„Kategória:Salmonopuntia” változatai közötti eltérés

Salmonopuntia P.V.Heath
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség- csoport	Opuntieae
Nemzetség	Salmonopuntia

Salmiopuntia Frič ex Guiggi
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Salmonopuntia P.V.Heath
Rendszertani besorolás
Faj	Salmiopuntia Frič ex Guiggi

• A Salmonopuntia nemzetségnév etimológiája két fő összetevőre vezethető vissza, amelyeket az alábbi forráscsoportok alapján különíthetünk el:
  • Az előtag: Salmono-: William (Bill) Salmon (1947–2010) dél-afrikai kaktuszgyűjtő és szakértő tiszteletére lett választva.
  • Az utótag: -opuntia: a kaktuszfélék egyik alapnemzetségére, az Opuntia-ra utal, amelynek eredete a görög Opous (Όποῦς) város nevére vezethető vissza. Plinius leírása szerint a város környékén élt egy fügeszerű növény, amelynek leveleiből sarjadt az új hajtás.

A név jelentése: „Salmon Opuntiája”.

• Salmonopuntia salmiana (J.Parm. ex Pfeiff.) P.V.Heath; Gyűjtő: Joseph Parmentier, Ludwig Karl Georg Pfeiffer
• Első leírása: J. Parmentier ex Pfeiffer (mint Opuntia salmiana)
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: P.V. Heath, 1999

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Salmiopuntia (helytelenül írt név)

Monotipikus (monospecificus) bokros (fruticosus) növények nemzetsége, főleg az alapból (basis) elágazva. A szár karcsú (gracilis), a szártagok hengeresek (cylindricus). A hajtás részei nem szemölcsösek (non tuberculatus), és rendkívül könnyen leválnak (facile solubilis). Színük gyakran a rózsaszíntől a bíbor (purpureus) vagy lilás árnyalatokig terjed. Az areolák aprók (minutus), gyapjasak (lanuginosus), fehér (albidus) színűek, és sárga glochidium-ok (glochidium luteus) találhatók rajtuk. A tövisek száma változó, néha teljesen hiányoznak (absens).

A virág nappali nyílású (diurnalis), önmeddő (autosterilis), ugyanakkor érdekessége, hogy pollináció nélkül (sine pollinatione) is képes termést hozni. Alakja forgós (rotatus), színe halványsárga (luteus pallidus) vagy fehéres (albidus). A virágbimbók színe a rózsaszíntől a skarlát (coccineus) színig változhat. A beporzást rovarok (insecta), többek között specializált legyek (Musca specialis) végzik.

• Takarólevelek: A lepellevél színe halványsárga vagy fehéres, a bimbó állapotban vöröses árnyalatú.
• Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok elhelyezkedése a nemzetségre jellemző, a termő a beporzástól függetlenül is fejlődésnek indulhat.

A termés megnyúlt (elongatus) vagy buzogány alakú (claviformis), színe a vörösestől a lilás (purpureus) vagy ibolya (violaceus) színig terjed. Majdnem fegyvertelen (paene inermis), de többé-kevésbé glochidium-ok fedik, és gyakran sarjadzó (prolifer).

• Magja: Leírás nélküli (indescriptus). Bár a növényeket gyakran meddőnek (sterilis) feltételezik, az élőhelyi populációkban néha találni 2-3 magot tartalmazó terméseket.

• Földrajzi elterjedés: Argentína (Catamarca, Cordoba, Entre Rios, Jujuy, Rioja, Salta, Santa Fe, Santiago del Estero, San Luis), Bolívia (Chuquisaca, Cochabamba, Santa Cruz, Tarija), Brazília?, Paraguay (Boqueron, Alto Paraguay).
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
  • Erdőkben és előhegyekben (pedemontium) fordul elő.
  • Gyakran vályogos (lutosus) talajon, mohák (Musci) és páfrányok (Filices) társaságában él.
  • Megtalálható gránit (graniticus) sziklák (saxum) között is.
  • Előfordul füvek (Gramineae) között, homokos (arenosus) vagy kavicsos (glareosus) talajon.
  • Tengerszint feletti magassága: 80 m-től 2330 m-ig.

A Salmonopuntia nemzetség a rendkívül karcsú, hengeres, könnyen leváló szártagjairól ismerhető fel, amelyek gyakran lilás elszíneződést mutatnak. Az önmeddő (autosterilis) életmód ellenére jelentkező partenokarpia (megporzás nélküli terméshozatal) és a sarjadzó termések fontos megkülönböztető bélyegei a rokon Opuntia taxonokhoz képest.

A nemzetség monotipikus (monotypus), jelenleg egyetlen elismert faja a Salmonopuntia salmiana. A klád tagjait a karcsú, szinte hengeres hajtásrendszer és a sajátos reprodukciós stratégia jellemzi.

A 2010 utáni filogenetikai kutatások, különösen Griffith & Porter (2009) és Majure és mtsai (2012) vizsgálatai megerősítették, hogy az Opuntia salmiana az Opuntia sensu stricto kládon kívül helyezkedik el. Ez a jól alátámasztott különálló leszármazási vonal indokolja a külön nemzetségként való kezelést. A korábbi Salmiopuntia Frič elnevezés Mottram (2014) szerint érvénytelen, és Guiggi (2011) érvényesítési kísérlete is feleslegesnek bizonyult Heath (1999) korábbi érvényes publikációja miatt.

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

• „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
• „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
• A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
  • nem fogadják el érvényes névként,
  • nem lehet egyértelműen besorolni,
  • bizonytalan eredetű,
  • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.

• The Last Cactus Classification - Salmonopuntia
• Caryophyllales.org adatbázis
• Plants of the World Online (POWO)
• International Plant Names Index (IPNI)