Ugrás a tartalomhoz

„Rebutia hoffmannii” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == * Aylostera deminuta ** '''A tudományos név státusza:''' érvényes * ''Rebutia hoffmannii'' ** '''A tudományos név státusza:''' szinonima”
 
 
(10 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon= Rebutia hoffmannii}}
<span id="tudományos-név"></span>
== Tudományos név ==
== Tudományos név ==
 
* ''[[Aylostera deminuta]]'' (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016
* Aylostera deminuta
** '''A tudományos név státusza:''' érvényes
** '''A tudományos név státusza:''' érvényes
* ''Rebutia hoffmannii''
* ''Rebutia hoffmannii'' Diers &amp; Rausch, 1987
** '''A tudományos név státusza:''' szinonima
** '''A tudományos név státusza:''' szinonima
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
* A '''szinonim nemzetségnév''' a francia '''Pierre Rebut''' (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő és kaktuszgyűjtő volt, valamint pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa Lyon közelében, Chazay d’Azergues-ben.<br />
* A '''taxont''' '''Rausch''' és '''Diers''' az 1925-ben született német kaktuszkutatóról, '''Werner Hoffmann'''-ról nevezték el. '''Hoffmann''' elsősorban a dél-amerikai élőhelyek kutatásával foglalkozott, egyik perui útinaplóját a '''''Kaktusz-Világ''''' folyóirat is közölte az 1980-as évek elején.
<span id="szinonimák"></span>
[[Fájl:Rebutia febrigii hoffmannii-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
{{Kaktusz szinonimák}}
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
Kezdetben egyhajtású, később csoportképző növény. A hajtások lapos vagy gömbszerű alakúak, idősebb korban kissé megnyúlhatnak. Szélességük élőhelyen kb. 35 mm, kultúrában elérheti a 40 mm-t. Színük világoszöld, a hajtáscsúcs kissé belapult és tövises.
<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====
Mintegy 23 alacsony bordája apró, kúpos szemölcsökre tagolt.
<span id="axillák"></span>
==== Axillák ====
Az axillák gyapjúja jelentéktelen.
<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
Az areolák kerekek, körülbelül 1 mm szélesek, egymáshoz közel állók, fehéres vagy barnás gyapjú borítja őket.
[[Fájl:Rebutia febrigii hoffmannii-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
* '''Középtövis:''' 5–6 db, kissé erősebb és hosszabb, csúcsuk barnás
* '''Peremtövis:''' finomabb, fehéres színű, 5–10 mm hosszú, csúcsuk gyakran barna, az egész növénynek sárgás-barnás megjelenést adva
<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
<span id="virág"></span>
==== Virág ====
A virágok téglavörösek, a lepellevelek belső oldala kissé sötétebb árnyalatú, mint a külső. Tölcsér alakúak, kb. 40 mm hosszúak és 45 mm szélesek.
* '''Lepellevelek:''' '''csésze''' halványzöldes árnyalatú pikkelyekkel, '''párta''' téglavörös, belső lepellevelek cinóbervörös középcsíkkal
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' fehérek, '''portokok''' sárgák, '''bibeszál''' fehér, '''bibe''' sárga
[[Fájl:Rebutia febrigii hoffmannii-2.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
A termés 3–4 mm átmérőjű gömb, pikkelyekkel, sörtékkel és kevés szőrrel borítva.
* '''Magja:''' hosszúkás, sisak alakú, 0,9 × 0,6 mm méretű
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentína''', Salta tartomány, Santa Victoria környéke; továbbá '''Bolívia''', Tarija megye
* '''Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód:''' 2300–2500 m tengerszint feletti magasságban sziklagyepekben él, főként mohákkal, zuzmókkal és ritkás, alacsony pázsitfűfélékkel körülvéve
<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==
Lassan növő, könnyen kezelhető és könnyen virágzó faj. Kompakt csoportokat képez, átültetése csak akkor szükséges, ha a cserepet teljesen benőtte, mindig csak kissé nagyobb edénybe. Talaja ásványi alapú és savanyú kémhatású legyen. A fejlődési időszakban sok napfényt és friss levegőt igényel. Télen teljesen szárazon tartva némi fagyot is elvisel. Különlegessége a ''fiebrigii'' fajcsoporton belül lilás árnyalatú virágainak megjelenése.
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A fajt leírói a ''Rebutia spinosissima'' közeli rokonaként mutatták be. Színesebb és sűrűbb tövisei, lilás árnyalatú virágai, laposabb szemölcsei és hosszúkásabb hajtásai alapján jól elkülöníthető forma.
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==
A rendszerezők hosszú ideig a ''Rebutia spinosissima'' szinonimájaként kezelték. ''The New Cactus Lexicon'' a ''spinosissima'' taxont, és vele együtt a ''hoffmannii''-t is a ''Rebutia fiebrigii'' alá sorolta, így jelenleg e rendkívül változatos faj szinonimájaként tartják számon.
<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==
Bár rendszertanilag szinonimának tekintik, az alaktani különbségek miatt a gyűjtők gyakran eltérő jeltáblával látják el, és önálló névként használják a gyűjteményekben.
<span id="szerzők"></span>
== Szerzők ==
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán
* '''Lektorálta:''' Papp László
<span id="forrás"></span>
== Forrás ==
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 736. kártya
[[Kategória:Rebutia]]

A lap jelenlegi, 2026. január 11., 15:56-kori változata

Rebutia hoffmannii
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Rebutiinae
Nemzetség Rebutia
Faj Rebutia hoffmannii
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Aylostera deminuta (F.A.C.Weber) Backeb., Kaktus-ABC: 274. 1936 ["1935"] sec. Ritz & al. 2016
    • A tudományos név státusza: érvényes
  • Rebutia hoffmannii Diers & Rausch, 1987
    • A tudományos név státusza: szinonima

A név eredete, etimológia

  • A szinonim nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő és kaktuszgyűjtő volt, valamint pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa Lyon közelében, Chazay d’Azergues-ben.
  • A taxont Rausch és Diers az 1925-ben született német kaktuszkutatóról, Werner Hoffmann-ról nevezték el. Hoffmann elsősorban a dél-amerikai élőhelyek kutatásával foglalkozott, egyik perui útinaplóját a Kaktusz-Világ folyóirat is közölte az 1980-as évek elején.

Fotó: Lukoczki Zoltán

A(z) Aylostera deminuta szinonimái

  • (A keresett Rebutia hoffmannii ennek a taxonnak a szinonimája)*
  • Echinopsis deminuta, ≡ Echinocactus deminutus, ≡ Rebutia deminuta
  • = Echinocactus fiebrigii, ≡ Rebutia fiebrigii, ≡ Aylostera fiebrigii, − Rebutia fiebdgii
  • = Echinopsis pseudominuscula, ≡ Echinocactus pseudominusculus, ≡ Echinopsis pseudominusculus, ≡ Rebutia pseudominuscula, ≡ Aylostera pseudominuscula, ≡ Aylostera deminuta var. pseudominuscula, ≡ Rebutia deminuta f. pseudominuscula
  • = Rebutia kupperiana, ≡ Aylostera kupperiana, ≡ Rebutia deminuta subsp. kupperiana
  • = Rebutia pseudodeminuta, ≡ Aylostera pseudodeminuta
  • = Rebutia pseudodeminuta var. schumanniana, ≡ Aylostera pseudodeminuta var. schumanniana, ≡ Rebutia pseudodeminuta f. schumanniana
  • = Rebutia spegazziniana, ≡ Aylostera spegazziniana, − Rebutia spegazziana
  • = Rebutia spinosissima, ≡ Aylostera spinosissima
  • = Aylostera spegazziniana var. atroviridis, ≡ Rebutia spegazziniana var. atroviridis
  • = Aylostera pseudodeminuta var. albiseta, ≡ Rebutia pseudodeminuta f. albiseta
  • = Aylostera pseudodeminuta var. grandiflora, ≡ Rebutia pseudodeminuta f. grandiflora
  • = Aylostera pseudodeminuta var. schneideriana, ≡ Rebutia pseudodeminuta f. schneideriana
  • = Rebutia fiebrigii f. densiseta, ≡ Rebutia fiebrigii var. densiseta
  • = Rebutia albiflora, ≡ Aylostera albiflora, ≡ Rebutia pulvinosa subsp. albiflora
  • = Rebutia albipilosa, ≡ Aylostera albipilosa
  • = Rebutia muscula, ≡ Aylostera muscula
  • = Rebutia pulvinosa, ≡ Aylostera pulvinosa
  • = Rebutia rubiginosa, ≡ Aylostera rubiginosa
  • = Mediolobivia ithyacantha, ≡ Rebutia ithyacantha
  • = Rebutia fulviseta, ≡ Aylostera fulviseta
  • = Rebutia heliosa, ≡ Aylostera heliosa
  • = Rebutia vallegrandensis, ≡ Aylostera vallegrandensis
  • = Aylostera narvaecense, ≡ Rebutia narvaecensis, − Aylostera narvaecensis, − Rebutia narvaecense
  • = Rebutia buiningiana, ≡ Aylostera buiningiana
  • = Rebutia pulchella, ≡ Aylostera pulchella
  • = Rebutia jujuyana, ≡ Aylostera jujuyana
  • = Rebutia donaldiana, ≡ Aylostera donaldiana
  • = Rebutia albiareolata, ≡ Aylostera albiareolata
  • = Rebutia cajasensis, ≡ Aylostera cajasensis
  • = Rebutia cintiensis, ≡ Aylostera cintiensis
  • = Rebutia fusca, ≡ Aylostera fusca
  • = Rebutia hoffmannii, ≡ Aylostera hoffmannii
  • = Rebutia kieslingii, ≡ Aylostera kieslingii
  • = Rebutia kupperiana var. spiniflora
  • = Rebutia mamillosa var. australis
  • = Rebutia mamillosa var. orientalis
  • = Rebutia minutissima
  • = Rebutia nogalesensis, ≡ Aylostera nogalesensis
  • = Rebutia patericalyx, ≡ Aylostera patericalyx
  • = Rebutia robustispina, ≡ Aylostera robustispina
  • = Rebutia robustispina var. minor
  • = Rebutia sanguinea
  • = Rebutia sanguinea var. minor
  • = Rebutia tamboensis, ≡ Aylostera tamboensis
  • = Rebutia vulpina, ≡ Aylostera vulpina
  • = Rebutia archibuiningiana
  • = Rebutia flavistyla, ≡ Aylostera flavistyla
  • = Rebutia nitida, ≡ Aylostera nitida
  • = Rebutia perplexa, ≡ Rebutia pulvinosa subsp. perplexa, ≡ Aylostera perplexa
  • = Rebutia fiebrigii var. vulpes
  • = Rebutia heliosa var. cajasensis, ≡ Rebutia heliosa subsp. cajasensis, ≡ Aylostera heliosa subsp. cajasensis
  • = Rebutia heliosa var. condorensis, ≡ Rebutia heliosa subsp. condorensis, ≡ Aylostera heliosa subsp. condorensis
  • = Rebutia muscula var. luteoalbida
  • = Rebutia simoniana, ≡ Aylostera simoniana
  • = Rebutia wahliana, ≡ Aylostera wahliana
  • = Rebutia walteri, ≡ Aylostera walteri
  • = Rebutia heliosa subsp. teresae
  • = Aylostera mandingaensis
  • = Rebutia dutineana
  • = Rebutia dutineana var. gracilior


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Kezdetben egyhajtású, később csoportképző növény. A hajtások lapos vagy gömbszerű alakúak, idősebb korban kissé megnyúlhatnak. Szélességük élőhelyen kb. 35 mm, kultúrában elérheti a 40 mm-t. Színük világoszöld, a hajtáscsúcs kissé belapult és tövises.

Szemölcsök

Mintegy 23 alacsony bordája apró, kúpos szemölcsökre tagolt.

Axillák

Az axillák gyapjúja jelentéktelen.

Areolák

Az areolák kerekek, körülbelül 1 mm szélesek, egymáshoz közel állók, fehéres vagy barnás gyapjú borítja őket.

Fotó: Lukoczki Zoltán

Tövisek

  • Középtövis: 5–6 db, kissé erősebb és hosszabb, csúcsuk barnás
  • Peremtövis: finomabb, fehéres színű, 5–10 mm hosszú, csúcsuk gyakran barna, az egész növénynek sárgás-barnás megjelenést adva

Generatív test

Virág

A virágok téglavörösek, a lepellevelek belső oldala kissé sötétebb árnyalatú, mint a külső. Tölcsér alakúak, kb. 40 mm hosszúak és 45 mm szélesek.

  • Lepellevelek: csésze halványzöldes árnyalatú pikkelyekkel, párta téglavörös, belső lepellevelek cinóbervörös középcsíkkal
  • Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok sárgák, bibeszál fehér, bibe sárga
Fotó: Lukoczki Zoltán

Termés

A termés 3–4 mm átmérőjű gömb, pikkelyekkel, sörtékkel és kevés szőrrel borítva.

  • Magja: hosszúkás, sisak alakú, 0,9 × 0,6 mm méretű

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentína, Salta tartomány, Santa Victoria környéke; továbbá Bolívia, Tarija megye
  • Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: 2300–2500 m tengerszint feletti magasságban sziklagyepekben él, főként mohákkal, zuzmókkal és ritkás, alacsony pázsitfűfélékkel körülvéve

Kultúrában tartás

Lassan növő, könnyen kezelhető és könnyen virágzó faj. Kompakt csoportokat képez, átültetése csak akkor szükséges, ha a cserepet teljesen benőtte, mindig csak kissé nagyobb edénybe. Talaja ásványi alapú és savanyú kémhatású legyen. A fejlődési időszakban sok napfényt és friss levegőt igényel. Télen teljesen szárazon tartva némi fagyot is elvisel. Különlegessége a fiebrigii fajcsoporton belül lilás árnyalatú virágainak megjelenése.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A fajt leírói a Rebutia spinosissima közeli rokonaként mutatták be. Színesebb és sűrűbb tövisei, lilás árnyalatú virágai, laposabb szemölcsei és hosszúkásabb hajtásai alapján jól elkülöníthető forma.

Taxonómia és filogenetika

A rendszerezők hosszú ideig a Rebutia spinosissima szinonimájaként kezelték. The New Cactus Lexicon a spinosissima taxont, és vele együtt a hoffmannii-t is a Rebutia fiebrigii alá sorolta, így jelenleg e rendkívül változatos faj szinonimájaként tartják számon.

Egyéb

Bár rendszertanilag szinonimának tekintik, az alaktani különbségek miatt a gyűjtők gyakran eltérő jeltáblával látják el, és önálló névként használják a gyűjteményekben.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 736. kártya