„Kategória:Browningia” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „== Morfológia és jellemzők == A Browningia nemzetségbe tartozó növények magas, oszlopos növekedési szokásukról ismertek, egyes fajok akár 15 méteres magasságot is elérhetnek. Vastag száraik vannak, amelyeket kiemelkedő tövisek borítanak, és általában magányosak, bár egyes fajoknál elágazások is előfordulhatnak. A Browningia virágai a növény tetejéből nőnek, általában fehérek vagy sárgák, tölcsér alakúak. A termés egy bogy…” |
|||
| (3 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== | {{Speciesbox | ||
|taxon=Browningia | |||
}} | |||
== Tudományos név == | |||
== | * ''Browningia'' (Britton & Rose) Britton & Rose, 1920 | ||
A | * '''A tudományos név státusza:''' érvényes | ||
=== A név eredete, etimológia === | |||
A nemzetség nevét '''Webster E. Browning''' (1869–1942) tiszteletére adták, aki a chilei Santiago-i Angol Intézet (Instituto Inglés) igazgatója volt. '''Britton''' és '''Rose''' a protológusban (The Cactaceae, 1920) kifejezetten megemlíti, hogy a névadással Browning úrnak a gyűjtőútjaik során nyújtott értékes segítségét kívánták elismerni. | |||
A név a latin ''-ia'' képzővel ellátott tulajdonnév. | |||
=== Típusfaj === | |||
* ''Browningia candelaris'' (Meyen) Britton & Rose; Meyen, F. J. F., Peru, Arequipa és Tacna közötti területek, 1833. | |||
* '''Első leírása:''' N. L. Britton és J. N. Rose: The Cactaceae; descriptions and illustrations of plants of the cactus family 2: 63, f. 92–94. 1920. | |||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1920. | |||
{{Típusfaj|Browningia candelaris|limit=10}} | |||
=== Szinonimák === | |||
* ''Azureocereus'' Akers & P.R.Johnson | |||
* ''Gymnanthocereus'' Backeberg | |||
* ''Gymnocereus'' Backeb. | |||
=== Alaktani, morfológiai jellemzők === | |||
==== Vegetatív test ==== | |||
A nemzetség tagjai általában fatermetűek és elágazóak, hengeres szárúak. Megjelenésük lehet kandeláber-szerű vagy oszlopos. Egyes fajoknál megfigyelhető, hogy a törzs sűrűn tövises, míg a felső, reproduktív hajtásokról hiányoznak a '''tövisek'''. A növények víznedvűek. | |||
==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ==== | |||
A szárakon '''bordák''' találhatóak. A törzsön az '''areolák''' gyakran sűrűn helyezkednek el és erőteljesen felfegyverzettek. A '''tövisek''' mérete és száma változó, egyes fajoknál a '''középtövisek''' és a '''peremtövisek''' élesen elválnak egymástól a törzsi részen, míg a virágzó hajtásokon a '''tövisek''' redukálódhatnak vagy teljesen hiányozhatnak. | |||
=== Generatív test === | |||
==== Virág ==== | |||
A virágok éjszakaiak, de reggel is nyitva maradnak, önmeddők. Alakjuk csőszerű vagy tölcsér alakú, a virágcső enyhén visszahajló és pikkelyekkel borított. Színük a fehértől és a krémszíntől a narancsvörösig terjed. A beporzást denevérek (''Platalina genovensium'') és kolibrik (''Rhodopis vesper'') végzik. | |||
==== Termés ==== | |||
A termések viszonylag kicsik, gömbölyűek vagy tojásdadok, többé-kevésbé húsosak, de érett állapotban kiszáradnak. Felületüket lehulló pikkelyek borítják. | |||
* '''Magja:''' Változatos formájú, általában ovoid, néha ráncos, fényes, barnásfekete. A magok terjesztését denevérek (''Platalina genovensium'') és madarak (például ''Phyllotis darwinii'' rágcsáló, de a forrás szerint madarak és kisemlősök is érintettek) végzik. | |||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
== | * '''Földrajzi elterjedés:''' '''Bolívia''', '''Chile''' északi része (Arica, Tarapacá), '''Kolumbia''' (Boyacá területén diszjunkció), '''Ecuador''' (Cañar, Loja), '''Peru''' (Amazonas, Ancash, Apurimac, Arequipa, Ayacucho, Cajamarca, Ica, La Libertad, Lambayeque, Lima, Moquegua, Pasco, Tacna). | ||
A Browningia | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: A nemzetség hegyvidékeken, domboldalakon, gyakran meredek terepviszonyok között, sziklás területeken nő. Megtalálhatóak xerofita vegetációban a cserjék között, vagy szélsőségesen száraz (arid) területeken, 400 métertől egészen 3000 méteres tengerszint feletti magasságig. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | |||
A '''J. M. de Vos''' és munkatársai által jegyzett, ''Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes'' (2025) című tanulmány a kaktuszfélék valaha készült egyik legrészletesebb törzsfáját vázolja fel. | |||
=== Rendszertani elhelyezkedés === | |||
A ''Browningia'' a '''Cactoideae''' alcsaládon belül a '''Cereeae''' tribuszba (nemzetségcsoportba) tartozik. A korábbi morfológiai alapú rendszerekkel ellentétben a modern kutatások rávilágítottak, hogy a nemzetség hagyományos lehatárolása parafiletikus volt (vagyis nem minden leszármazottat tartalmazott egy közös őstől, vagy éppen ide nem illő csoportokat is magában foglalt). | |||
=== Filogenetikai kapcsolatok === | |||
A 2025-ös adatok és a megelőző molekuláris vizsgálatok az alábbi fontos megállapításokat tették: | |||
* '''A “Browningia-klád”:''' A nemzetség szoros rokonságban áll a ''Rebutia'', ''Weingartia'' és egyes dél-amerikai oszlopkaktuszok (példányul a ''Gymnocalycium'' távolabbi rokonai) csoportjaival. | |||
* '''Parafília feloldása:''' A korábban különállóként kezelt kisméretű nemzetségeket, mint az '''''Azureocereus''''', '''''Castellanosia''''' és '''''Gymnanthocereus''''', a filogenetikai bizonyítékok alapján beolvasztották a ''Browningia'' nemzetségbe. Ezek a csoportok genetikailag nem mutattak elegendő különbséget ahhoz, hogy önálló nemzetségként tartsák fenn őket. | |||
* '''Helyzete a fán:''' A ''Browningia'' egy viszonylag korán elkülönült ágat képvisel a dél-amerikai oszlopos kaktuszok fejlődéstörténetében. A kutatások szerint a nemzetség központja az Andok középső vonulataiban található, és fejlődése szorosan összefügg a hegység kiemelkedésével. | |||
=== Belső struktúra === | |||
A filogenomikai adatok megerősítik, hogy a nemzetségen belül két fő evolúciós vonal különíthető el: | |||
# '''Peru és Chile északi területeinek fajai:''' Ide tartozik a típusfaj, a ''Browningia candelaris'' is. Ezekre jellemző a masszív, gyakran kandeláber-szerű elágazás és az extrém szárazsághoz való alkalmazkodás. | |||
# '''Bolíviai és keletebbi vonal:''' Ide tartoznak a korábban ''Bolivicereus'' vagy ''Castellanosia'' néven leírt taxonok, amelyek morfológiailag némileg eltérnek, de genetikai szinten a ''Browningia'' klád szerves részét képezik. | |||
A 2025-ös kutatás kiemeli, hogy a ''Browningia'' kiváló példája az adaptív radiációnak, ahol a különböző beporzókhoz (denevérek, kolibrik) való alkalmazkodás gyors morfológiai változásokat idézett elő a virágszerkezetben, miközben a magszintű genetikai állomány egységes maradt. | |||
== Forrás == | |||
* https://thelastcactusclassification.top/category/browningia/ | |||
* https://caryophyllales.org/ | |||
* https://www.ipni.org/ | |||
* https://powo.science.kew.org/ | |||
* https://www.biodiversitylibrary.org/ | |||
[[Kategória:Cactaceae]] | |||
[[Kategória:Rebutiinae]] | |||
A lap jelenlegi, 2025. december 30., 11:57-kori változata
| Browningia | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Rebutiinae |
| Nemzetség | Browningia |
Tudományos név
- Browningia (Britton & Rose) Britton & Rose, 1920
- A tudományos név státusza: érvényes
A név eredete, etimológia
A nemzetség nevét Webster E. Browning (1869–1942) tiszteletére adták, aki a chilei Santiago-i Angol Intézet (Instituto Inglés) igazgatója volt. Britton és Rose a protológusban (The Cactaceae, 1920) kifejezetten megemlíti, hogy a névadással Browning úrnak a gyűjtőútjaik során nyújtott értékes segítségét kívánták elismerni.
A név a latin -ia képzővel ellátott tulajdonnév.
Típusfaj
- Browningia candelaris (Meyen) Britton & Rose; Meyen, F. J. F., Peru, Arequipa és Tacna közötti területek, 1833.
- Első leírása: N. L. Britton és J. N. Rose: The Cactaceae; descriptions and illustrations of plants of the cactus family 2: 63, f. 92–94. 1920.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1920.
Browningia candelaris képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Azureocereus Akers & P.R.Johnson
- Gymnanthocereus Backeberg
- Gymnocereus Backeb.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
A nemzetség tagjai általában fatermetűek és elágazóak, hengeres szárúak. Megjelenésük lehet kandeláber-szerű vagy oszlopos. Egyes fajoknál megfigyelhető, hogy a törzs sűrűn tövises, míg a felső, reproduktív hajtásokról hiányoznak a tövisek. A növények víznedvűek.
Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek
A szárakon bordák találhatóak. A törzsön az areolák gyakran sűrűn helyezkednek el és erőteljesen felfegyverzettek. A tövisek mérete és száma változó, egyes fajoknál a középtövisek és a peremtövisek élesen elválnak egymástól a törzsi részen, míg a virágzó hajtásokon a tövisek redukálódhatnak vagy teljesen hiányozhatnak.
Generatív test
Virág
A virágok éjszakaiak, de reggel is nyitva maradnak, önmeddők. Alakjuk csőszerű vagy tölcsér alakú, a virágcső enyhén visszahajló és pikkelyekkel borított. Színük a fehértől és a krémszíntől a narancsvörösig terjed. A beporzást denevérek (Platalina genovensium) és kolibrik (Rhodopis vesper) végzik.
Termés
A termések viszonylag kicsik, gömbölyűek vagy tojásdadok, többé-kevésbé húsosak, de érett állapotban kiszáradnak. Felületüket lehulló pikkelyek borítják.
- Magja: Változatos formájú, általában ovoid, néha ráncos, fényes, barnásfekete. A magok terjesztését denevérek (Platalina genovensium) és madarak (például Phyllotis darwinii rágcsáló, de a forrás szerint madarak és kisemlősök is érintettek) végzik.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Bolívia, Chile északi része (Arica, Tarapacá), Kolumbia (Boyacá területén diszjunkció), Ecuador (Cañar, Loja), Peru (Amazonas, Ancash, Apurimac, Arequipa, Ayacucho, Cajamarca, Ica, La Libertad, Lambayeque, Lima, Moquegua, Pasco, Tacna).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: A nemzetség hegyvidékeken, domboldalakon, gyakran meredek terepviszonyok között, sziklás területeken nő. Megtalálhatóak xerofita vegetációban a cserjék között, vagy szélsőségesen száraz (arid) területeken, 400 métertől egészen 3000 méteres tengerszint feletti magasságig.
Taxonómia és filogenetika
A J. M. de Vos és munkatársai által jegyzett, Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes (2025) című tanulmány a kaktuszfélék valaha készült egyik legrészletesebb törzsfáját vázolja fel.
Rendszertani elhelyezkedés
A Browningia a Cactoideae alcsaládon belül a Cereeae tribuszba (nemzetségcsoportba) tartozik. A korábbi morfológiai alapú rendszerekkel ellentétben a modern kutatások rávilágítottak, hogy a nemzetség hagyományos lehatárolása parafiletikus volt (vagyis nem minden leszármazottat tartalmazott egy közös őstől, vagy éppen ide nem illő csoportokat is magában foglalt).
Filogenetikai kapcsolatok
A 2025-ös adatok és a megelőző molekuláris vizsgálatok az alábbi fontos megállapításokat tették:
- A “Browningia-klád”: A nemzetség szoros rokonságban áll a Rebutia, Weingartia és egyes dél-amerikai oszlopkaktuszok (példányul a Gymnocalycium távolabbi rokonai) csoportjaival.
- Parafília feloldása: A korábban különállóként kezelt kisméretű nemzetségeket, mint az Azureocereus, Castellanosia és Gymnanthocereus, a filogenetikai bizonyítékok alapján beolvasztották a Browningia nemzetségbe. Ezek a csoportok genetikailag nem mutattak elegendő különbséget ahhoz, hogy önálló nemzetségként tartsák fenn őket.
- Helyzete a fán: A Browningia egy viszonylag korán elkülönült ágat képvisel a dél-amerikai oszlopos kaktuszok fejlődéstörténetében. A kutatások szerint a nemzetség központja az Andok középső vonulataiban található, és fejlődése szorosan összefügg a hegység kiemelkedésével.
Belső struktúra
A filogenomikai adatok megerősítik, hogy a nemzetségen belül két fő evolúciós vonal különíthető el:
- Peru és Chile északi területeinek fajai: Ide tartozik a típusfaj, a Browningia candelaris is. Ezekre jellemző a masszív, gyakran kandeláber-szerű elágazás és az extrém szárazsághoz való alkalmazkodás.
- Bolíviai és keletebbi vonal: Ide tartoznak a korábban Bolivicereus vagy Castellanosia néven leírt taxonok, amelyek morfológiailag némileg eltérnek, de genetikai szinten a Browningia klád szerves részét képezik.
A 2025-ös kutatás kiemeli, hogy a Browningia kiváló példája az adaptív radiációnak, ahol a különböző beporzókhoz (denevérek, kolibrik) való alkalmazkodás gyors morfológiai változásokat idézett elő a virágszerkezetben, miközben a magszintű genetikai állomány egységes maradt.
Forrás
A(z) „Browningia” kategóriába tartozó lapok
A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.