Euphorbia milii

Euphorbia milii
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Rosids
Klád	Fabids
Rend	Malpighiales
Család	Euphorbiaceae
Alcsalád	Euphorbioideae
Nemzetség- csoport	Euphorbieae
Alnemzetség-csoport	Euphorbiinae
Nemzetség	Euphorbia
Faj	Euphorbia milii

Tudományos név

• Euphorbia milii Des Moul. Bull. Hist. Nat. Soc. Linn. Bordeaux 1: 27 (1826)
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév Euphorbia Euphorbos, II. Juba mauretániai király udvari orvosának nevét őrzi.
• A fajnév (milii) Báró Pierre Bernard de Milius (1773–1829) emlékére utal.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Ile de Bourbon (ma Réunion), 1821 körül gyűjtött példányok
• Első leírása: Euphorbia milii Des Moulins, Bull. Hist. Nat. Soc. Linn. Bordeaux 1:27–30, 1826.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: eredeti besorolás

Fotó: Papp László

Fotó: Papp László

Szinonimák

• Euphorbia bojeri Hook. in Bot. Mag. 63: t. 3527 (1836)
• Euphorbia bojeri var. mucronulata Ram.Goyena in Fl. Nicarag. 1: 297 (1909)
• Euphorbia breonii Reider in Bloemk. Beschr.: 58 (1830)
• Euphorbia milii var. breonii (Reider) Ursch & Leandri in Mém. Inst. Sci. Madagascar, Sér. B, Biol. Vég. 5: 148 (1954 publ. 1955)
• Euphorbia milii f. lutea Leandri in Cactus (Paris) 34: 112 (1952)
• Euphorbia milii var. milii in
• Euphorbia splendens var. bojeri (Hook.) Costantin & Gallaud in Bull. Mus. Hist. Nat. (Paris) 11: 353 (1905)
• Euphorbia splendens subsp. bojeri (Hook.) Denis in Euphorb. Iles Austr. Afr.: 84 (1921)
• Sterigmanthe bojeri (Hook.) Klotzsch & Garcke in Monatsber. Königl. Preuss. Akad. Wiss. Berlin 1859: 252 (1859)
• Tumalis bojeri (Hook.) Raf. in Fl. Tellur. 4: 114 (1838)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás

Cserjés növekedésű, erősen elágazó faj, magassága általában 1–1,5 m. Hajtásai hengeresek, kb. 1 cm átmérőjűek, szukkulensek, zöldtől szürkésbarna vagy ezüstös árnyalatú színűek, gyakran bordásak vagy enyhén szemölcsösek.

Levelek

A levelek nem szukkulensek, kihajtáskor bronzos árnyalatúak, később kékeszöldek, tojásdad alakúak, kb. 4 cm hosszúak és 2 cm szélesek. A vegetációs időszak végén nagyrészt lehullanak, többnyire csak a hajtások csúcsán maradnak meg.

Tövisek

Tövisei kezdetben bordósak és lágyabbak, később megszilárdulnak és szürkés színűvé válnak. Többnyire egyesével, ritkábban 2–3-as csoportokban állnak, hosszuk 1–2 cm.

Tejnedv

Sérülés esetén fehér, tejszerű latexet (tejnedvet) választ ki, amely az Euphorbia nemzetségre jellemző.

Generatív test

Virágzat (cyathium)

A hajtások csúcsán jelenik meg. Az apró, sárga virágok erősen redukáltak és egy cyathium típusú álvirágzatot alkotnak.

• A cyathium csésze alakú, bogas virágzat.
• A valódi virágok jelentéktelenek, egyetlen termős virágból és több porzós virágból állnak.

Murvalevelek

A feltűnő „virágszirmokat” utánzó murvalevelek adják a díszértéket. Szélesek, oválisak (kb. 8 × 6 mm), színük sárga, vörös vagy liláspiros lehet.

Termés

Toktermés, amely éréskor felreped és szétszórja a magokat.

• Magja: 2–2,5 mm nagyságú, barnás színű, gömb alakú.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Madagaszkár (endemikus faj), főként a Központi-fennsík (Plateau Centrale) Maevetana térsége.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szubtrópusi éghajlaton, más pozsgás és cserjés növények társaságában él.

Kultúrában tartás

Meleg éghajlaton szabadföldi dísznövényként is gyakori. Világos helyet igényel, de fokozatosan kell hozzászoktatni az erős napsütéshez. Talaja legyen laza, jó vízáteresztő. Öntözése mérsékelt, a túlöntözést kerülni kell. Télen világos helyen, 12–15 °C-on teleltetendő, kevés vízzel. Dugványról könnyen szaporítható.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Tövises hajtásai, lombhullató levelei és élénk színű murvalevelei alapján jól felismerhető. Gyakran hasonlít a Euphorbia lophogona fajhoz, amelyet hibridek előállításánál is használnak.

Taxonómia és filogenetika

A faj a Euphorbiaceae családba tartozik. Számos változatát és formáját írták le, amelyek egy része elfogadott, más része vitatott.

Egyéb

Számos kertészeti változata és hibridje ismert, különösen a murvalevelek színének változatossága miatt. Gyakori hibridek az Euphorbia x keysii, valamint különböző, Euphorbia lophogona bevonásával létrehozott keresztezések.

Szerzők

• Szöveg: Ficzere Miklós
• Kép: Papp László
• Lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 91. kártya