„Kategória:Gymnocalycium” változatai közötti eltérés

Gymnocalycium
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-; csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium

A lap jelenlegi, 2025. december 30., 12:02-kori változata

Tudományos név

Gymnocalycium (Pfeiffer) Pfeiffer, 1845
A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A név a görög gymnos (csupasz, meztelen) és kalyx (kehely) szavakból származik. Az elnevezés a nemzetségre jellemző virágcsőre utal, amely pikkelyekkel fedett, de mentes a más kaktuszfélékre gyakran jellemző szőröktől, gyapjtól vagy tövisektől.

Típusfaj

Gymnocalycium gibbosum (Haworth) Pfeiffer ex Mittler; Taschenb. Cactuslieb. 2: 124. 1844. Sec. Charles (2009).
Első leírása: Az eredeti leírást Ludwig Karl Georg Pfeiffer tette közzé az Abbildung und Beschreibung blühender Cacteen című művében (1845), de a név Mittler munkájában már 1844-ben megjelent.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Ludwig Karl Georg Pfeiffer és Ludwig Mittler, 1844-1845.

Gymnocalycium gibbosum képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Cactus L. (részben)
Brachycalycium Backeberg
Echinocactus Link & Otto (részben)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A nemzetség képviselői általában magányos, alacsony növésű növények, bár egyes fajok csoportképzők lehetnek. Alakjuk a gömbölydedtől a rövid hengerig terjed, a csúcsi rész (apex) gyakran benyomott.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A növények teste tagolt, a bordák lekerekítettek, néha spirálisan futnak. A bordák gyakran szemölcsökre tagolódnak, amelyek esetenként állszerűen kiugrók. Az areolák meglehetősen nagyok, a belőlük eredő tövisek változatosak, de soha nem horgasak. A fajok rendelkezhetnek középtövisekkel és peremtövisekkel egyaránt, melyek sűrűsége és hossza fajonként eltérő.

Generatív test

Virág

A virágok nappal nyílnak (diurnal), a csúcs közelében (subapical) fejlődnek. Alakjuk tölcsér vagy harang alakú. Színük változatos: fehér, krémfehér, sárga, rózsaszín vagy vörös. A virágcső nagy pikkelyekkel borított, melyek széle hártyás (hyaline), az areolák pedig csupaszok. A megporzást méhek végzik, többek között az Andrenidae, Anthophoridae, Apidae, Colletidae, Halictidae és Megachilidae családok fajai.

Termés

A termés gömbölyded vagy megnyúlt, lehet száraz vagy húsos. Oldalirányban felrepedő (dehiscent), szétpukkanó vagy elfolyósodó (deliquescent). A virágmaradványok tartósan megmaradnak a termésen.

Magja: Rendkívül változatosak, ami a nemzetség belső osztályozásának alapját képezi. A magok terjedését (diszperzióját) felépítésüktől függően hangyák (myrmecochory) vagy esővíz (hydrochory) biztosítja.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A nemzetség széles földrajzi elterjedéssel rendelkezik, megtalálható Argentína (Buenos Aires, Catamarca, Chubut, Cordoba, Corrientes, Entre Rios, Jujuy, La Pampa, La Rioja, Mendoza, Misiones, Neuquen, Rio Negro, Salta, San Juan, San Luis, Santa Fe, Santiago del Estero, Tucuman), Bolívia (Chuquisaca, Cochabamba, Potosi, Santa Cruz, Tarija), Brazília (Mato Grosso do Sul, Rio Grande do Sul), Paraguay (Alto Paraguay, Boqueron, Concepcion, Cordillera, Paraguari, Presidente Hayes) és Uruguay (Durazno, Rio Negro) területén.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Az élőhelyek rendkívül változatosak. Nőnek hegyvidékeken, sziklás domboldalakon, leginkább fűfélék árnyékában vagy cserjék alatt. Gyakran a talajszinten élnek, rejtőzködő (cryptic) életmódot folytatva. Megtalálhatók szemcsés, sziklás, agyagos vagy homokos talajokon, gránitsziklák között, eróziós területeken, sziklák repedéseiben, mohák és zuzmók közötti sziklás kibúvásokon, valamint kvarckaviccsal kevert humuszos zsebekben. Ritkábban a tűző napon, füves pusztákon, sós tavak közelében vagy fosszilis dűnéken is előfordulnak. Egyes fajok kifejezetten sós talajon vagy mocsaras területen élnek. Előfordulási magasságuk 50 métertől (pl. G. schroederianum) egészen 3000 méteres magasságig terjed (pl. G. spegazzinii).

Taxonómia és filogenetika

Filogenetikai helyzet a Cactaceae családon belül

A Gymnocalycium a Cactaceae család Cactoideae alcsaládjába, azon belül pedig a Cereeae nemzetségcsoportba és annak Gymnocalyciinae alnemzetségcsoportjába tartozik. A molekuláris adatok megerősítették, hogy a nemzetség monofiletikus egységet alkot, ami azt jelenti, hogy minden ide sorolt faj egyetlen közös őstől származik.

A de Vos-féle (2025) osztályozás rávilágított arra, hogy a Gymnocalycium viszonylag korán vált külön a többi dél-amerikai kaktuszcsoporttól.

Belső osztályozás: A magszerkezet szerepe

Hagyományosan a nemzetséget a magok morfológiája alapján osztották alnemzetségekre (subgenera). Ez a módszer a modern genetikai vizsgálatok tükrében is meglepően helytállónak bizonyult, mivel a magtípusok jól korrelálnak a fejlődéstani vonalakkal.

Főbb alnemzetségek (subgenera):

Gymnocalycium (korábban Ovatisemineum [latin ovatus - tojásdad és semen - mag]): Jellemzően a nemzetség típusfaját (G. denudatum) és rokonait foglalja magában.
Macrosemineum: Nagyobb méretű magvakkal rendelkező fajok, főként Uruguay és Dél-Brazília területéről.
Microsemineum: Kisméretű magvakkal rendelkező, rendkívül változatos csoport.
Musiosemineum latin mus (egér) és semen (mag): Speciális magfelszínnel rendelkező fajok (pl. G. mihanovichii).
Pirisemineum latin pirum (körte) és semen (mag): Körte alakú magvakkal rendelkező taxonok.

Taxonómiai kihívások

A Gymnocalycium taxonómiája híresen bonyolult a következő okok miatt:

Nagyfokú variabilitás: Egyetlen fajon belül is óriási különbségek lehetnek a tövisek hossza, színe vagy a test alakja tekintetében az élőhelytől függően.
Szinonimák sokasága: A múltban sok gyűjtő és leíró minden apró eltérést új fajként publikált, ami mára hatalmas mennyiségű szinonim nevet eredményezett.
Hibridizáció: A természetben az egymáshoz közel élő fajok között előfordulhat átfedés, ami nehezíti a határozást.

Modern eredmények (2025)

A legújabb filogenomikai adatok (de Vos et al. 2025) szerint a nemzetség fejlődése szorosan összefügg az Andok emelkedésével és a dél-amerikai száraz területek kialakulásával. A kutatás rávilágított, hogy:

A korábban morfológiai alapon elkülönített szekciók többsége genetikailag is alátámasztott.
Bizonyos fajok esetében a genetikai távolság indokolttá teszi a fajcsoportok újraértékelését (pl. a G. spegazzinii komplexum belső tagolódása).
A nemzetség diverzifikációja (fajképződése) a miocén és a pliocén korszakok határán gyorsult fel.

Forrás

https://thelastcactusclassification.top/category/gymnocalycium/
https://caryophyllales.org/
https://www.ipni.org/
https://powo.science.kew.org/
https://www.biodiversitylibrary.org/
J. M. de Vos et al. (2025): Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes.

A(z) „Gymnocalycium” kategóriába tartozó lapok

A következő 3 lap található a kategóriában, összesen 3 lapból.

G

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== Gymnocalycium ==
+{{Speciesbox
+|taxon=Gymnocalycium
+}}
+== Tudományos név ==
-A '''''Gymnocalycium''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó nemzetség, amely a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales) sorolt. Több mint 60 (egyes források szerint ~70) dél-amerikai faj tartozik ide, így a nemzetség meglehetősen változatos.
+* ''Gymnocalycium'' (Pfeiffer) Pfeiffer, 1845
+* '''A tudományos név státusza:''' érvényes
-=== Morfológia és jellemzők ===
+=== A név eredete, etimológia ===
-''Gymnocalycium''‑fajokra jellemző a gömb‑ vagy rövid hengeres szárforma; a törzsek általában kompaktak, 4–15 bordát viselnek, amelyek gyakran lekerekítettek vagy enyhén hullámosak; bordák közötti „állkapocs‑szerű” dudor‑tuberkulus is előfordulhat.
-A tövisek színe, hossza és sűrűsége fajonként változik, de jellemző, hogy a virágbúb – azaz a virág csészelemeze (calyx) – a nemzetség nevéhez hűen — csupasz, tövistelen („naked calyx”), így a virág illusztrációja szabadon látványos.
-A virágok tölcsér‑ vagy harang alakúak, színük fehér, rózsaszín, sárga, piros vagy akár lila is lehet; méretük fajonként eltérő, de sok fajnál feltűnően színpompásak.
-A termések gömbölydedek vagy hengeres‑bogyószerűek, magvaik lapítottak, színük barnás‑fekete – mint más kaktuszoknál.
-=== Elterjedés és élőhely ===
+A név a görög ''gymnos'' (csupasz, meztelen) és ''kalyx'' (kehely) szavakból származik. Az elnevezés a nemzetségre jellemző virágcsőre utal, amely pikkelyekkel fedett, de mentes a más kaktuszfélékre gyakran jellemző szőröktől, gyapjtól vagy tövisektől.
-Gymnocalycium‑fajok természetes elterjedési területe Dél‑Amerika: leggyakrabban Argentína, Paraguay, Uruguay, Bolívia és Brazília déli részén fordulnak elő.
-Élőhelyük igen változatos: sziklagyepek, félsivatagi dombvidékek, gyepek és részben árnyékos területek is lehetnek. A talaj rendszerint jól vízelvezető, köves vagy homokos.
-=== Tartás kultúrában ===
+=== Típusfaj ===
-''Gymnocalycium''‑ok népszerűek gyűjteményekben, mivel viszonylag könnyű őket tartani és rendszeresen virágoznak. Világos, napos helyet és jó vízelvezetésű, kaktusztalajt (homok, kavics keverék) igényelnek. Öntözés: csak akkor, amikor a talaj teljesen kiszáradt; télen száraz tartás ajánlott.
-Szaporítás magvetéssel vagy sarjról lehetséges. Sok faj lassú‑de megbízható növekedésű. Gombásodás, gyökér‑ vagy szárrothadás elkerülhető a túlöntözés elhagyásával.
-=== Jelentősebb fajok ===
+* ''Gymnocalycium gibbosum'' (Haworth) Pfeiffer ex Mittler; Taschenb. Cactuslieb. 2: 124. 1844. Sec. Charles (2009).
-* '''''Gymnocalycium mihanovichii''''' – gyakran „Moon Cactus” néven ismert, díszes, élénk színű variegáta hibridjei világszerte népszerűek.
+* '''Első leírása:''' Az eredeti leírást Ludwig Karl Georg Pfeiffer tette közzé az ''Abbildung und Beschreibung blühender Cacteen'' című művében (1845), de a név Mittler munkájában már 1844-ben megjelent.
-* '''''Gymnocalycium baldianum''''' – viszonylag szívós, kompakt gömbkaktusz, rózsaszín‑lilás virágokkal, kertészeti gyűjteményekben gyakori.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Ludwig Karl Georg Pfeiffer és Ludwig Mittler, 1844-1845.
-* '''''Gymnocalycium carminanthum''''' – lapos‑gömbölyded törzs, rózsás‑bíbor virágok; gyűjtők körében kedvelt.
-* '''''Gymnocalycium saglionis''''' – szikás területeken élő faj, színes virágokkal, gyakran csoportokat alkot.
-=== Ökológiai és dísznövényi jelentőség ===
+{{Típusfaj|Gymnocalycium gibbosum}}
-A ''Gymnocalycium''‑fajok fontos szerepet töltenek be dél-amerikai félsivatagi és száraz gyepeken: virágaik nektárforrásként szolgálnak beporzó rovaroknak, száruk víz‑ és tápanyag‑raktárként segíti a túlélést aszályos időszakokban.
-Dísznövényként kedveltek: kompakt méretük, változatos virágszíneik és viszonylag egyszerű gondozásuk révén gyakran szerepelnek lakásban, verandán vagy kaktuszkertben.
-=== Megjegyzések ===
+=== Szinonimák ===
-– A “naked calyx” (szőr‑ és tövistelen csésze) tulajdonság eredeti jelentése a nemzetség nevében: a virág csészéje sima, nem fedett areolákkal vagy tüskékkel.
-– A nemzetség taxonómiája és fajszáma változó — a fajhatárok gyakran vitatottak, és a molekuláris vizsgálatok szerint a nemzetség belső felosztása tovább finomítható.
+* ''Cactus'' L. (részben)
+* ''Brachycalycium'' Backeberg
+* ''Echinocactus'' Link &amp; Otto (részben)
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár ====
+A nemzetség képviselői általában magányos, alacsony növésű növények, bár egyes fajok csoportképzők lehetnek. Alakjuk a gömbölydedtől a rövid hengerig terjed, a csúcsi rész (apex) gyakran benyomott.
+==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====
+A növények teste tagolt, a '''bordák''' lekerekítettek, néha spirálisan futnak. A '''bordák''' gyakran '''szemölcsök'''re tagolódnak, amelyek esetenként állszerűen kiugrók. Az '''areolák''' meglehetősen nagyok, a belőlük eredő '''tövisek''' változatosak, de soha nem horgasak. A fajok rendelkezhetnek '''középtövis'''ekkel és '''peremtövis'''ekkel egyaránt, melyek sűrűsége és hossza fajonként eltérő.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A virágok nappal nyílnak (''diurnal''), a csúcs közelében (''subapical'') fejlődnek. Alakjuk tölcsér vagy harang alakú. Színük változatos: fehér, krémfehér, sárga, rózsaszín vagy vörös. A virágcső nagy pikkelyekkel borított, melyek széle hártyás (''hyaline''), az '''areolák''' pedig csupaszok. A megporzást méhek végzik, többek között az ''Andrenidae'', ''Anthophoridae'', ''Apidae'', ''Colletidae'', ''Halictidae'' és ''Megachilidae'' családok fajai.
+==== Termés ====
+A termés gömbölyded vagy megnyúlt, lehet száraz vagy húsos. Oldalirányban felrepedő (''dehiscent''), szétpukkanó vagy elfolyósodó (''deliquescent''). A virágmaradványok tartósan megmaradnak a termésen.
+* '''Magja:''' Rendkívül változatosak, ami a nemzetség belső osztályozásának alapját képezi. A magok terjedését (diszperzióját) felépítésüktől függően hangyák (''myrmecochory'') vagy esővíz (''hydrochory'') biztosítja.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' A nemzetség széles földrajzi elterjedéssel rendelkezik, megtalálható '''Argentína''' (Buenos Aires, Catamarca, Chubut, Cordoba, Corrientes, Entre Rios, Jujuy, La Pampa, La Rioja, Mendoza, Misiones, Neuquen, Rio Negro, Salta, San Juan, San Luis, Santa Fe, Santiago del Estero, Tucuman), '''Bolívia''' (Chuquisaca, Cochabamba, Potosi, Santa Cruz, Tarija), '''Brazília''' (Mato Grosso do Sul, Rio Grande do Sul), '''Paraguay''' (Alto Paraguay, Boqueron, Concepcion, Cordillera, Paraguari, Presidente Hayes) és '''Uruguay''' (Durazno, Rio Negro) területén.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Az élőhelyek rendkívül változatosak. Nőnek hegyvidékeken, sziklás domboldalakon, leginkább fűfélék árnyékában vagy cserjék alatt. Gyakran a talajszinten élnek, rejtőzködő (''cryptic'') életmódot folytatva. Megtalálhatók szemcsés, sziklás, agyagos vagy homokos talajokon, gránitsziklák között, eróziós területeken, sziklák repedéseiben, mohák és zuzmók közötti sziklás kibúvásokon, valamint kvarckaviccsal kevert humuszos zsebekben. Ritkábban a tűző napon, füves pusztákon, sós tavak közelében vagy fosszilis dűnéken is előfordulnak. Egyes fajok kifejezetten sós talajon vagy mocsaras területen élnek. Előfordulási magasságuk 50 métertől (pl. ''G. schroederianum'') egészen 3000 méteres magasságig terjed (pl. ''G. spegazzinii'').
+== Taxonómia és filogenetika ==
+== Filogenetikai helyzet a Cactaceae családon belül ==
+A ''Gymnocalycium'' a '''Cactaceae''' család '''Cactoideae''' alcsaládjába, azon belül pedig a '''Cereeae''' nemzetségcsoportba és annak Gymnocalyciinae alnemzetségcsoportjába  tartozik. A molekuláris adatok megerősítették, hogy a nemzetség monofiletikus egységet alkot, ami azt jelenti, hogy minden ide sorolt faj egyetlen közös őstől származik.
+A de Vos-féle (2025) osztályozás rávilágított arra, hogy a ''Gymnocalycium'' viszonylag korán vált külön a többi dél-amerikai kaktuszcsoporttól.
+== Belső osztályozás: A magszerkezet szerepe ==
+Hagyományosan a nemzetséget a magok morfológiája alapján osztották alnemzetségekre (''subgenera''). Ez a módszer a modern genetikai vizsgálatok tükrében is meglepően helytállónak bizonyult, mivel a magtípusok jól korrelálnak a fejlődéstani vonalakkal.
+=== Főbb alnemzetségek (subgenera): ===
+* '''''Gymnocalycium''''' (korábban ''Ovatisemineum'' [latin ''ovatus'' - tojásdad és ''semen'' - mag]): Jellemzően a nemzetség típusfaját (''G. denudatum'') és rokonait foglalja magában.
+* '''''Macrosemineum''''': Nagyobb méretű magvakkal rendelkező fajok, főként Uruguay és Dél-Brazília területéről.
+* '''''Microsemineum''''': Kisméretű magvakkal rendelkező, rendkívül változatos csoport.
+* '''''Musiosemineum''''' latin ''mus'' (egér) és ''semen'' (mag): Speciális magfelszínnel rendelkező fajok (pl. ''G. mihanovichii'').
+* '''''Pirisemineum''''' latin ''pirum'' (körte) és ''semen'' (mag): Körte alakú magvakkal rendelkező taxonok.
+== Taxonómiai kihívások ==
+A ''Gymnocalycium'' taxonómiája híresen bonyolult a következő okok miatt:
+# '''Nagyfokú variabilitás:''' Egyetlen fajon belül is óriási különbségek lehetnek a '''tövisek''' hossza, színe vagy a test alakja tekintetében az élőhelytől függően.
+# '''Szinonimák sokasága:''' A múltban sok gyűjtő és leíró minden apró eltérést új fajként publikált, ami mára hatalmas mennyiségű szinonim nevet eredményezett.
+# '''Hibridizáció:''' A természetben az egymáshoz közel élő fajok között előfordulhat átfedés, ami nehezíti a határozást.
+== Modern eredmények (2025) ==
+A legújabb filogenomikai adatok ('''de Vos et al.''' 2025) szerint a nemzetség fejlődése szorosan összefügg az Andok emelkedésével és a dél-amerikai száraz területek kialakulásával. A kutatás rávilágított, hogy:
+* A korábban morfológiai alapon elkülönített szekciók többsége genetikailag is alátámasztott.
+* Bizonyos fajok esetében a genetikai távolság indokolttá teszi a fajcsoportok újraértékelését (pl. a ''G. spegazzinii'' komplexum belső tagolódása).
+* A nemzetség diverzifikációja (fajképződése) a miocén és a pliocén korszakok határán gyorsult fel.
+== Forrás ==
+* https://thelastcactusclassification.top/category/gymnocalycium/
+* https://caryophyllales.org/
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.biodiversitylibrary.org/
+* '''J. M. de Vos et al. (2025):''' ''Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes.''
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Gymnocalyciinae]]