„Cleistocactus icosagonus” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Borzicactus icosagonus (Kunth) Britton & Rose, Cactaceae 2: 160. 1920 sec. Hunt 20161 wfo-0000569417 ≡Cactus icosagonus Kunth, Nov. Gen. Sp. (quarto ed.) 6: 67. 1823 | synonym = Cleistocactus icosagonus (Kunth) F.A.C.Weber in Roland-Gosselin, Cleistocactus: 6. 1904 }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' ógörög eredetű szóösszetétel. A „kleistos” szó jelent…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Borzicactus icosagonus (Kunth) Britton & Rose, Cactaceae 2: 160. 1920 sec. Hunt | {{Taxonbox | accepted = Borzicactus icosagonus (Kunth) Britton & Rose, Cactaceae 2: 160. 1920 sec. Hunt 2016 | ||
| synonym = Cleistocactus icosagonus (Kunth) F.A.C.Weber in Roland-Gosselin, Cleistocactus: 6. 1904 }} | |||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
<span id="vegetatív-test"></span> | <span id="vegetatív-test"></span> | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
[[Fájl:Cleistocactus icosagonus-001.jpg|bélyegkép|Fotó: | [[Fájl:Cleistocactus icosagonus-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Bodor János]] | ||
<span id="hajtás-szár"></span> | <span id="hajtás-szár"></span> | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
A lap jelenlegi, 2026. február 15., 07:05-kori változata
| Borzicactus icosagonus | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Trichocereinae |
| Nemzetség | Borzicactus |
| Faj | Borzicactus icosagonus |
| Cleistocactus icosagonus | |
|---|---|
Nomenklatúrális (homotipikus) szinonima | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Cleistocactus icosagonus |
Tudományos név
- Borzicactus icosagonus (Kunth) Britton & Rose, Cactaceae 2: 160. 1920 sec. Hunt 2016
elfogadott, érvényes név - Cleistocactus icosagonus (Kunth) F.A.C.Weber in Roland-Gosselin, Cleistocactus: 6. 1904
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév ógörög eredetű szóösszetétel. A „kleistos” szó jelentése zárt, és a nemzetségbe tartozó fajok nagy részének keskeny, csőszerű, csaknem zárt torkú virágára utal.
- A fajnév szintén ógörög szóösszetétel: „eikosi” = húsz, „gonia” = sarok, él. A név a faj bordáinak számára utal, amely a leíráskor megfigyelt magas bordaszámot jellemzi.
Típuspéldány
- Típusélőhely: Ecuador, Nabón környéke, 2500–3000 m tengerszint feletti magasságban
- Első leírása: Nova Genera et Species Plantarum, VI: 67. 1823.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: F.A.C. Weber ex Roland-Gosselin, 1904

A(z) Borzicactus icosagonus szinonimái
- (A(z) Cleistocactus icosagonus a(z) Borzicactus icosagonus szinonimája)*
- ≡ Cactus icosagonus, ≡ Cereus icosagonus, ≡ Cleistocactus icosagonus, ≡ Binghamia icosagona, ≡ Seticereus icosagonus, ≡ Matucana icosagona
- = Cereus isogonus
- = Cereus aurivillus, ≡ Borzicactus aurivillus, ≡ Binghamia aurivilla, ≡ Seticereus aurivillus, − Binghamia aurivilla
- = Seticereus ferrugineus, ≡ Seticereus oehmianus var. ferrugineus, ≡ Seticereus icosagonus var. ferruginea
- = Seticereus oehmeanus, ≡ Seticereus oehmianus, ≡ Seticereus icosagonus var. oehmeanus
- = Seticereus icosagonus var. aurantiaciflorus, ≡ Borzicactus icosagonus f. aurantiaciflorus
- = Cleistocactus ×crassiserpens, ≡ Loxanthocereus ×crassiserpens, ≡ Borzicactus crassiserpens, − Cleistocactus ×crassiserpens
- = Loxanthocereus trujilloensis
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test

Hajtás, szár
Bokros növekedésű faj, amely tövénél elágazik, felálló vagy heverő hajtásai alacsony, kiterjedt csoportokat alkotnak. A hajtások 20–60 cm hosszúak és 3–5 cm átmérőjűek. Színük világoszöld.
Szemölcsök
A hajtást 8–21 alacsony, lekerekített élű borda tagolja, amelyek szemölcsökre tagoltak. A szemölcsöket jól látható árkok választják el egymástól.
Axillák
Az axillák nem kifejezettek.
Areolák
Az areolák egymáshoz közel helyezkednek el, sűrű elrendezésűek.
Tövisek

- Középtövis: nem különül el egyértelműen a peremtövisektől
- Peremtövis: 25–60 db areolánként, tű- vagy sörteszerű, aranysárga színű, 10–15 mm hosszú. A virágzó areolákon a tövisek hosszabbak és finomabbak.
Generatív test
Virág
A virágok a hajtáscsúcs közelében fejlődnek. Csaknem egyenes állásúak, 7–8 cm hosszúak. Színük rózsaszín, skarlátvörös vagy narancssárga. A lepellevelek a virágcső tengelyétől elhajlanak. A magházat apró pikkelyek és kevés hosszabb-rövidebb szőr borítja.
- Lepellevelek: színük rózsaszín, vörös vagy narancssárga, a virágcsőtől elhajlóak
- Ivarlevelek: porzók a virágcsőben helyezkednek el, a bibe kiemelkedhet a virágból

Termés
A termés gömbölyű, éretten zöld vagy sárga színű, gyakran enyhén szőrös.
- Magja: fénylő fekete, 1–1,1 mm átmérőjű
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Ecuador déli része és Peru északi területei
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 1600–2700 m tengerszint feletti magasságban, hegyoldalakon és kisebb fennsíkokon fordul elő, lombhullató és örökzöld cserjések tisztásain, valamint pázsitfűfélékkel borított nyílt területeken, sekély talajú, vulkanikus kőzetfelszíneken
Kultúrában tartás
Dekoratív, aranysárga tövisű faj. Fiatal korban felálló hajtású, később elheverővé válhat. Már kb. 30 cm-es magasságban virágzóképes. Virágzása a nyár közepén kezdődik, és kedvező körülmények között szeptember végéig tart. Nyáron szabadban, csapadéktól nem feltétlenül védett helyen is tartható. Talaja legyen nagyon porózus, ásványi összetételű és enyhén savanyú.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Jellegzetessége, hogy a virágzási zónában a tövisek sűrűbbek és hosszabbak. Az egyes élőhelyi formák tövis- és virágszínben, valamint növekedési formában eltérhetnek.
Taxonómia és filogenetika
A faj rendkívül változékony, emiatt számos néven írták le különböző formáit. Backeberg több változatot is elkülönített, például var. oehmeana, var. ferruginea és var. aurantiaciflora néven. Egyes formák természetes hibridek lehetnek. Feltételezhető, hogy a faj szerepet játszott az Akersia roseiflora kialakulásában, amely valószínűleg természetes hibridizáció eredménye.
Egyéb
Egyes formák, például az aurivillus, akár 2 méter magasra is megnőhetnek. A humboldtii formára az elheverő hajtások, alacsonyabb bordaszám és vörös virág jellemző.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán, Bodor János
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 553. kártya