősítették.

A molekuláris filogenetikai elemzésekben a Cumulopuntia két kládra oszlik. Az egyik kládot a C. sphaerica (C. F. Först.) E. F. Anderson és a hozzá közeli taxonok alkotják Chile és Peru nyugati andoki lejtőiről; ezek törpecserjéket képeznek, és könnyen leváló szártagok jellemzik őket. A másik klád a Cumulopuntia szűkebb értelemben vett csoportja (Cumulopuntia s.str.), amelyre az gyakran sűrű párnákat alkotó növekedés és a szilárdan kapcsolódó szártagok jellemzők (Griffith & Porter 2009; Ritz és mtsai 2012).

A C. sphaerica klád számára nemrégiben publikálták a Sphaeropuntia nemzetségnevet, azonban ennek körülhatárolása még nem teljesen tisztázott, ezért jelenleg célszerűbb szinonimaként kezelni.

Forrás

A(z) „Cumulopuntia” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

C

Cumulopuntia subterranea subsp. pulcherrima

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-''Cumulopuntia'' a Cactaceae család egyik dél-amerikai nemzetsége, amelyet elsősorban Peru és Bolívia magasföldi, száraz területein találunk. A fajok többsége hengeres, szegmentált hajtásokkal rendelkező, erősen xerofita kaktusz, amelyek alkalmazkodtak a nagy napi hőingáshoz, az erős napsütéshez és az időszakos vízhiányhoz. A nemzetség rendszertani határai még ma is vitatottak, de több faját a Caryophyllales rendszertani adatbázisai is elfogadják.
+{{Speciesbox
+|taxon=Cumulopuntia
+}}
+== Tudományos név ==
-== Alaktani leírás ==
+* ''Cumulopuntia'' F.Ritter, Kakteen Südamerika 2: 399. 1980. Sec. Hunt (2016)
-A nemzetség fajainak szárai hengeres, többé-kevésbé rövid ízekre tagolódnak. A szegmensek mérete és alakja fajonként változik, de általában vastag, vízraktározásra alkalmas parenchimát tartalmaznak. A felszínen jól elkülönülő szemölcsök sorakoznak, ezeken helyezkednek el az areolák, amelyekből fehéres vagy barnás árnyalatú tövisek fejlődnek. A glochidák sok fajnál jelen vannak, és gyakran sűrű, finom szálú szegélyt alkotnak az areolák körül.
-A virágok többnyire sárga vagy vörös színűek, oldalirányban vagy a szegmens csúcsán nyílnak. A termés húsos vagy puhább, gyakran tüskés, és fajonként eltérő mértékben fogyasztható. A magok viszonylag nagyméretűek az Opuntioideae alcsaládon belül.
+=== A név eredete, etimológia ===
+* '''''Cumulo-''''': ''cumulus'' (latin): „halom”, „kupac”, „csomó”, „felhalmozódás”
+* '''''-opuntia''''': az ''Opuntia'' nemzetségnévre való utalás
+* '''Jelentése:''' ''Cumulopuntia'' = „halmokba / csomókba növő Opuntia-rokon”
+A név a nemzetségre jellemző:
+'''alacsony termetű''', '''sűrűn párnás, kupacokat alkotó növekedési formára''', gyakran '''többfejű, összefüggő telepeket képező''' habitusra utal.
+=== Típusfaj ===
+* ''Cumulopuntia ignescens'' (Vaupel) F.Ritter
+* Első leírása: Friedrich Ritter, 1980.
+{{Típusfaj|Cumulopuntia ignescens}}
+=== Szinonimák ===
+* ''Sphaeropuntia''
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár ====
+'''Alacsony növésű''' növények nemzetsége, amelyek '''oldalra''' vagy a '''csúcson ágaznak el'''.
+A szárak '''többé-kevésbé tömör''', '''szegmentáltak'''. A szegmensek '''gömb alakúak''', '''ellipszoidok''' vagy '''tojásdadok''', általában '''nagyon tövises párnákat''' alkotnak.
+A gyökerek '''gumósak''' vagy '''rostosak'''.
+A '''levelek aprók''', hamar '''lehullók'''.
+==== Areolák ====
+Az areolák '''szőrökkel''' és '''glochidium-okkal''' rendelkeznek.
+==== Tövisek ====
+A tövisek gyakran a '''szárak felső részén koncentrálódnak'''.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+* Nappali nyílásúak, '''önmeddők''', '''tölcsér alakútól''' a '''harang alakúig''' terjedő formájúak.
+* Színük '''sárga''', '''narancssárga''' vagy '''vörös'''.
+* Beporzását '''hártyásszárnyúak''' (''Hymenoptera'' mint ''Caenohalictus pupurisus''), vagy '''kétszárnyúak''' (''Diptera'' mint ''Habromyia lipoflava'', ''Lyophlaeba consobrina''), valamint '''bogarak''' (''Buprestidae'' mint ''Atacamita chilensis'') végzik.
+==== Termés ====
+A termések alakja '''változó''', '''gömbölyűtől''' a '''tojásdadig''' (''ovoid'').
+'''Tövisesek''' és '''glochidium-okkal''' fedettek, '''vastagok''' és '''húsosak''' (fleshy), bár a magok belül '''szárazak''' maradnak.
+* '''Magja:''' A magok lapítottak, majdnem kör alakúak (suborbicular), szalmasárgák vagy barnák. Szerkezetük az ''Austrocylindropuntia'' nemzetségéhez hasonló. Terjedését a gyümölcsökkel táplálkozó állatok ürüléke biztosítja ('''endozoochoria'''), mint a csincsillák (''Chinchilla brevicaudata'', ''C. chinchilla'', ''Lagidium peruvianum'' és a guanakók (''Llama guanicoe'').
 == Elterjedés és élőhely ==
-A nemzetség főként Peru és Bolívia magasföldi, száraz vidékeiről ismert, ahol 3000–4500 méteres tengerszint feletti magasságban is előfordul. Egyes fajai átnyúlnak Észak-Argentína és Észak-Chile területeire. Élőhelyükre a köves talaj, az erős napsütés és a nagyon alacsony csapadék jellemző. Egyes fajok kifejezetten hidegtűrőek, a fagyos éjszakákat is elviselik a magashegyi környezetben.
-== Tartása kultúrában ==
+'''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''' (Catamarca, Jujuy, Rioja, Salta, San Juan), '''Bolívia''' (Chuquisaca, La Paz, Oruro, Potosi), '''Chile''' (Antofagasta, Atacama, Coquimbo, Tarapaca), '''Peru''' (Arequipa, Ayacucho, Ica, Lima, Moquegua, Puno, Tacna).
-A ''Cumulopuntia'' fajok nevelése napfényigényes és jó vízelvezetésű talajt kíván. A túlöntözést rosszul tűrik, különösen hűvös időben. Nyáron mérsékelt öntözéssel jól fejlődnek, télen száraz, világos, hűvös tartás ajánlott. A szabadföldi tartás csak a legfagyállóbb fajok esetében merülhet fel, de ott is gondos téliesítést igényelnek. Kártevők közül elsősorban a gyapjastetű és egyes atkafajok okozhatnak gondot.
+'''Élőhely:''' Az Andok Altiplano fennsíkján nő teljes napon, sziklák között, homokos területeken vagy füvek között.
+Növénytársulás, életmód: Valószínűleg az egyetlen nemzetség a kaktuszok között, amely a tengerszinttől az Andok legmagasabb területéig él: akár 4700 m magasságig (''C. boliviana'' subsp. ''echinacea'' Tacnában, Peru).
-== Nevezetes fajok ==
+== Egyéb ==
-A Caryophyllales / Cactaceae aktuális, elfogadott fajlistái alapján az alábbi fajok tekinthetők stabilan a nemzetséghez tartozóknak:
+'''Filogenetika:''' a ''Cumulopuntia'' az ''Austrocylindropuntia'' testvércsoportja. '''Griffith és Porter''' (2009) nem találtak egyértelmű alátámasztást a ''Cumulopuntia'' monofiletikus voltára, de az adatok ezt nem is cáfolták. A ''Cumulopuntia'' monofiletikus jellegét ezt követően '''Ritz és munkatársai''' (2012) megerősítették.
-* ''Cumulopuntia boliviana'' – Bolívia száraz fennsíkjain és Peru déli részén elterjedt, változékony faj, erősen tövises szegmensekkel és sárgás virágokkal.
+A molekuláris filogenetikai elemzésekben a ''Cumulopuntia'' két kládra oszlik. Az egyik kládot a ''C. sphaerica'' (C. F. Först.) E. F. Anderson és a hozzá közeli taxonok alkotják Chile és Peru nyugati andoki lejtőiről; ezek törpecserjéket képeznek, és könnyen leváló szártagok jellemzik őket. A másik klád a ''Cumulopuntia'' szűkebb értelemben vett csoportja (''Cumulopuntia'' s.str.), amelyre az gyakran sűrű párnákat alkotó növekedés és a szilárdan kapcsolódó szártagok jellemzők ('''Griffith &amp; Porter''' 2009; '''Ritz és mtsai''' 2012).
-* ''Cumulopuntia chichensis'' – Peru középső hegyvidékein élő faj, apróbb, tömöttebb szegmensekkel és vöröses virágokkal.
-* ''Cumulopuntia sphaerica'' – gömbölyded vagy rövid hengeres szegmenseiről ismert, sárga virágú, gyakran nagy telepeket alkotó faj.
-* ''Cumulopuntia ignescens'' – hosszúkás, vékonyabb ízekkel rendelkező, erősen tövises faj, amely főként Peru magasföldi területein él.
-* ''Cumulopuntia unguispina'' – karakteres, hosszú, kissé görbülő töviseiről ismert, Argentína és Bolívia határvidékén is előfordul.
-* ''Cumulopuntia mollispina'' – a közelmúltban leírt perui faj, amely puhább, sűrű töviskötegeiről és kompakt habitusáról ismert.
-== Megjegyzések ==
+A ''C. sphaerica'' klád számára nemrégiben publikálták a ''Sphaeropuntia'' nemzetségnevet, azonban ennek körülhatárolása még nem teljesen tisztázott, ezért jelenleg célszerűbb szinonimaként kezelni.
-A nemzetség rendszerezése továbbra sem tekinthető véglegesnek, egyes fajok lehatárolása és státusza szakirodalomtól függően változhat. Ennek ellenére a fenti fajok jelenleg elfogadottnak tekinthetők a Cactaceae fő adatbázisai alapján.
+== Forrás ==
+* https://thelastcactusclassification.top/category/cumulopuntia/
+* https://caryophyllales.org/
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Pterocacteae]]