Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Miqueliopuntia” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon=Miqueliopuntia }} == Tudományos név == ''Miqueliopuntia'' Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012) '''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === A név eredete, etimológia === '''Monville''' az ''Opuntia'' nemzetségből származó növényt Friedrich Anton Wilhelm '''Miquel''' (1811–1871) tiszteletére nevezte el, aki a '''Utrechti Egyetem''' Botanikus Kertjének és a '''Leideni…”
 
 
(5 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox
{{Taxonbox | accepted = Miqueliopuntia Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012) | synonym = Opuntia miquelii Monv. in Hort. Univ. 1: 218. 1840.}}
|taxon=Miqueliopuntia
=== A név eredete, etimológia ===
}}
== Tudományos név ==
''Miqueliopuntia'' Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012)


'''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
* A '''Miqueliopuntia''' nemzetségnév egy dedikációs előtagból és egy klasszikus nemzetségnévből álló hibrid képzés.
 
** Az előtag: '''Friedrich Anton Wilhelm Miquel''' (1811–1871) tiszteletére lett választva, aki neves holland botanikus, az Utrechti Egyetem Botanikus Kertjének és a Leideni Herbárium igazgatója volt. A nevet eredetileg '''Monville''' alkotta meg (mint fajnevet), majd '''Frič''' és '''F. Ritter''' emelte nemzetségi szintre.
=== A név eredete, etimológia ===
** Az utótag: Az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' névből származik. A klasszikus források (például a '''Chantraine'''-féle görög szótár) és '''Plinius''' leírásai alapján az ''Opous'' (Όποῦς) görög város nevére vezethető vissza, ahol egy olyan növény élt, amelynek levelei a földre érve gyökeret vertek.


'''Monville''' az ''Opuntia'' nemzetségből származó növényt Friedrich Anton Wilhelm '''Miquel''' (1811–1871) tiszteletére nevezte el, aki a '''Utrechti Egyetem''' Botanikus Kertjének és a '''Leideni Herbárium''' igazgatója volt '''Hollandiában''' 1859 és 1871 között.
=== Típus ===


== Típuspéldány ==
* ''[[Miqueliopuntia miquelii]]'' (Monv.) F.Ritter; Gyűjtő: '''Monville''', Chile.
''
* '''Első leírása:''' '''Monville''' (mint ''Opuntia miquelii'').
Miqueliopuntia miquelii'' (Monv.) F.Ritter
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Friedrich Ritter''', 1980.


'''''Első leírása:''''' Monville
{{Típusfaj | Miqueliopuntia miquelii | limit=5}}


'''''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''''' F. Ritter, 1980
{{Kaktusz szinonimák}}


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
 
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
==== Hajtás, szár ====
'''Bokros''' (''fruticosus''), '''álló''' (''erectus'') növények, amelyek több méter átmérőjű '''csomókat''' (''caespes'') alkotnak. A '''szár''' ízelt (''articulatus''), '''hengeres''' (''cylindricus''), az elágazások a '''csúcs''' (''apex'') közelében történnek. A '''szár''' erőteljes (''validus'') és jellegzetesen '''hamvaskék''' (''glaucus'') színű. A '''szemölcsök''' jól meghatározottak, '''kiállóak''' (''prominens'') és '''megnyúltak''' (''elongatus''). Az '''areolák''' területén '''glochidium-ok''' és sok hosszú '''tövis''' található. A '''tövisek''' esetében a '''tövisburok''' (''vagina'') teljesen '''hiányzik''' (''absens'').
 
'''Bokros''' (''fruticosus''), '''álló''' (''erectus'') növények nemzetsége, amelyek több méter átmérőjű '''csomókat''' (''caespes'') alkotnak.
'''Ízelt''' (''articulatus'') '''hengeres''' (''cylindricus'') szárak, amelyek a '''csúcson''' (''apex'') vagy annak közelében ágaznak el.
A szárak '''erőteljesek''' (''validus'') és '''hamvaskékek''' (''glaucus'').
 
==== Szemölcsök ====
 
'''Jól meghatározottak''', '''kiállóak''' (''prominens''), '''megnyúltak''' (''elongatus'').
 
==== Areolák, tövisek ====
 
'''Glochidákat''' (''glochidium'') és '''sok hosszú tövist''' (''multus longus spina'') viselnek, a '''tövisburok (-hüvely)''' (''vagina'') '''hiányzik''' (''absens'').


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
==== Virág ====
A '''virág''' nappali nyílású (''diurnalis''), a '''hajtás''' csúcsának közelében fejlődik, de jellemzően nem nyílik ki teljesen. Színe a fehértől és a sárgától a lazacrózsaszínen át az intenzív rózsaszínig változhat. A beporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik.


==== Virág ====
* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe változatos (fehér, sárga, rózsaszín), a belső '''lepellevél''' sűrűn álló.
* '''Nappali''' nyílású (''diurnalis''), a szárak '''csúcsának közelében''' jelenik meg, '''nem nyílik ki teljesen'''.
* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''termő''' a típusra jellemző felépítésű, a bibe mélyen a virág belsejében marad.
* '''Fehér''', '''sárga''', '''lazacrózsaszín'''től '''intenzív rózsaszínig''' terjedő színű.
* '''Rovarok''' (''insecta'') porozzák.


==== Termés ====
==== Termés ====
A '''termés''' gömb alakú (''globosus'') vagy tojás alakú (''ovalis''), színe a fehérestől a halványzöldig terjed. A gyümölcshús (''pulpa'') '''húsos''' (''carnosus'') és '''víznedvű''' (''succosus''). A '''termés''' fel nem nyíló (''indehiscens''), felületén az areolák '''tövis'''ekkel fedettek.


'''Gömb''' alakú (''globosus'') vagy '''tojás''' alakú (''ovalis''), '''fehéres'''től '''halványzöldig''' terjedő színű, '''húsos''' (''carnosus''), '''víznedvű''' (''succosus'') gyümölcshússal (''pulpa'').
* '''Magja:''' Elég nagy (3,5-5 mm), színe sárgásfehértől az okkerig terjed. Alakja '''lapított''' (''compressus''), '''korong''' alakú (''discoideus''), jellegzetesen '''kiálló szegéllyel''' (''margo prominens'') rendelkezik. A '''köldökzsinór''' (''funicularis'') köpenye kemény és enyhén '''szőrös''' (''pilosus'').
'''Fel nem nyíló''' (''indehiscens'').
Az '''termésareolák tövisekkel''' fedettek.
 
* '''''Magja:''''' Elég '''nagy''' (3,5-5 mm), '''sárgásfehér'''től '''okker''' színűig, '''lapított''' (''compressus''), '''korong''' alakú (''discoideus''), '''kiálló szegéllyel''' (''margo prominens''). A '''köldökzsinór''' (''funicularis'') köpeny '''kemény''', '''enyhén szőrös''' (''pilosus'').


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==


'''''Földrajzi elterjedés:''''' '''Chile''' (Antofagasta, Atacama, Coquimbo).
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Chile''' (Antofagasta, Atacama, Coquimbo).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
** A déli Atacama-sivatag száraz, rendkívül kopár területein él.
** Kedveli a teljes napfényt és a '''klasztikus üledékes talajokat''' (''solum sedimentarius clasticus'').
** Tengerszint feletti magassága 80 m-től körülbelül 1550 m-ig terjed.
** Az éghajlatot hosszú, 6-10 hónapos száraz időszakok jellemzik, a téli csapadékmennyiség mindössze 100-300 mm.


'''''Élőhely:''''' A '''déli Atacama-sivatag''' '''száraz''', '''rendkívül kopár''' területein, '''teljes napfényben'''. '''Klasztikus üledékes talajokon''' (''solum sedimentarius clasticus'') nő.
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A ''[[:Kategória:Miqueliopuntia|Miqueliopuntia]]'' hamvaskék, erőteljesen szemölcsös hengeres száraival és a tövishüvely hiányával különül el a rokon nemzetségektől. A fel nem nyíló, húsos termés, amelynek areolái tövisesek, szintén fontos határozóbélyeg.


* '''''Éghajlati tényezők:''''' '''80 m'''-től megközelítőleg '''1550 m''' tengerszint feletti magasságig fordul elő. A '''száraz időszakok hosszúak''', 6-10 hónapig tartanak, téli csapadékmennyiségük 100-300 mm.
== Szukkulens taxonok ==
* '''''Növénytársulás, életmód:''''' A déli Atacama-sivatag növénytársulásában él.
A nemzetség '''monotipikus''' (egy fajból áll), amely az ''Opuntioideae'' alcsaládba tartozik. A kládot az erőteljes, bokros növekedés és a speciális magmorfológia jellemzi, amely elkülöníti a tágabb értelemben vett ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' csoporttól.


== Egyéb ==
== Taxonómia és filogenetika ==
A 2010 utáni filogenetikai kutatások (például '''Griffith & Porter''', 2009; '''Majure és mtsai''', 2012) megerősítették a nemzetség különállását. A molekuláris vizsgálatok során a taxont nem találták más nemzetségbe ágyazódva, így a nemzetségi rang fenntartása filogenetikailag indokolt ('''Hernández-Ledesma és mtsai''', 2015).


* '''''Taxonómia:''''' A nemzetség '''monotipikus''', jelenleg csak egy elismert faj van: – ''Miqueliopuntia miquelii'' (Monv.) F.Ritter 1980
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Miqueliopuntia}}
*'''''Filogenetika:'''''
** A nemzetség '''monotipikus''' (egy fajból áll).
** Vizsgálták: Griffith & Porter (2009), Majure és mtsai (2012).
** '''Nem találták más nemzetségbe ágyazódva''', így a '''nemzetségi rang indokolt'''.
** [Hernández-Ledesma és mtsai (2015)]


== Szerzők és forrás ==
== Forrás ==


* '''''Szöveg:''''' F. Ritter
* [https://thelastcactusclassification.top/category/miqueliopuntia/ The Last Cactus Classification - Miqueliopuntia]
* '''''Forrás:''''' https://thelastcactusclassification.top/category/miqueliopuntia/
* [https://www.ipni.org/n/869-1 International Plant Names Index (IPNI)]
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:29221-1 Plants of the World Online (POWO)]


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Opuntieae]]

A lap jelenlegi, 2026. április 12., 06:06-kori változata

Miqueliopuntia Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Opuntioideae
Nemzetség-
csoport
Opuntieae
Nemzetség Miqueliopuntia
Opuntia miquelii

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Miqueliopuntia Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika
Rendszertani besorolás
Faj Opuntia miquelii

Tudományos név

  • Miqueliopuntia Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012)
    elfogadott, érvényes név
  • Opuntia miquelii Monv. in Hort. Univ. 1: 218. 1840.
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • A Miqueliopuntia nemzetségnév egy dedikációs előtagból és egy klasszikus nemzetségnévből álló hibrid képzés.
    • Az előtag: Friedrich Anton Wilhelm Miquel (1811–1871) tiszteletére lett választva, aki neves holland botanikus, az Utrechti Egyetem Botanikus Kertjének és a Leideni Herbárium igazgatója volt. A nevet eredetileg Monville alkotta meg (mint fajnevet), majd Frič és F. Ritter emelte nemzetségi szintre.
    • Az utótag: Az Opuntia névből származik. A klasszikus források (például a Chantraine-féle görög szótár) és Plinius leírásai alapján az Opous (Όποῦς) görög város nevére vezethető vissza, ahol egy olyan növény élt, amelynek levelei a földre érve gyökeret vertek.

Típus

  • Miqueliopuntia miquelii (Monv.) F.Ritter; Gyűjtő: Monville, Chile.
  • Első leírása: Monville (mint Opuntia miquelii).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1980.
Miqueliopuntia miquelii képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Miqueliopuntia szinonimái

  • Nincsenek szinonimák.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Bokros (fruticosus), álló (erectus) növények, amelyek több méter átmérőjű csomókat (caespes) alkotnak. A szár ízelt (articulatus), hengeres (cylindricus), az elágazások a csúcs (apex) közelében történnek. A szár erőteljes (validus) és jellegzetesen hamvaskék (glaucus) színű. A szemölcsök jól meghatározottak, kiállóak (prominens) és megnyúltak (elongatus). Az areolák területén glochidium-ok és sok hosszú tövis található. A tövisek esetében a tövisburok (vagina) teljesen hiányzik (absens).

Generatív test

Virág

A virág nappali nyílású (diurnalis), a hajtás csúcsának közelében fejlődik, de jellemzően nem nyílik ki teljesen. Színe a fehértől és a sárgától a lazacrózsaszínen át az intenzív rózsaszínig változhat. A beporzást rovarok (insecta) végzik.

  • Takarólevelek: A lepellevél színe változatos (fehér, sárga, rózsaszín), a belső lepellevél sűrűn álló.
  • Ivarlevelek: A porzószálak és a termő a típusra jellemző felépítésű, a bibe mélyen a virág belsejében marad.

Termés

A termés gömb alakú (globosus) vagy tojás alakú (ovalis), színe a fehérestől a halványzöldig terjed. A gyümölcshús (pulpa) húsos (carnosus) és víznedvű (succosus). A termés fel nem nyíló (indehiscens), felületén az areolák tövisekkel fedettek.

  • Magja: Elég nagy (3,5-5 mm), színe sárgásfehértől az okkerig terjed. Alakja lapított (compressus), korong alakú (discoideus), jellegzetesen kiálló szegéllyel (margo prominens) rendelkezik. A köldökzsinór (funicularis) köpenye kemény és enyhén szőrös (pilosus).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Chile (Antofagasta, Atacama, Coquimbo).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
    • A déli Atacama-sivatag száraz, rendkívül kopár területein él.
    • Kedveli a teljes napfényt és a klasztikus üledékes talajokat (solum sedimentarius clasticus).
    • Tengerszint feletti magassága 80 m-től körülbelül 1550 m-ig terjed.
    • Az éghajlatot hosszú, 6-10 hónapos száraz időszakok jellemzik, a téli csapadékmennyiség mindössze 100-300 mm.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Miqueliopuntia hamvaskék, erőteljesen szemölcsös hengeres száraival és a tövishüvely hiányával különül el a rokon nemzetségektől. A fel nem nyíló, húsos termés, amelynek areolái tövisesek, szintén fontos határozóbélyeg.

Szukkulens taxonok

A nemzetség monotipikus (egy fajból áll), amely az Opuntioideae alcsaládba tartozik. A kládot az erőteljes, bokros növekedés és a speciális magmorfológia jellemzi, amely elkülöníti a tágabb értelemben vett Opuntia csoporttól.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni filogenetikai kutatások (például Griffith & Porter, 2009; Majure és mtsai, 2012) megerősítették a nemzetség különállását. A molekuláris vizsgálatok során a taxont nem találták más nemzetségbe ágyazódva, így a nemzetségi rang fenntartása filogenetikailag indokolt (Hernández-Ledesma és mtsai, 2015).

Érvényes taxonok és szinonimáik

# Taxonnév Típusfaj, szinonimák
1 Miqueliopuntia
2 Miqueliopuntia miquelii
  • Opuntia miqueliiCylindropuntia miqueliiAustrocylindropuntia miquelii
  • = Opuntia pulverulenta
  • = Opuntia geissei
  • = Opuntia rosiflora
  • = Austrocylindropuntia miquelii var. jilesii
  • = Miqueliopuntia miquelii f. flava

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

  • „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
  • „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
  • A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
    • nem fogadják el érvényes névként,
    • nem lehet egyértelműen besorolni,
    • bizonytalan eredetű,
    • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.


Forrás

A(z) „Miqueliopuntia” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.