„Kategória:Sclerocactus” változatai közötti eltérés

Sclerocactus
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-; csoport	Echinocactinae
Nemzetség	Sclerocactus

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 16:40-kori változata

Tudományos név

Sclerocactus Britton & Rose, 1922

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög skleros (σκληρός), azaz „kemény, kegyetlen” szóból és a cactus szóból származik. A szerzők, Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose magyarázata szerint a név a „félelmetes horgas tövisekre utal, amelyek a legbosszantóbb módon kapaszkodnak”.

Típusfaj

Sclerocactus polyancistrus (Engelmann & J. M. Bigelow) Britton & Rose; Gyűjtő: John Milton Bigelow, USA, Kalifornia, Mojave-sivatag, 1854. március 15. Típuspéldány: MO (Missouri Botanical Garden).
Első leírása: The Cactaceae; descriptions and illustrations of plants of the cactus family 3: 212–215, f. 223–229. 1922.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1922.

Sclerocactus polyancistrus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Ancistrocactus (Schumann) Britton & Rose
Coloradoa Boissevain & C. Davidson
Echinomastus Britton & Rose
Glandulicactus Backeberg
Pediocactus Britton & Rose (részben)
Toumeya Britton & Rose (részben)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Magányos vagy az alapnál csoportokat alkotó növények. Alakjuk a gömbölydedtől a megnyúlt, többé-kevésbé hengeresig terjed, a csúcsuk általában benyomott. Erősen húsos, elágazó vagy répaszerű (napiform) gyökérzettel rendelkeznek.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A bordák kifejezetten szemölcsösek (szemölcsök). A sűrű töviszettség olykor teljesen befedi az epidermiszt, máskor papírszerű (például az S. papyracanthus esetében). A peremtövisek szétállóak, a leghosszabb középtövis (vagy középtövisek) szinte mindig horgas. Az areolák sűrűn helyezkednek el a növény felszínén.

Generatív test

Virág

Nappal nyíló virágok, önmeddőek. Általában meglehetősen nagyok, tölcsér alakúak (infundibuliform). Egyes fajok virága illatos (például S. polyancistrus). Színük sárga, zöldessárga, rózsaszín, levendula, magenta, lila vagy lilásibolya, olykor fehér. Megporzásukat hártyásszárnyúak (Hymenoptera: Andrena spp., Halictus spp., Tetralonia spp.) végzik.

Termés

A termés többé-kevésbé megnyúlt henger alakú, kezdetben zöldes, éretten vöröses színű. Felnyílása lehet hosszirányú (S. pubispinus), oldalirányú (S. mesae-verdae), vagy lehet zárt maradó (indehiscent).

Magja: A magok nagyok, finoman szemölcsösek, fényesek, fekete színűek, a köldök (hilum) bemélyedő. A magok terjedését hangyák (myrmecochoria) és víz (hydrochoria) segítik.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Amerikai Egyesült Államok (Arizona, Kalifornia, Colorado, Nevada, Új-Mexikó, Texas, Utah).
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Füves pusztákon, fenyő- és borókaerdőkben, mészköves, kavicsos, öntéstalajokon (pH 7–7,5) élnek. Előfordulnak rendkívül száraz területeken (Mojave-sivatag) agyagos, porszerű üledékes talajokon, de régi fosszilis folyók (San Juan) kavicsai között, sziklahasadékokban, hegyekben és domboldalakon is, néha vulkáni kőzeteken (Arizona: Agathla Peak; Utah: Mexican Hat). Megtalálhatóak 500 m-től (S. polyancistrus) egészen 2350 m tengerszint feletti magasságig. Az S. papyracanthus szinte láthatatlan az élőhelyén, mivel beleolvad a környező fűfélékbe (Bouteloua gracilis). A nemzetség egyes fajai a súlyos fagyokat is elviselik -26°C-ig.

Taxonómia és filogenetika

J. M. de Vos és munkatársai 2025-ös filogenetikai vizsgálatai (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes) megerősítették a nemzetség helyét a Cactaceae családon belül, több száz sejtmagi gén szekvenciájának elemzésével tisztázva a rokonsági viszonyokat.

Forrás

A(z) „Sclerocactus” kategóriába tartozó lapok

A következő 3 lap található a kategóriában, összesen 3 lapból.

S

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-<span id="tudományos-név"></span>
+{{Speciesbox
+|taxon=Sclerocactus
+}}
 == Tudományos név ==
-''Sclerocactus'' Britton & Rose 1922
+* ''Sclerocactus'' Britton &amp; Rose, 1922
-'''A tudományos név státusza:''' érvényes
+=== A név eredete, etimológia ===
+A nemzetségnév a görög ''skleros'' (σκληρός), azaz „kemény, kegyetlen” szóból és a ''cactus'' szóból származik. A szerzők, '''Nathaniel Lord Britton''' és '''Joseph Nelson Rose''' magyarázata szerint a név a „félelmetes horgas tövisekre utal, amelyek a legbosszantóbb módon kapaszkodnak”.
+=== Típusfaj ===
+* ''Sclerocactus polyancistrus'' (Engelmann &amp; J. M. Bigelow) Britton &amp; Rose; Gyűjtő: John Milton Bigelow, USA, Kalifornia, Mojave-sivatag, 1854. március 15. Típuspéldány: MO (Missouri Botanical Garden).
+* '''Első leírása:''' ''The Cactaceae; descriptions and illustrations of plants of the cactus family'' 3: 212–215, f. 223–229. 1922.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1922.
+{{Típusfaj|Sclerocactus polyancistrus}}
+=== Szinonimák ===
-'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
+* '''''Ancistrocactus''''' (Schumann) Britton &amp; Rose
+* '''''Coloradoa''''' Boissevain &amp; C. Davidson
+* '''''Echinomastus''''' Britton &amp; Rose
+* '''''Glandulicactus''''' Backeberg
+* '''''Pediocactus''''' Britton &amp; Rose (részben)
+* '''''Toumeya''''' Britton &amp; Rose (részben)
-<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-=== A név eredete, etimológia ===
-A nemzetségnév a görög '''skleros''' = „kemény” szóból ered, a jellegzetesen szilárd, erős, gyakran kampós tövisekre utalva.
+=== Vegetatív test ===
-Más értelmezés szerint: „kemény, kegyetlen kaktusz”, amelynek félelmetes, kampós tövisei rendkívül kellemetlenül kapaszkodnak bele mindenbe.
+==== Hajtás, szár ====
+Magányos vagy az alapnál csoportokat alkotó növények. Alakjuk a gömbölydedtől a megnyúlt, többé-kevésbé hengeresig terjed, a csúcsuk általában benyomott. Erősen húsos, elágazó vagy répaszerű (''napiform'') gyökérzettel rendelkeznek.
-<span id="história"></span>
+==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====
-=== História ===
-A nemzetség rendszertana hosszú ideig vitatott volt. A legújabb besorolások a ''Glandulicactus'', ''Ancistrocactus'', ''Echinomastus'' és ''Sclerocactus'' nemzetségeket összevonták, ám ez az egységesítés túlzottan nagyvonalú, mivel figyelmen kívül hagyja a csoportok elkülönülő földrajzi elterjedését, evolúcióját és több lényeges morfológiai bélyeget.
-A legbiztosabb elválasztó bélyeget a magok adják: méretük, színük és köldökszerkezetük jellegzetesen ''Sclerocactus''-ra utal.
-Egyetlen kivételként az ''Echinomastus johnsonii'' említendő, amely számos jellemzőjében (mag, bimbó, virág) a Sclerocactusra hasonlít.
-<span id="leírás"></span>
+A '''bordák''' kifejezetten szemölcsösek ('''szemölcsök'''). A sűrű töviszettség olykor teljesen befedi az epidermiszt, máskor papírszerű (például az ''S. papyracanthus'' esetében). A '''peremtövisek''' szétállóak, a leghosszabb '''középtövis''' (vagy '''középtövisek''') szinte mindig horgas. Az '''areolák''' sűrűn helyezkednek el a növény felszínén.
-=== Leírás ===
-A nemzetségbe magányosan vagy az alaptól '''gyéren sarjadó''' fajok tartoznak. A '''hajtás''' gömb vagy megnyúlt, többé-kevésbé hengeres alakú; csúcsa általában kissé besüppedt. A '''gyökérzet''' erősen húsos, gyakran elágazó vagy karórépaszerű.
-A '''bordák''' jól tagoltak és határozottan szemölcsösek. A tövisek sűrűn állók, gyakran teljesen befedik az epidermiszt. Egyes fajok '''tövisei''' papírszerűek (pl. ''S. papyracanthus''). A sugárirányban szétterülő peremtövisek mellett a középtövisek rendszerint hosszúak és szinte mindig kampósak.
+=== Generatív test ===
-A '''virágok''' nappal nyílnak, önmeddők, alakjuk '''tölcsérszerű'''. Színeik változatosak: sárga, zöldessárga, rózsaszín, levendula, bíbor, lilás vagy fehér. Néhány faj virágai illatosak (pl. ''S. polyancistrus''). Porzóik főként hártyásszárnyú beporzók (''Andrena'', ''Halictus'', ''Tetralonia'' spp.).
+==== Virág ====
-A '''termések''' megnyúltak, hengeresek; éretlenül zöldek, majd vöröses árnyalatúvá válnak. Felnyílásuk lehet hosszanti (''S. pubispinus''), oldalirányú (''S. mesae-verdae''), vagy a termés fel sem nyílik.
+Nappal nyíló virágok, önmeddőek. Általában meglehetősen nagyok, tölcsér alakúak (''infundibuliform''). Egyes fajok virága illatos (például ''S. polyancistrus''). Színük sárga, zöldessárga, rózsaszín, levendula, magenta, lila vagy lilásibolya, olykor fehér. Megporzásukat hártyásszárnyúak (''Hymenoptera'': ''Andrena'' spp., ''Halictus'' spp., ''Tetralonia'' spp.) végzik.
-A '''magok''' nagyok (2–4 mm), feketék, fényesek vagy mattak, felszínük finoman gumós. Jellegzetes a viszonylag nagy, fehér vagy barnás köldök. A magterjesztés jellemzően mirmekochórium (hangyák) és hidrokhórium (víz általi terjedés).
+==== Termés ====
-<span id="elokornyezet-élőhely"></span>
+A termés többé-kevésbé megnyúlt henger alakú, kezdetben zöldes, éretten vöröses színű. Felnyílása lehet hosszirányú (''S. pubispinus''), oldalirányú (''S. mesae-verdae''), vagy lehet zárt maradó (indehiscent).
-=== Élőhely ===
-A ''Sclerocactus'' fajok rendkívül változatos, ugyanakkor száraz élőhelyeken fordulnak elő: prériken, borókás területeken, fenyőerdők szélén, kavicsos, hordalékos, mészköves talajon (pH 7–7,5), továbbá a '''Mojave-sivatag''' extrém száraz vidékein.
-'''Megtalálhatók''' agyagos, poros üledékeken, ősi folyómedrek kavicsai között (San Juan vidék), '''sziklarepedésekben''', domboldalakon és '''vulkáni kőzeteken''' is (pl. Agathla Peak, Mexican Hat).
-A tengerszint feletti magasság: '''500–2350''' m.
+* '''Magja:''' A magok nagyok, finoman szemölcsösek, fényesek, fekete színűek, a köldök (''hilum'') bemélyedő. A magok terjedését hangyák (''myrmecochoria'') és víz (''hydrochoria'') segítik.
-A fajok többsége kiválóan tűri a fagyot, akár '''–26 °C'''-ig.
-A ''S. papyracanthus'' élőhelyén szinte észrevehetetlen, mivel tövisei a környező füvekre (''Bouteloua gracilis'') hasonlítanak.
-<span id="földrajzi-elterjedés"></span>
+== Elterjedés és élőhely ==
-=== Földrajzi elterjedés ===
-'''USA:''' Arizona, California, Colorado, Nevada, Új-Mexikó, Texas, Utah.
-(A nemzetség kizárólag az Egyesült Államok területén fordul elő.)
-<span id="rendszertan-alfajok-fajok"></span>
+* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Amerikai Egyesült Államok''' ('''Arizona''', '''Kalifornia''', '''Colorado''', '''Nevada''', '''Új-Mexikó''', '''Texas''', '''Utah''').
-=== Rendszertan, fajok ===
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Füves pusztákon, fenyő- és borókaerdőkben, mészköves, kavicsos, öntéstalajokon (pH 7–7,5) élnek. Előfordulnak rendkívül száraz területeken (Mojave-sivatag) agyagos, porszerű üledékes talajokon, de régi fosszilis folyók (San Juan) kavicsai között, sziklahasadékokban, hegyekben és domboldalakon is, néha vulkáni kőzeteken ('''Arizona''': Agathla Peak; '''Utah''': Mexican Hat). Megtalálhatóak 500 m-től (''S. polyancistrus'') egészen 2350 m tengerszint feletti magasságig. Az ''S. papyracanthus'' szinte láthatatlan az élőhelyén, mivel beleolvad a környező fűfélékbe (''Bouteloua gracilis''). A nemzetség egyes fajai a súlyos fagyokat is elviselik -26°C-ig.
-A nemzetség jelenleg 21 elismert fajból + 8 alfajból áll.
-<span id="érdekességek"></span>
+== Taxonómia és filogenetika ==
-=== Érdekességek ===
-* A nemzetség tövisei csak erős napfény, nagy hőmérséklet-ingadozás és minimális csapadék mellett alakulnak ki igazán látványosan.
-* Egyes fajok tövisei papírszerűek és könnyűek, mások rendkívül erősek és kampósak.
-* A nemzetség több tagja élőhelyén rendkívül nehezen észrevehető (pl. ''S. papyracanthus'').
-* A rendszertani viták egyik legjobb bizonyító karaktere a magmorfológia.
-== Szerzők és forrás ==
+'''J. M. de Vos és munkatársai''' 2025-ös filogenetikai vizsgálatai (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes) megerősítették a nemzetség helyét a Cactaceae családon belül, több száz sejtmagi gén szekvenciájának elemzésével tisztázva a rokonsági viszonyokat.
-* '''''Forrás:'''''
+== Forrás ==
-** https://thelastcactusclassification.top/category/sclerocactus/
+* https://thelastcactusclassification.top/category/sclerocactus/
-** https://kissarmin.hu/lexikon/item/193-sclerocactus.html
+* https://caryophyllales.org/
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.biodiversitylibrary.org/
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Echinocactinae]]