Ugrás a tartalomhoz

„Rebutia cajasensis” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
(2 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
== Tudományos név ==
== Tudományos név ==
* ''[[Aylostera deminuta]]'' (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016
* ''[[Aylostera deminuta]]'' (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016
** A tudományos név státusza: érvényes
** '''A tudományos név státusza:''' érvényes
* ''Rebutia cajasensis'' Ritter, 1977
* ''Rebutia cajasensis'' Ritter, 1977
** A tudományos név státusza: szinonima
** '''A tudományos név státusza:''' szinonima
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A nemzetségnév a francia '''Pierre Rebut''' (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa Lyon közelében, Chazay d’Azergues-ben.<br />
A '''nemzetségnév''' a francia '''Pierre Rebut''' (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa Lyon közelében, Chazay d’Azergues-ben.<br />
A fajnév a bolíviai '''Cajas''' város nevéből származik, amely a taxon élőhelye.
A '''fajnév''' a bolíviai '''Cajas''' város nevéből származik, amely a taxon élőhelye.


<span id="szinonimák"></span>
<span id="szinonimák"></span>


=== Szinonimák ===
{{Kaktusz szinonimák}}
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Rebutia%20cajasensis Érvényes név és szinonimák a Rebutia cajasensis taxonnál]


<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
[[Fájl:Rebutia fiebrigii (cajasensis)-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
[[Fájl:Rebutia fiebrigii (cajasensis)-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
25. sor: 25. sor:
<span id="hajtás-szár"></span>
<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár ====
Élőhelyén magányos növekedésű, kultúrában szinte mindig gazdagon sarjadó, kisebb-nagyobb csoportokat képező növény. A hajtások fiatal korban gömbölyűek, később rövid oszlopokká nyúlnak. Átmérőjük körülbelül 3 cm.
Élőhelyén magányos növekedésű, kultúrában szinte mindig gazdagon sarjadó, kisebb-nagyobb csoportokat képező növény. A hajtások fiatal korban gömbölyűek, később rövid oszlopokká nyúlnak. Átmérőjük körülbelül 3 cm.


<span id="szemölcsök"></span>
<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====
==== Szemölcsök ====
A bordák szemölcsökből állnak, számuk mintegy 18. A szemölcsök jól elkülönülők.
A bordák szemölcsökből állnak, számuk mintegy 18. A szemölcsök jól elkülönülők.


<span id="axillák"></span>
<span id="axillák"></span>
==== Axillák ====
==== Axillák ====
Az axillák fejletlenek.
Az axillák fejletlenek.


<span id="areolák"></span>
<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
==== Areolák ====
Az areolák hosszúkásak, barna gyapjúval borítottak.
Az areolák hosszúkásak, barna gyapjúval borítottak.


<span id="tövisek"></span>
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
==== Tövisek ====
* '''Középtövis:''' 1–3 db, a peremtöviseknél erősebb, 3–5 mm hosszú, barna színű
* '''Középtövis:''' 1–3 db, a peremtöviseknél erősebb, 3–5 mm hosszú, barna színű
* '''Peremtövis:''' 10–11 db, egyenes, érdes felületű, 2–3 mm hosszú, oldalra álló, kezdetben sárgás, később kifehéredő
* '''Peremtövis:''' 10–11 db, egyenes, érdes felületű, 2–3 mm hosszú, oldalra álló, kezdetben sárgás, később kifehéredő
51. sor: 46. sor:
<span id="generatív-test"></span>
<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
<span id="virág"></span>
<span id="virág"></span>
==== Virág ====
==== Virág ====
A virágok nagy számban és hosszú időn keresztül nyílnak. Színük élénkpiros.
A virágok nagy számban és hosszú időn keresztül nyílnak. Színük élénkpiros.


61. sor: 54. sor:
<span id="termés"></span>
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====
A termés gömbölyded, 6–8 mm átmérőjű, barnás színű.
A termés gömbölyded, 6–8 mm átmérőjű, barnás színű.
* '''Magja:''' szélesen ovális, sötétbarna, 1,0 × 0,8 mm méretű
* '''Magja:''' szélesen ovális, sötétbarna, 1,0 × 0,8 mm méretű


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==
 
[[Fájl:Rebutia fiebrigii (cajasensis)-2.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Bolívia''', Tarija közigazgatási terület, Mendez tartomány, Cajas város környéke, 2000–2800 m tengerszint feletti magasságban
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Bolívia''', Tarija közigazgatási terület, Mendez tartomány, Cajas város környéke, 2000–2800 m tengerszint feletti magasságban
* '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' sekély talajú sziklafelszíneken, kövek között él, mohák, zuzmók, néhány pázsitfűféle és alacsony kétszikű növényfaj, valamint helyenként alacsony, ritkás cserjék társaságában
* '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' sekély talajú sziklafelszíneken, kövek között él, mohák, zuzmók, néhány pázsitfűféle és alacsony kétszikű növényfaj, valamint helyenként alacsony, ritkás cserjék társaságában


<span id="kultúrában-tartás"></span>
<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==
Az ''Aylostera'' alnemzetségbe tartozó faj, igényei lényegében megegyeznek a ''Rebutia'' alnemzetség fajainak igényeivel. Magashegyi növény, ezért fontos számára a jól szellőzött növényház vagy a védett körülmények melletti szabadban tartás. Fényigényes, talaja jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag és savanyú kémhatású legyen. Öntözése a fejlődési időszakban is mérsékelt, a reggeli harmat kedvező hatású. Télen szárazon, kissé fagypont feletti hőmérsékleten tartható.<br />
Az ''Aylostera'' alnemzetségbe tartozó faj, igényei lényegében megegyeznek a ''Rebutia'' alnemzetség fajainak igényeivel. Magashegyi növény, ezért fontos számára a jól szellőzött növényház vagy a védett körülmények melletti szabadban tartás. Fényigényes, talaja jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag és savanyú kémhatású legyen. Öntözése a fejlődési időszakban is mérsékelt, a reggeli harmat kedvező hatású. Télen szárazon, kissé fagypont feletti hőmérsékleten tartható.<br />
Megfigyelések szerint a kultúrában nevelt növényeknél a sarjadási hajlam fokozódása összefügghet az ültetőközeg magas szerves agyagtartalmával. Tisztán ásványi közegben, szabad ég alatt tartva a sarjképződés elmaradhat, miközben a növény minden évben bőségesen és hosszan virágzik.
Megfigyelések szerint a kultúrában nevelt növényeknél a sarjadási hajlam fokozódása összefügghet az ültetőközeg magas szerves agyagtartalmával. Tisztán ásványi közegben, szabad ég alatt tartva a sarjképződés elmaradhat, miközben a növény minden évben bőségesen és hosszan virágzik.
82. sor: 72. sor:


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Megjelenésében a ''Rebutia fiebrigii'' csoportba tartozó formákhoz hasonlít, azonban élőhelyi formaként a típusformától jól megkülönböztethető.
Megjelenésében a ''Rebutia fiebrigii'' csoportba tartozó formákhoz hasonlít, azonban élőhelyi formaként a típusformától jól megkülönböztethető.


<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
== Taxonómia és filogenetika ==
A taxon neve jelenleg a ''Rebutia fiebrigii'' egyik szinonimájaként szerepel. Rendszertani elkülönítése önálló fajként valószínűleg nem indokolt, azonban élőhelyi formaként felismerhető és elkülöníthető.
A taxon neve jelenleg a ''Rebutia fiebrigii'' egyik szinonimájaként szerepel. Rendszertani elkülönítése önálló fajként valószínűleg nem indokolt, azonban élőhelyi formaként felismerhető és elkülöníthető.


<span id="egyéb"></span>
<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==
== Egyéb ==
A gyűjtők körében az eltérő megjelenésű formák elkülönítése kedvelt gyakorlat, ezért a ''Rebutia cajasensis'' név a gyűjtemények jeltábláin, valamint a mag- és növénylistákon gyakran szerepel, és várhatóan még hosszú ideig használatban marad.
A gyűjtők körében az eltérő megjelenésű formák elkülönítése kedvelt gyakorlat, ezért a ''Rebutia cajasensis'' név a gyűjtemények jeltábláin, valamint a mag- és növénylistákon gyakran szerepel, és várhatóan még hosszú ideig használatban marad.


<span id="szerzők"></span>
<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==
== Szerzők ==
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
104. sor: 90. sor:
<span id="forrás"></span>
<span id="forrás"></span>
== Forrás ==
== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 404. kártya
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 404. kártya


[[Kategória:Cactaceae]]<br />
[[Kategória:Rebutia]]
[[Kategória:Rebutia]]

A lap jelenlegi, 2026. január 11., 15:37-kori változata

Rebutia cajasensis
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Rebutiinae
Nemzetség Rebutia
Faj Rebutia cajasensis
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Aylostera deminuta (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016
    • A tudományos név státusza: érvényes
  • Rebutia cajasensis Ritter, 1977
    • A tudományos név státusza: szinonima

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa Lyon közelében, Chazay d’Azergues-ben.
A fajnév a bolíviai Cajas város nevéből származik, amely a taxon élőhelye.

A(z) Aylostera deminuta szinonimái

  • (A keresett Rebutia cajasensis ennek a taxonnak a szinonimája)*
  • Echinopsis deminuta, ≡ Echinocactus deminutus, ≡ Rebutia deminuta
  • = Echinocactus fiebrigii, ≡ Rebutia fiebrigii, ≡ Aylostera fiebrigii, − Rebutia fiebdgii
  • = Echinopsis pseudominuscula, ≡ Echinocactus pseudominusculus, ≡ Echinopsis pseudominusculus, ≡ Rebutia pseudominuscula, ≡ Aylostera pseudominuscula, ≡ Aylostera deminuta var. pseudominuscula, ≡ Rebutia deminuta f. pseudominuscula
  • = Rebutia kupperiana, ≡ Aylostera kupperiana, ≡ Rebutia deminuta subsp. kupperiana
  • = Rebutia pseudodeminuta, ≡ Aylostera pseudodeminuta
  • = Rebutia pseudodeminuta var. schumanniana, ≡ Aylostera pseudodeminuta var. schumanniana, ≡ Rebutia pseudodeminuta f. schumanniana
  • = Rebutia spegazziniana, ≡ Aylostera spegazziniana, − Rebutia spegazziana
  • = Rebutia spinosissima, ≡ Aylostera spinosissima
  • = Aylostera spegazziniana var. atroviridis, ≡ Rebutia spegazziniana var. atroviridis
  • = Aylostera pseudodeminuta var. albiseta, ≡ Rebutia pseudodeminuta f. albiseta
  • = Aylostera pseudodeminuta var. grandiflora, ≡ Rebutia pseudodeminuta f. grandiflora
  • = Aylostera pseudodeminuta var. schneideriana, ≡ Rebutia pseudodeminuta f. schneideriana
  • = Rebutia fiebrigii f. densiseta, ≡ Rebutia fiebrigii var. densiseta
  • = Rebutia albiflora, ≡ Aylostera albiflora, ≡ Rebutia pulvinosa subsp. albiflora
  • = Rebutia albipilosa, ≡ Aylostera albipilosa
  • = Rebutia muscula, ≡ Aylostera muscula
  • = Rebutia pulvinosa, ≡ Aylostera pulvinosa
  • = Rebutia rubiginosa, ≡ Aylostera rubiginosa
  • = Mediolobivia ithyacantha, ≡ Rebutia ithyacantha
  • = Rebutia fulviseta, ≡ Aylostera fulviseta
  • = Rebutia heliosa, ≡ Aylostera heliosa
  • = Rebutia vallegrandensis, ≡ Aylostera vallegrandensis
  • = Aylostera narvaecense, ≡ Rebutia narvaecensis, − Aylostera narvaecensis, − Rebutia narvaecense
  • = Rebutia buiningiana, ≡ Aylostera buiningiana
  • = Rebutia pulchella, ≡ Aylostera pulchella
  • = Rebutia jujuyana, ≡ Aylostera jujuyana
  • = Rebutia donaldiana, ≡ Aylostera donaldiana
  • = Rebutia albiareolata, ≡ Aylostera albiareolata
  • = Rebutia cajasensis, ≡ Aylostera cajasensis
  • = Rebutia cintiensis, ≡ Aylostera cintiensis
  • = Rebutia fusca, ≡ Aylostera fusca
  • = Rebutia hoffmannii, ≡ Aylostera hoffmannii
  • = Rebutia kieslingii, ≡ Aylostera kieslingii
  • = Rebutia kupperiana var. spiniflora
  • = Rebutia mamillosa var. australis
  • = Rebutia mamillosa var. orientalis
  • = Rebutia minutissima
  • = Rebutia nogalesensis, ≡ Aylostera nogalesensis
  • = Rebutia patericalyx, ≡ Aylostera patericalyx
  • = Rebutia robustispina, ≡ Aylostera robustispina
  • = Rebutia robustispina var. minor
  • = Rebutia sanguinea
  • = Rebutia sanguinea var. minor
  • = Rebutia tamboensis, ≡ Aylostera tamboensis
  • = Rebutia vulpina, ≡ Aylostera vulpina
  • = Rebutia archibuiningiana
  • = Rebutia flavistyla, ≡ Aylostera flavistyla
  • = Rebutia nitida, ≡ Aylostera nitida
  • = Rebutia perplexa, ≡ Rebutia pulvinosa subsp. perplexa, ≡ Aylostera perplexa
  • = Rebutia fiebrigii var. vulpes
  • = Rebutia heliosa var. cajasensis, ≡ Rebutia heliosa subsp. cajasensis, ≡ Aylostera heliosa subsp. cajasensis
  • = Rebutia heliosa var. condorensis, ≡ Rebutia heliosa subsp. condorensis, ≡ Aylostera heliosa subsp. condorensis
  • = Rebutia muscula var. luteoalbida
  • = Rebutia simoniana, ≡ Aylostera simoniana
  • = Rebutia wahliana, ≡ Aylostera wahliana
  • = Rebutia walteri, ≡ Aylostera walteri
  • = Rebutia heliosa subsp. teresae
  • = Aylostera mandingaensis
  • = Rebutia dutineana
  • = Rebutia dutineana var. gracilior


Alaktani, morfológiai jellemzők

Fotó: Lukoczki Zoltán

Vegetatív test

Hajtás, szár

Élőhelyén magányos növekedésű, kultúrában szinte mindig gazdagon sarjadó, kisebb-nagyobb csoportokat képező növény. A hajtások fiatal korban gömbölyűek, később rövid oszlopokká nyúlnak. Átmérőjük körülbelül 3 cm.

Szemölcsök

A bordák szemölcsökből állnak, számuk mintegy 18. A szemölcsök jól elkülönülők.

Axillák

Az axillák fejletlenek.

Areolák

Az areolák hosszúkásak, barna gyapjúval borítottak.

Tövisek

  • Középtövis: 1–3 db, a peremtöviseknél erősebb, 3–5 mm hosszú, barna színű
  • Peremtövis: 10–11 db, egyenes, érdes felületű, 2–3 mm hosszú, oldalra álló, kezdetben sárgás, később kifehéredő
Fotó: Lukoczki Zoltán

Generatív test

Virág

A virágok nagy számban és hosszú időn keresztül nyílnak. Színük élénkpiros.

  • Ivarlevelek: bibe fehér

Termés

A termés gömbölyded, 6–8 mm átmérőjű, barnás színű.

  • Magja: szélesen ovális, sötétbarna, 1,0 × 0,8 mm méretű

Elterjedés és élőhely

Fotó: Lukoczki Zoltán
  • Földrajzi elterjedés: Bolívia, Tarija közigazgatási terület, Mendez tartomány, Cajas város környéke, 2000–2800 m tengerszint feletti magasságban
  • Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: sekély talajú sziklafelszíneken, kövek között él, mohák, zuzmók, néhány pázsitfűféle és alacsony kétszikű növényfaj, valamint helyenként alacsony, ritkás cserjék társaságában

Kultúrában tartás

Az Aylostera alnemzetségbe tartozó faj, igényei lényegében megegyeznek a Rebutia alnemzetség fajainak igényeivel. Magashegyi növény, ezért fontos számára a jól szellőzött növényház vagy a védett körülmények melletti szabadban tartás. Fényigényes, talaja jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag és savanyú kémhatású legyen. Öntözése a fejlődési időszakban is mérsékelt, a reggeli harmat kedvező hatású. Télen szárazon, kissé fagypont feletti hőmérsékleten tartható.
Megfigyelések szerint a kultúrában nevelt növényeknél a sarjadási hajlam fokozódása összefügghet az ültetőközeg magas szerves agyagtartalmával. Tisztán ásványi közegben, szabad ég alatt tartva a sarjképződés elmaradhat, miközben a növény minden évben bőségesen és hosszan virágzik.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Megjelenésében a Rebutia fiebrigii csoportba tartozó formákhoz hasonlít, azonban élőhelyi formaként a típusformától jól megkülönböztethető.

Taxonómia és filogenetika

A taxon neve jelenleg a Rebutia fiebrigii egyik szinonimájaként szerepel. Rendszertani elkülönítése önálló fajként valószínűleg nem indokolt, azonban élőhelyi formaként felismerhető és elkülöníthető.

Egyéb

A gyűjtők körében az eltérő megjelenésű formák elkülönítése kedvelt gyakorlat, ezért a Rebutia cajasensis név a gyűjtemények jeltábláin, valamint a mag- és növénylistákon gyakran szerepel, és várhatóan még hosszú ideig használatban marad.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 404. kártya