Ugrás a tartalomhoz

„Rebutia torquata” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon= Rebutia torquata }} * ''Aylostera pygmaea'' (R. E. Fries) Britton & Rose, 1922 ** '''A tudományos név státusza:''' érvényes * '''Tudományos név:''' ''Rebutia torquata'' Ritter & Buining, 1977 ** '''A tudományos név státusza:''' szinonima <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === A '''nemzetségnév''' a francia '''Pierre Rebut''' (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermeszt…”
 
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
39. sor: 39. sor:


<span id="axillák"></span>
<span id="axillák"></span>
==== Axillák ====
<span id="areolák"></span>


<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
==== Areolák ====


57. sor: 56. sor:
==== Virág ====
==== Virág ====
[[Fájl:Rebutia pygmaea torquata-2.jpg|bélyegkép]]
[[Fájl:Rebutia pygmaea torquata-2.jpg|bélyegkép]]
A virágok általában a hajtások alsó részén fejlődnek, 30 mm hosszúak és 40–50 mm szélesek. Színük vörös, a virágtorok krémsárga. A virágbimbó sötétzöld, apró fekete pikkelyek, fehér haj, néha egy sörte fedi. A virágcső 15 mm hosszú, 3–4 mm széles, belül halványsárga, kívül megmaradó szőr és nagyobb fekete pikkelyek fedik. - '''Lepellevelek:''' '''belső lepellevelek''' 5 mm szélesek, csúcsuk vörös, az alap felé halványsárgába átmenő; '''külső lepellevelek''' kissé rövidebbek, színük a belsőkhöz hasonló, de csúcsuk sötétebb, csaknem fekete. - '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' zöldesek, felül inkább sárgák; '''portokok''' sárgák; '''bibe''' világoszöld.
A virágok általában a hajtások alsó részén fejlődnek, 30 mm hosszúak és 40–50 mm szélesek. Színük vörös, a virágtorok krémsárga. A virágbimbó sötétzöld, apró fekete pikkelyek, fehér haj, néha egy sörte fedi. A virágcső 15 mm hosszú, 3–4 mm széles, belül halványsárga, kívül megmaradó szőr és nagyobb fekete pikkelyek fedik.
* '''Lepellevelek:''' '''belső lepellevelek''' 5 mm szélesek, csúcsuk vörös, az alap felé halványsárgába átmenő; '''külső lepellevelek''' kissé rövidebbek, színük a belsőkhöz hasonló, de csúcsuk sötétebb, csaknem fekete.  
* '''Ivarlevelek:''' '''porzószálak''' zöldesek, felül inkább sárgák; '''portokok''' sárgák; '''bibe''' világoszöld.


<span id="termés"></span>
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====


Gömbölyded, vörös termései 4 mm szélesek, apró pikkelyek és fehér szőr fedi őket. - '''Magja:''' 1,2 × 0,7 mm-es, sötétbarna.
Gömbölyded, vörös termései 4 mm szélesek, apró pikkelyek és fehér szőr fedi őket.  
* '''Magja:''' 1,2 × 0,7 mm-es, sötétbarna.


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==



A lap jelenlegi, 2026. január 15., 17:56-kori változata

Rebutia torquata
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Rebutiinae
Nemzetség Rebutia
Faj Rebutia torquata
Google képek Bing képek
  • Aylostera pygmaea (R. E. Fries) Britton & Rose, 1922
    • A tudományos név státusza: érvényes
  • Tudományos név: Rebutia torquata Ritter & Buining, 1977
    • A tudományos név státusza: szinonima

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő, valamint pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa volt a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.
A fajnév ógörög–latin eredetű; jelentése: láncos, nyakláncszerű, nyakpereces, átvitt értelemben virágfüzéres, amely a taxon bordáinak sajátos megjelenésére utal: az egymáshoz nagyon közel álló barna areolák összefüggő, nyakláncszerű sort alkotnak. A jelző utalhat a hajtás körüli nagyszámú bimbóra vagy virágra is.

Fotó: Lukoczki Zoltán

Típuspéldány

  • Első leírása: Succulenta 56(3): 63., 1977.

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Egyhajtású, kultúrában a tövénél mérsékelten elágazó növény. Hajtásai hengeresek, 20–30 mm vastagok, zöld színűek. Gyökere karógyökér, amely méretében meghaladhatja a növény föld feletti részének méreteit.

Szemölcsök

Fotó: Lukoczki Zoltán

A bordák egymáshoz nagyon közel álló szemölcseire (tuberkulum-ai) tagoltak.

Areolák

A csaknem összeérő, hosszúkás areolák szinte folyamatos vonalat alkotnak. Az areolák 1 mm hosszúak, barna filcesek. A szomszédos bordák tövisei nem fedik át egymást.

Tövisek

  • Peremtövis: 6–10 db, fésűszerűen két oldalra rendezettek, 1–2 mm hosszúak, fehérek, kissé megvastagodott tövüknél vörösesbarnák.

Generatív test

Virág

A virágok általában a hajtások alsó részén fejlődnek, 30 mm hosszúak és 40–50 mm szélesek. Színük vörös, a virágtorok krémsárga. A virágbimbó sötétzöld, apró fekete pikkelyek, fehér haj, néha egy sörte fedi. A virágcső 15 mm hosszú, 3–4 mm széles, belül halványsárga, kívül megmaradó szőr és nagyobb fekete pikkelyek fedik.

  • Lepellevelek: belső lepellevelek 5 mm szélesek, csúcsuk vörös, az alap felé halványsárgába átmenő; külső lepellevelek kissé rövidebbek, színük a belsőkhöz hasonló, de csúcsuk sötétebb, csaknem fekete.
  • Ivarlevelek: porzószálak zöldesek, felül inkább sárgák; portokok sárgák; bibe világoszöld.

Termés

Gömbölyded, vörös termései 4 mm szélesek, apró pikkelyek és fehér szőr fedi őket.

  • Magja: 1,2 × 0,7 mm-es, sötétbarna.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Bolívia, Potosí megyéje, Mal Paso környéke, Tupiza és Impora között.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: magashegységi száraz sziklagyep, ritkás növényzettel (alacsony pázsitfűfélék, mohák, zuzmók, apró cserjék) és növényzet nélküli felszínekkel; aprózódott vulkánikus kőzeten, vékony agyagos talajokon; tengerszint feletti magasság 3600–4000 m; az állomány egységes megjelenésű.

Kultúrában tartás

A R. pygmaea egyik legszebb képviselője. Nagyon lassan fejlődik, kultúrában elágazik. 8–10 éves korában sem igényel nagyobb edényt egy 10-es cserépnél, ha az elég mély a jelentős gyökér befogadására. Viszonylag könnyen és gazdagon virágzik. A magashegyi Rebutia fajokra jellemző igényekkel rendelkezik: erősen ásványi túlsúlyos, vulkanikus eredetű, savanyú talaj és friss levegő.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A taxon a Rebutia pygmaea körébe tartozik, amelytől elsősorban a bordákon elhelyezkedő, egymáshoz nagyon közel álló, nyakláncszerű sort alkotó areolák megjelenésében tér el.

Taxonómia és filogenetika

A taxont a mértékadó rendszerezők jelenleg a Rebutia pygmaea szinonimájának tekintik. Egyes rendszerezők a Mediolobivia nemzetségbe sorolják, ezért a kereskedelemben gyakran Mediolobivia torquata vagy Mediolobivia pygmaea var. torquata néven szerepel, noha ezeken a neveken érvényesen nem rendszerezték.

Egyéb

Kereskedelmi listákon eltérő nemzetségnév alatt is előfordulhat a rendszertani értelmezések különbségei miatt.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta:Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 717. kárty