„Rebutia violaciflora” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Rebutia violaciflora}} <span id="tudományos-név"></span> == Tudományos név == * '''Tudományos név''': ''Rebutia minuscula'' K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 5: 102. 1895 sec. Ritz & al. 2007 ** '''A tudományos név státusza:''' érvényes * ''Rebutia violaciflora'' Backeberg, 1935 ** '''A tudományos név státusza:''' szinonima <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === A '''nemzetségnév''' a…” |
|||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
<span id="tudományos-név"></span> | <span id="tudományos-név"></span> | ||
== Tudományos név == | == Tudományos név == | ||
* '' | * ''[[Rebutia minuscula]]'' K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 5: 102. 1895 sec. Ritz & al. 2007 | ||
** '''A tudományos név státusza:''' érvényes | ** '''A tudományos név státusza:''' érvényes | ||
* ''Rebutia violaciflora'' Backeberg, 1935 | * ''Rebutia violaciflora'' Backeberg, 1935 | ||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | <span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
[[Fájl:Rebutia minuscula violaciflora-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]] | [[Fájl:Rebutia minuscula violaciflora-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. január 16., 17:45-kori változata
| Rebutia violaciflora | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Rebutiinae |
| Nemzetség | Rebutia |
| Faj | Rebutia violaciflora |
 
| |
Tudományos név
- Rebutia minuscula K.Schum. in Monatsschr. Kakteenk. 5: 102. 1895 sec. Ritz & al. 2007
- A tudományos név státusza: érvényes
- Rebutia violaciflora Backeberg, 1935
- A tudományos név státusza: szinonima
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint egy pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.
A fajnév (minuscula) jelentése nagyjából: eléggé (meglehetősen) kicsi, kicsinyke, kisded, rövidke, a növény hajtásainak méretét jellemzi.
Az itt bemutatott forma neve ibolyás, lilás virágszínére utal.
Típuspéldány
- Első leírása: Blätter für Kakteenforschung 8. 1935.
Szinonimák
- Lobivia violaciflora (Backeberg) H. P. Kelsey & Dayton, 1942
- Rebutia minuscula f. violaciflora (Backeberg) Buining & Donald, 1963
- Rebutia minuscula subsp. violaciflora (Backeberg) Donald, 1975
- Rebutia knuthiana Backeberg, 1936
- Lobivia knuthiana (Backeberg) H. P. Kelsey & Dayton, 1942
- Rebutia minuscula f. knuthiana (Backeberg) Buining & Donald, 1963
- Rebutia violaciflora var. knuthiana (Backeberg) Donald, 1957
- Érvényes név és szinonimák a Rebutia violaciflora taxonnál
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Sarjadó (magános) növény. Színe kékeszöld (sötét sárgászöld). A hajtások 35–40 (20) mm átmérőjűek és 20–25 mm magasak. A hajtáscsúcs besüllyedt, tövistelen, alig vagy egyáltalán nem gyapjas.
Szemölcsök
Mintegy 20 borda spirális lefutású, rombusz alakú, lapos szemölcsökre tagolt.
Areolák
Sárgásfehérek, hosszúkásak, 1 × 2 mm-esek.
Tövisek
- Peremtövis: Sörtevékonyságú, de merev tövisek, változó hosszúságúak, a legrövidebbek 4 mm-esek. Színük halványsárga (sötét aranysárga vagy barna), a középtövisek sötétebbek.
Generatív test
Virág
Oldalt álló virágai 30–35 mm hosszúak és 25–30 mm szélesek. A virágcső kármin rózsaszín, csupasz, lila pikkelyekkel fedett.
- Lepellevelek: lepellevelek lilás rózsaszínűek, spatula alakúak, többé-kevésbé csipkézettek.
- Ivarlevelek: porzószálak rózsaszínűek (fehérek); portokok sárgák; bibeszál rózsaszín; bibe fehér.
Termés
Enyhén lapított gömbölyded, 0,3 cm átmérőjű, vöröses vagy narancsvörös, teljesen éretten megszárad.
- Magja: Fényes fekete, hosszúkás „sapka” alakú, 1 mm hosszú és 0,69 mm széles, felületét alacsony, szemölcsszerű kiemelkedések tarkítják.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína, Salta tartomány délnyugati része; a violaciflora élőhelye kiterjed Catamarca tartományra is. A knuthiana forma szintén Salta tartományból ismert.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 1800–3800 m tengerszint feletti magasságban, hegytetőkön, vulkanikus kövek között él, ritkás alacsony pázsitfűfélék, mohák és zuzmók társaságában.
Kultúrában tartás
Különleges virágszíne miatt a nemzetség és a gyűjtemények értékes tagja. Rövid tövisű formák ismertek. A talajkeverék 40%-a savanyú virágföld, a többi mészmentes ásványi anyag. Március végétől október elejéig szabadban tartható csapadék elleni védelemmel és enyhe árnyékolással. Áprilisban virágzik.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Rebutia minuscula csoport tagja. Markáns alaktani bélyegei és jellegzetes lilás virágszíne alapján különíthető el más, hasonló termetű Rebutia fajoktól.
Taxonómia és filogenetika
Az eredetileg fajként leírt taxont mintegy 50 éve a Rebutia minuscula faj alá sorolják, előbb formaként, majd alfajként. A jelenleg mértékadó rendszertan a R. minuscula szinonimájaként kezeli.
Egyéb
A kereskedelemben és a gyűjteményekben Rebutia violaciflora és Rebutia minuscula subsp. violaciflora néven egyaránt előfordul. Ismert a Rebutia violaciflora var. knuthiana taxon is, amelynek virágszíne mély rózsaszínes kárminvörös.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán (1.), Bodor János (2.)
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 624. kártya