Kategória:Monsonia

• Monsonia (Linnaeus) Linnaeus, 1767

A nemzetséget Lady Anne Monson (1726–1776) tiszteletére nevezték el, aki angol botanikus, növénygyűjtő és Carl von Linné levelezőpartnere volt. A név klasszikus latin formát követ, ahol a személynévhez a -ia toldalék kapcsolódik, ami a botanikai nomenklatúrában szokásos eljárás a dedikált nemzetségnevek esetén.

• Monsonia speciosa Linnaeus; Gyűjtő: J. G. Koenig, hely: Dél-Afrika, Fokföld; Típuspéldány gyűjteményi helye: LINN (Linné-herbárium).
• Első leírása: Linnaeus, Mantissa Plantarum 1: 14. (1767).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné, 1767.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Sarcocaulon (De Candolle) Sweet
• Patagonium Schrank
• Monsonia sect. Sarcocaulon De Candolle

A nemzetség fajai lehetnek egyéves vagy évelő lágyszárúak, illetve félcserjék. A szár gyakran fásodó, egyes fajoknál (korábban Sarcocaulon szekció) a szár pozsgás, megvastagodott, viaszos réteggel borított és rendkívül gyúlékony. A hajtás elágazó, a növekedési forma változatos. A levél vagy levelek szórtan vagy átellenesen helyezkednek el, alakjuk a kerekdedtől a szeldeltig változik, szélük gyakran fogazott. A levelek válla mellett pálhák találhatók, melyek sokszor tövisek formájában maradnak meg a növényen a levéllemez lehullása után. A gyökér rendszerint karógyökér, amely mélyre hatol a száraz talajban.

A virágzat magányos vagy ernyőszerű, a virágok hímnősek, sugaras szimmetriájúak (actinomorph).

-Takarólevelek: A csésze 5 szabad, csúcsos lepellevél jellegű csészelevélből áll. A párta 5 szabad sziromlevél alkotja, melyek színe fehér, sárga, rózsaszín vagy bíbor.

-Ivarlevelek: A porzószálak száma 15, melyek alapjuknál 5 csoportba (triádokba) nőttek össze. A portokok hosszirányban nyílnak. A magház felső állású, 5 termőlevélből forrt össze, a bibeszál hosszú, a csúcsán 5 bibe található.

A termés jellegzetes gólyahírtermés (schizocarpium), amely 5 részre esik szét, a részterméskék hosszú, csavarodott repítőszervvel rendelkeznek.

• Magja: A magok aprók, hosszúkásak, a részterméskék alján helyezkednek el, a csavarodott repítőszerv segíti a talajba fúródásukat.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség elsősorban Afrika déli és keleti részein (főként Namíbia, Dél-afrikai Köztársaság, Botswana), valamint Madagaszkár szigetén, Délnyugat-Ázsia területein és India egyes részein fordul elő.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, félsivatagi és sivatagi területeken élnek, gyakran köves, homokos talajon. Kedvelik a teljes napfényt. Számos fajuk szukkulens életmódot folytat a víz visszatartása érdekében.

A szukkulens fajokat (különösen a korábbi Sarcocaulon fajokat) gyűjtők kedvelik különleges alakjuk és látványos virágaik miatt. Jó vízelvezetésű talajt, sok fényt és óvatos öntözést igényelnek, a nyugalmi időszakban (téli vagy nyári, fajtól függően) szárazon tartandóak.

A Monsonia nemzetség közeli rokona a Geranium és Pelargonium nemzetségeknek. Megkülönbözteti tőlük a 15 porzó (szemben a Geranium 10 porzójával) és a virágok szimmetriája. A szukkulens fajok a viaszos, gyúlékony kérgükről ismerhetők fel, ami miatt “bushman’s candle”-nek is nevezik őket.

A nemzetségen belül a korábban különálló Sarcocaulon nemzetségbe sorolt fajok valódi szukkulensek. Ezekre jellemző a vastag, pozsgás, viaszos váladékkal borított szár, amely védi a növényt a kiszáradástól. A levelek lehullása után megmaradó levélnyelek gyakran kemény tövisek formájában védik a növényt.

Az APG IV rendszer a Monsonia nemzetséget a Geraniaceae (gólyaorrfélék) családjába sorolja. A molekuláris vizsgálatok alapján a korábban különálló Sarcocaulon nemzetséget beolvasztották a Monsonia nemzetségbe, mivel az utóbbi parafietikusnak bizonyult a Sarcocaulon nélkül.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Monsonia
• https://en.wikipedia.org/wiki/Monsonia
• https://www.llifle.com/