„Kategória:Geraniaceae” változatai közötti eltérés

Geraniaceae
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Rosids
Klád	Malvids
Rend	Geraniales
Család	Geraniaceae

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. január 1., 23:43-kori változata

Tudományos név

Geraniaceae (Jussieu) Antoine Laurent de Jussieu, 1789

A név eredete, etimológia

A család nevét a típusnemzetség, a Geranium után kapta. A kifejezés a görög geranos (γέρανος) szóból származik, ami darut jelent. Ez a növények termésének alakjára utal, amely a daru csőrére emlékeztet (innen a magyar gólyaorrtermés elnevezés is, bár az etimológiailag a daruhoz kötődik).

Típusnemzetség

Geranium Linnaeus; A típuspéldányok világszerte számos herbiáriumban megtalálhatóak, többek között a Linné-társaság gyűjteményében (LINN).
Első leírása: Antoine Laurent de Jussieu írta le először család szinten a Genera Plantarum című művében 1789-ben.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: A család leírója Antoine Laurent de Jussieu, 1789.

Geranium képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Hypseocharitaceae Weddell
Vivianiaceae Klotzsch
Ledocarpaceae Meyen
Dirachmaceae (opcionális rendszertani besorolástól függően)
Erodiceae Horaninow
Hyperum Palisot de Beauvois

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Geraniaceae család tagjai többnyire lágyszárú növények vagy félcserjék, ritkábban pozsgás szárúak (pl. egyes Pelargonium és Sarcocaulon fajok). A szárak gyakran ízelt jellegűek, a nóduszoknál megduzzadtak.

A levelek általában szórt állásúak vagy átellenesek, pálhásak (stipula). A levéllemez többnyire tenyeresen vagy szárnyasan tagolt, osztott, esetleg összetett. A növényeket gyakran mirigyszőrök borítják, amelyek jellegzetes illóolajokat tartalmaznak.

Generatív test

Virág

A virágzat általában álernyő (cymosa). A virágok többnyire hímnősek, öttagúak, sugaras (actinomorph) vagy kétoldali (zygomorph) szimmetriájúak (különösen a Pelargonium nemzetségnél).

A csészelevelek száma 5, gyakran szabadok vagy az alapjuknál összenőttek. A sziromlevelek száma szintén 5, szabadok. A porzótáj két körben helyezkedik el (5+5), de gyakran előfordul, hogy egyes porzók meddőkké (sztaminódiumokká) alakulnak. A magház felső állású, 5 termőlevélből nőt össze, a bibeszálak a központi tengelyhez (rostrum) nőnek hozzá.

Termés

A család legjellemzőbb vonása a különleges száraz, felnyíló termés, az úgynevezett gólyaorrtermés (schizocarpium). Éréskor a résztermések (mericarpium) a megnyúlt központi oszlopról (carpoforum) rugalmasan, gyakran csavarodva válnak le, ami segíti a magok elszórását.

Magja: A magok kevés endospermiummal rendelkeznek, az embrió általában görbült.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de a mérsékelt és szubtrópusi övezeteket részesítik előnyben. Kiemelkedő a fajdiverzitás Dél-Afrikában (különösen a Pelargonium nemzetség esetében), valamint a mérsékelt égövi Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatóak nyílt füves pusztákon, erdőszéleken, sziklás lejtőkön és félsivatagi környezetben is. A szukkulens formák elsősorban a szárazabb, arid területeken fordulnak elő.

Szukkulens taxonok

A családon belül több nemzetség mutat szukkulenciát. A Pelargonium nemzetség számos faja rendelkezik pozsgás szárral vagy gyökérrel a víz tárolására. A korábban különálló, ma már gyakran a Pelargonium alá sorolt Sarcocaulon szekció tagjai (úgynevezett “bushman gyertyák”) erősen szukkulens, tövises szárral rendelkeznek, amelyet viaszos réteg véd a kiszáradástól.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján a Geraniaceae a Geraniales rend névadó családja. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a család monofiletikus. A családot korábban több kisebb családra bontották (pl. Hypseocharitaceae, Vivianiaceae), de a modern rendszertan ezeket beolvasztotta, vagy szoros testvércsoportként kezeli a renden belül.

Forrás

Alkategóriák

Ez a kategória az alábbi 2 alkategóriával rendelkezik (összesen 2 alkategóriája van).

M

Monsonia

S

Sarcocaulon

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A gólyorrfélék (Geraniaceae) a gólyaorrvirágúak rendjéhez tartozó növénycsalád, amely világszerte elterjedt, elsősorban a mérsékelt égövben, szárazabb mediterrán területeken és Afrika déli részén. A család legismertebb nemzetségei a Geranium (gólyaorr), a Pelargonium (muskátli) és az Erodium (gémorr). A fajok rendkívül változatos levélalakot, virágszínt és életformát mutatnak, sok köztük az egynyári, évelő vagy félcserje.
+{{Speciesbox|taxon=Geraniaceae}}
+== Tudományos név ==
-== Jellemzők ==
+* '''Geraniaceae''' (Jussieu) Antoine Laurent de Jussieu, 1789
-=== Szár ===
+=== A név eredete, etimológia ===
-A gólyorrfélék szára rendszerint lágyszárú, de egyes nemzetségekben félig fásodó vagy teljesen fás szárú alakok is kialakulhatnak, különösen a Pelargonium fajok között. A szár elágazottsága, vastagsága és szőrözöttsége fajtól függően változó.
-=== Levél ===
+A család nevét a típusnemzetség, a ''Geranium'' után kapta. A kifejezés a görög ''geranos'' (γέρανος) szóból származik, ami darut jelent. Ez a növények termésének alakjára utal, amely a daru csőrére emlékeztet (innen a magyar gólyaorrtermés elnevezés is, bár az etimológiailag a daruhoz kötődik).
-A levelek gyakran tenyeresen vagy szárnyasan tagoltak, jellegzetesen illatosak lehetnek a bennük található mirigyszőrök miatt. A levélállás többnyire átellenes vagy szórt. A levéllemez széle ép, fogazott vagy erősen szeldelt.
-=== Virág ===
+=== Típusnemzetség ===
-A virágok sugaras vagy kétoldali szimmetriát mutatnak. Öt csészelevélből és öt sziromlevélből állnak, amelyek színe a fehértől a rózsaszínen, lilán és vörösön át a narancsig változhat. A virágzat rendszerint bogernyő, de egyes fajoknál magányos virágok is előfordulnak. A termő érett állapotban hosszúkás, csőr alakú részre nyúlik, amely éretten felcsavarodva segíti a magok terjedését – innen ered a család neve is.
-=== Termés ===
+* ''Geranium'' Linnaeus; A típuspéldányok világszerte számos herbiáriumban megtalálhatóak, többek között a '''Linné-társaság''' gyűjteményében ('''LINN''').
-A termés jellegzetes gólyaorr- vagy gémorrszerű részre tagolódik. Éréskor a termésfal rugalmas felszakadásával a magok messzire repülhetnek. Ez a mechanizmus fontos terjedési stratégia a nemzetségek többségénél.
+* '''Első leírása:''' '''Antoine Laurent de Jussieu''' írta le először család szinten a ''Genera Plantarum'' című művében 1789-ben.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' A család leírója '''Antoine Laurent de Jussieu''', 1789.
-== Ökológiai szerep ==
+{{Típusfaj|Geranium|limit=5}}
-A gólyorrfélék fontos szereplői a mérsékelt és mediterrán ökoszisztémáknak. Virágaik bőséges nektárt és virágport kínálnak méheknek, legyeknek, lepkéknek és más beporzóknak. Egyes fajok pionír növények, amelyek gyorsan megtelepednek bolygatott vagy kopár élőhelyeken, így elősegítve az ökoszisztémák regenerációját.
-== Gazdasági jelentőség ==
+=== Szinonimák ===
-A Pelargonium nemzetség fajai világszerte kedvelt dísznövények, különösen a kerti és balkonmuskátlik. Ezeket nagy mennyiségben termesztik, számos változattal és hibriddel. Néhány faj illóolajai fontosak a kozmetikai és illatszeripar számára. A Geranium fajok egy része gyógynövényként is használatos, például fertőtlenítő vagy összehúzó hatásuk miatt.
-== Ismertebb nemzetségek (pozsgás életmódú) ==
+* '''Hypseocharitaceae''' Weddell
+* '''Vivianiaceae''' Klotzsch
+* '''Ledocarpaceae''' Meyen
+* '''Dirachmaceae''' (opcionális rendszertani besorolástól függően)
+* '''Erodiceae''' Horaninow
+* '''Hyperum''' Palisot de Beauvois
-* '''Pelargonium (pozsgás fajokat tartalmaz)''' – a nemzetség rendkívül változatos, és bár a legtöbb faj nem pozsgás, számos dél-afrikai faj vastag, vizet raktározó szárat vagy duzzadt, tőkéhez hasonló caudexet fejleszt. Ezek alkalmazkodtak a száraz élőhelyekhez. Ide tartoznak például a *Pelargonium carnosum*, *Pelargonium crithmifolium* és a *Pelargonium tetragonum* jellegzetesen pozsgás formái.
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-* '''Monsonia''' – több faja kifejezetten pozsgás jellegű, különösen a sivatagos vagy félsivatagos régiókban élő, gömbölyű vagy megvastagodott caudexű fajok. Leveleik gyakran hosszan nyelűek, virágaik látványosak. Ismertebb pozsgás fajai közé tartozik a *Monsonia crassicaulis* és a *Monsonia ignorata*.
+=== Vegetatív test ===
-* '''Sarcocaulon''' – teljes egészében pozsgás növényekből álló nemzetség, a Geraniaceae egyik legszárazságtűrőbb csoportja. Vastag, erősen fásodó, szukkulens ágakat fejlesztenek, gyakran tüskés felépítéssel. A levelek aprók és rövid életűek, a vízmegkötést a szár biztosítja. A nemzetség több faja kedvelt gyűjteményi növény, például a *Sarcocaulon herrei* és a *Sarcocaulon patersonii*.
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
-* '''Erodium (néhány faj)''' – bár nem általánosan pozsgás nemzetség, néhány dél-afrikai faj vastagított, részlegesen vízraktározó gyöktörzzsel vagy levélzettel rendelkezik. Ezeket félszukkulens formáknak tekintik.
+A ''Geraniaceae'' család tagjai többnyire lágyszárú növények vagy félcserjék, ritkábban pozsgás szárúak (pl. egyes ''Pelargonium'' és ''Sarcocaulon'' fajok). A szárak gyakran ízelt jellegűek, a nóduszoknál megduzzadtak.
+A levelek általában szórt állásúak vagy átellenesek, pálhásak (''stipula''). A levéllemez többnyire tenyeresen vagy szárnyasan tagolt, osztott, esetleg összetett. A növényeket gyakran mirigyszőrök borítják, amelyek jellegzetes illóolajokat tartalmaznak.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A virágzat általában álernyő (''cymosa''). A virágok többnyire hímnősek, öttagúak, sugaras (''actinomorph'') vagy kétoldali (''zygomorph'') szimmetriájúak (különösen a ''Pelargonium'' nemzetségnél).
+A csészelevelek száma 5, gyakran szabadok vagy az alapjuknál összenőttek. A sziromlevelek száma szintén 5, szabadok. A porzótáj két körben helyezkedik el (5+5), de gyakran előfordul, hogy egyes porzók meddőkké (sztaminódiumokká) alakulnak. A magház felső állású, 5 termőlevélből nőt össze, a bibeszálak a központi tengelyhez (''rostrum'') nőnek hozzá.
+==== Termés ====
+A család legjellemzőbb vonása a különleges száraz, felnyíló termés, az úgynevezett gólyaorrtermés (''schizocarpium''). Éréskor a résztermések (''mericarpium'') a megnyúlt központi oszlopról (''carpoforum'') rugalmasan, gyakran csavarodva válnak le, ami segíti a magok elszórását.
+* '''Magja:''' A magok kevés endospermiummal rendelkeznek, az embrió általában görbült.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de a mérsékelt és szubtrópusi övezeteket részesítik előnyben. Kiemelkedő a fajdiverzitás '''Dél-Afrikában''' (különösen a ''Pelargonium'' nemzetség esetében), valamint a mérsékelt égövi '''Európában''', '''Ázsiában''' és '''Észak-Amerikában'''.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Megtalálhatóak nyílt füves pusztákon, erdőszéleken, sziklás lejtőkön és félsivatagi környezetben is. A szukkulens formák elsősorban a szárazabb, arid területeken fordulnak elő.
+== Szukkulens taxonok ==
+A családon belül több nemzetség mutat szukkulenciát. A ''Pelargonium'' nemzetség számos faja rendelkezik pozsgás szárral vagy gyökérrel a víz tárolására. A korábban különálló, ma már gyakran a ''Pelargonium'' alá sorolt ''Sarcocaulon'' szekció tagjai (úgynevezett “bushman gyertyák”) erősen szukkulens, tövises szárral rendelkeznek, amelyet viaszos réteg véd a kiszáradástól.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az '''APG IV''' (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján a ''Geraniaceae'' a ''Geraniales'' rend névadó családja. A molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a család monofiletikus. A családot korábban több kisebb családra bontották (pl. ''Hypseocharitaceae'', ''Vivianiaceae''), de a modern rendszertan ezeket beolvasztotta, vagy szoros testvércsoportként kezeli a renden belül.
+== Forrás ==
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Geraniaceae
+* [https://www.google.com/search?q=https://de.wikipedia.org/wiki/Storchschnabelgew%C3%A4chse https://de.wikipedia.org/wiki/Storchschnabelgewächse]
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+[[Kategória:Geraniales]]