„Opuntia cochenillifera” változatai közötti eltérés

Opuntia cochenillifera
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Opuntieae
Nemzetség	Opuntia
Faj	Opuntia cochenillifera

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. április 12., 07:13-kori változata

Tudományos név

Opuntia cochenillifera (L.) Miller, 1768
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

Az Opuntia nemzetségnév az ókori görög Opous város nevére vezethető vissza, ahol Plinius Secundus szerint egy hasonlóan gyökeret eresztő növény élt.
A fajnév, a cochenillifera, a latin coccineus (bíborvörös) és a ferre (hordozni, teremni) szavak összetételéből származik. Az elnevezés közvetlenül utal a bíborpajzstetűre (Dactylopius coccus), amelynek ez a kaktuszfaj az egyik legfontosabb gazdanövénye, és amelyből a kárminvörös festéket állítják elő.

Típus

Opuntia cochenillifera (L.) Mill.; Mexikóból származó termesztett példányok alapján leírva.
Első leírása: Species Plantarum 1: 468 (1753) mint Cactus cochenillifer.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Miller Philip 1768-ban (The Gardeners Dictionary, ed. 8. no. 6.).

Opuntia cochenillifera képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Opuntia cochenillifera szinonimái

≡ Cactus cochenillifer, ≡ Nopalea cochenillifera
= Opuntia magnifolia
= Opuntia cochenillifera
= Cactus campechianus
= Cactus subinermis
= Opuntia coccinellifera
= Nopalea coccifera
= Nopalea brittonii
= Nopalea nuda, ≡ Opuntia nuda
− Opuntia cochinelifera
− Nopalea brittonii var. variegata

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az Opuntia cochenillifera magasra növő, cserje vagy fa alakú kaktusz, amely elérheti a 3–4 méteres magasságot is. A hajtás tagolt, a szár pedig kifejezett törzset nevelhet az idősebb példányoknál. A szártagok (phyllocladiumok) megnyúlt-oválisak vagy elliptikusak, 15–25 cm hosszúak, színük világoszöld vagy sárgászöld. A felületük sima, mivel a tövisek általában teljesen hiányoznak (vagy csak nagyon ritkán, idős korban jelennek meg). Az areolák kicsik, távoliak, rajtuk kevés, sárgás vagy szürkés glochidium-ok találhatók. A valódi levelek aprók, húsosak és hamar lehullanak. A gyökérzet sekély, de szétterülő.

Generatív test

Virág

A virág a szártagok felső szélén fejlődik, 5–7 cm hosszú, alakja jellegzetesen keskeny és megnyúlt, színe élénk rózsaszín vagy bíborvörös.

Takarólevelek: A lepellevél nem nyílik ki teljesen (zártabb marad), a külső lepellevél rövidebb, a belső lepellevél pedig szorosan simul a porzókhoz. Egy sorban maradjon!
Ivarlevelek: A porzószálak hosszan kinyúlnak a lepelből, színük rózsaszínes; a termő alsó állású, a bibeszál és a bibe szintén messze kiemelkedik a virágból. Egy sorban maradjon!

Termés

A termés bogyó, 3–5 cm hosszú, tojásdad alakú, éretten vörös színű, felülete sima és ehető.

Magja: A magok kicsik, kerekdedek, kemény maghéjjal rendelkeznek.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Eredeti származási helye valószínűleg Mexikó, de a termesztés miatt már az ősidőkben elterjedt Közép-Amerika és a Karib-térség szigetein. Meghonosodott India, Dél-Afrika és az Amerikai Egyesült Államok (például Florida) egyes részein is.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:

Trópusi és szubtrópusi száraz erdőkben, bozótosokban fordul elő. Talajlakó életmódot folytat. Jól bírja a szárazságot, de fagyérzékenyebb, mint a nemzetség északabbi fajai.

Kultúrában tartás

Az Opuntia cochenillifera történelmileg az egyik legfontosabb kaktuszfaj a kárminfesték előállítása miatt. Dísznövényként is kedvelt, mivel tövistelen szártagjai biztonságosabbá teszik a kezelését. Fényigényes, melegkedvelő, és jó vízáteresztő közeget igényel. Szaporítása szártagokról (dugványozással) rendkívül egyszerű.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj legfontosabb megkülönböztető bélyege a tövistelen szártagok és a jellegzetes, hosszúkás, zártabb, bíborvörös virágok, amelyekből a porzók messzire kinyúlnak. Korábban emiatt a Nopalea nemzetségbe sorolták. Hasonlíthat az Opuntia ficus-indica tövistelen változataira, de virágszerkezete jelentősen eltér.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni molekuláris genetikai kutatások alapján a korábbi Nopalea nemzetséget (amelybe ez a faj is tartozott) beolvasztották az Opuntia nemzetségbe, mivel filogenetikailag annak szerves részét képezi. A virágok különleges formája (ornitofília – madármegporzáshoz való alkalmazkodás) ellenére a faj az Opuntieae nemzetségcsoport tagja.

Forrás

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox
+{{Taxonbox | accepted = Opuntia cochenillifera (L.) Miller, 1768 | |image=Cactus cochenillifer L..jpg}}
-|taxon=Opuntia cochenillifera
+[[Fájl:Opuntia cochenillifera.Kajda 01.jpg|jobbra|Fotó: Kajdacsi János]]
-|image=[[Fájl:Cactus cochenillifer L..jpg|340px|Cactus cochenillifer L.]]
+=== A név eredete, etimológia ===
-}}
-== Tudományos név ==
-''Opuntia cochenillifera'' (L.) Mill., 1768
-'''A tudományos név státusza:''' érvényes
+* Az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' nemzetségnév az ókori görög '''Opous''' város nevére vezethető vissza, ahol '''Plinius Secundus''' szerint egy hasonlóan gyökeret eresztő növény élt.
+* A fajnév, a ''cochenillifera'', a latin ''coccineus'' (bíborvörös) és a ''ferre'' (hordozni, teremni) szavak összetételéből származik. Az elnevezés közvetlenül utal a bíborpajzstetűre (''Dactylopius coccus''), amelynek ez a kaktuszfaj az egyik legfontosabb gazdanövénye, és amelyből a kárminvörös festéket állítják elő.
-'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
+=== Típus ===
-=== A név eredete, etimológia ===
+* ''[[Opuntia cochenillifera]]'' (L.) Mill.; Mexikóból származó termesztett példányok alapján leírva.
-[Nincs etimológiai magyarázat]
+* '''Első leírása:''' Species Plantarum 1: 468 (1753) mint ''Cactus cochenillifer''.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Miller Philip''' 1768-ban (The Gardeners Dictionary, ed. 8. no. 6.).
-=== Típuspéldány ===
+{{Típusfaj | Opuntia cochenillifera | limit=5}}
-[Nincs típuspéldány információ]
-'''Első leírása:'''
+{{Kaktusz szinonimák}}
-Carl Linnaeus adta 1753-ban ''Cactus cochenillifer'' néven.
-'''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Philip Miller, 1768
-=== Szinonimák ===
-* Homotípusos szinonímák:
-* ''Cactus cochenillifer'' L. in Sp. Pl.: 468 (1753)
-* ''Nopalea coccifera'' Lem. Jard. Fleur. 2, 66 (1852), nom. superfl.
-* ''Nopalea cochenillifera'' (L.) Salm-Dyck in Cact. Hort. Dyck.: 64 (1850)
-* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=](https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 === Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
-==== Hajtás, szár ====
+Az ''[[Opuntia cochenillifera]]'' magasra növő, cserje vagy fa alakú kaktusz, amely elérheti a 3–4 méteres magasságot is. A '''hajtás''' tagolt, a '''szár''' pedig kifejezett törzset nevelhet az idősebb példányoknál. A szártagok (phyllocladiumok) megnyúlt-oválisak vagy elliptikusak, 15–25 cm hosszúak, színük világoszöld vagy sárgászöld. A felületük sima, mivel a '''tövisek''' általában teljesen hiányoznak (vagy csak nagyon ritkán, idős korban jelennek meg). Az '''areolák''' kicsik, távoliak, rajtuk kevés, sárgás vagy szürkés ''glochidium-ok'' találhatók. A valódi '''levelek''' aprók, húsosak és hamar lehullanak. A '''gyökérzet''' sekély, de szétterülő.
-Pozsgás, örökzöld, cserjés vagy fához hasonló kaktusz, mely 4-5 méter magasra nő. A törzs átmérője elérheti a 20 cm-t. Szélesen hengeres törzzsel rendelkezik.
-A kladodiumok (ágak) ellipszis vagy keskenyen tojásdad ízületekből állnak. Zöld színűek, legfeljebb 50 cm hosszúak és 15 cm szélesek lehetnek. A szárak főként tövis nélküliek, ami valószínűleg a szelektív nemesítés eredménye, hogy a betakarítás megkönnyebbüljön.
-==== Szemölcsök ====
-[Nincs szemölcs leírás]
-==== Axillák ====
-[Nincs axilla leírás]
-==== Areolák ====
--3 cm távolságra, gyapjas sárgásbarna, az idő múlásával fehéredik. A terméshéjon lévő areolán számos glochida csomó található.
-==== Tövisek ====
-* '''Peremtövis:''' [Nincs leírás]
-* '''Középtövis:''' Nincsenek, vagy ritkán 1-3 percesek vagy vaskosak, egyenesek vagy íveltek, általában kevesebb, mint 1 $\text{cm}$ hosszúak (alkalmanként 2 $\text{cm}$ hosszúak), barnák, öregedéskor szürkék, az idősebb ízületeken fejlődnek.
-* '''Glochidák:''' A növény számos apró, horgas glochidát (horgas töviseket) tartalmaz. Ezek horgas, általában kicsi vagy apró tövisek, nagyon élesek és törékenyek. A glochidák könnyen kiszakadnak a növény megérintésekor, és behatolhatnak a bőrbe, ahol horgok miatt megakadnak, és nagyon nehéz őket látni és eltávolítani. Jelentős irritációt és kellemetlenséget okozhatnak.
-Egyéb jellemzők: A tövisek számosak, de nem feltűnőek és kadukuszok (hamar lehullóak). Levelek: Kicsik, ár alakúak, hamarosan lombhullatóak.
-[[Fájl:Opuntia cochenillifera.Kajda 01.jpg|jobbra|400px]]
 === Generatív test ===
+==== Virág ====
-==== Virág ====
+A '''virág''' a szártagok felső szélén fejlődik, 5–7 cm hosszú, alakja jellegzetesen keskeny és megnyúlt, színe élénk rózsaszín vagy bíborvörös.
-A virágok az ízületek tetején fejlődnek, általában nagy mennyiségben. Keskenyek, felállóak, élénkvöröstől rózsaszínig terjedő színűek, 5-6(-7) cm hosszúak (a magház tövétől a bibe csúcsáig) és 12-15 mm átmérőjűek.
-* '''Külső lepellevelek:''' Szélesen tojásdadok, hegyesek, skarlátvörösek.
+* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' nem nyílik ki teljesen (zártabb marad), a '''külső lepellevél''' rövidebb, a '''belső lepellevél''' pedig szorosan simul a porzókhoz. Egy sorban maradjon!
-* '''Belső lepellevelek:''' Valamivel hosszabbak, mint a külsők, laposak, egyébként hasonlóak.
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' hosszan kinyúlnak a lepelből, színük rózsaszínes; a '''termő''' alsó állású, a '''bibeszál''' és a '''bibe''' szintén messze kiemelkedik a virágból. Egy sorban maradjon!
-* '''Porzószálak:''' Rózsaszínesek, 1-1,5 cm-rel túlnyúlnak a szirmokon.
-* '''Portokok:''' Fehér bimbókból állnak.
-* '''Bibeszál:''' [Nincs leírás]
-* '''Bibe:'''  6 vagy 7 zöldes bibelevélük van, amelyek túlnyúlnak a porzókon. A bibe szára fehér, közvetlenül a töve felett széles koronggá duzzad.
-*'''Egyéb virágjellemzők:''' A virágok rózsaszíntől a mélyvörösig terjedő színűek, felállóak, legfeljebb 7 cm hosszúak és 1,5 cm átmérőjűek. A porzószálak és portokok sokkal hosszabbak, mint a leplek.
 ==== Termés ====
-Ellipszoid, kb. 25-38(-50) mm hosszú, 25-30 mm átmérőjű, piros, húsos. Üvegházi növényekben ritkán érnek be.
-* '''Magja:''' Apró barnás vagy szürke magokat tartalmaznak.
+A termés bogyó, 3–5 cm hosszú, tojásdad alakú, éretten vörös színű, felülete sima és ehető.
+* '''Magja:''' A magok kicsik, kerekdedek, kemény maghéjjal rendelkeznek.
 == Elterjedés és élőhely ==
-'''Földrajzi elterjedés:''' Valószínűleg Mexikóban őshonos. Széles körben behurcolták.
-*Őshonos elterjedése (valószínűsíthető): Mexikó központja, Mexikói-öböl, Mexikó északkeleti része, Mexikó délkeleti része, Mexikó délnyugati része.
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Eredeti származási helye valószínűleg '''Mexikó''', de a termesztés miatt már az ősidőkben elterjedt '''Közép-Amerika''' és a '''Karib-térség''' szigetein. Meghonosodott '''India''', '''Dél-Afrika''' és az '''Amerikai Egyesült Államok''' (például '''Florida''') egyes részein is.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:'''
+''' Trópusi és szubtrópusi száraz erdőkben, bozótosokban fordul elő.
+''' Talajlakó életmódot folytat.
+''' Jól bírja a szárazságot, de fagyérzékenyebb, mint a nemzetség északabbi fajai.
-'''Élőhely:''' [Nincs leírás]
+== Kultúrában tartás ==
-* '''Éghajlati tényezők:''' [Nincs leírás]
-* '''Növénytársulás, életmód:''' A legtöbb ''Opuntia'' fajjal ellentétben az ''O. cochenillifera''-t kolibrik porozzák be. Virágzási időszak: Tél (szeptember-március)
-== Kultúrában tartás ==
+Az ''[[Opuntia cochenillifera]]'' történelmileg az egyik legfontosabb kaktuszfaj a kárminfesték előállítása miatt. Dísznövényként is kedvelt, mivel tövistelen szártagjai biztonságosabbá teszik a kezelését. Fényigényes, melegkedvelő, és jó vízáteresztő közeget igényel. Szaporítása szártagokról (dugványozással) rendkívül egyszerű.
-A növényt a vadonból gyűjtik helyi felhasználásra, mint élelmiszert, gyógyszert és anyagforrást. Régebben a kosnil rovar (Dactylopius coccus Costa) tenyésztésére használták. A nőstény kosnil rovarokból mélyvörös festéket vonnak ki. A kosnil a kárminsav miatt skarlátvörös, rózsaszín és más vörös árnyalatokat eredményez. Szövetek, rostok és gyapjú festésére használták. Ezt a felhasználást szinte teljesen felváltották a szintetikus festékek, bár a növényt még mindig gyakran termesztik, de csak mint dísz- és sövénynövényt.
 == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-[Nincs leírás arról, milyen más növényfajokra hasonlít és miben tér el tőlük]
-== Egyéb ==
-*'''Veszélyeztetettségi státusz:''' Az ''Opuntia cochenillifera'' rendkívül elterjedt és bőséges faj a behurcolások és a termesztés eredményeként. Azonban az eredeti elterjedési területe és ebből adódóan a vadon élő populációjának státusza ismeretlen, ezért a vadon élő státusza nem értékelhető. Emiatt a növény a Fenyegetett Fajok IUCN Vörös Listáján 'Adathiányos' (Data Deficient) besorolást kapott (2017).
-* '''Ismert veszélyek (fogyasztás esetén):''' Az ''Opuntia'' fajok meglehetősen magas oxálsav szintet tartalmazhatnak, különösen a növény idősebb részeiben. Kis mennyiségben teljesen rendben van, de az oxálsavat tartalmazó ételeket nem szabad nagy mennyiségben fogyasztani, mivel gátolhatja más tápanyagok, különösen a kalcium felszívódását, ezáltal ásványi anyaghiányt okozva. Az oxálsav tartalom csökken, ha a növényt megfőzik. Azoknak, akik hajlamosak reumára, ízületi gyulladásra, köszvényre, vesekőre vagy hiperaciditásra, különös óvatossággal kell eljárniuk, ha ezt a növényt beépítik étrendjükbe, mivel súlyosbíthatja az állapotukat.
+A faj legfontosabb megkülönböztető bélyege a tövistelen szártagok és a jellegzetes, hosszúkás, zártabb, bíborvörös virágok, amelyekből a porzók messzire kinyúlnak. Korábban emiatt a ''[[Nopalea]]'' nemzetségbe sorolták. Hasonlíthat az ''[[Opuntia ficus-indica]]'' tövistelen változataira, de virágszerkezete jelentősen eltér.
+== Taxonómia és filogenetika ==
-== Szerzők és forrás ==
+A 2010 utáni molekuláris genetikai kutatások alapján a korábbi ''[[:Kategória:Nopalea|Nopalea]]'' nemzetséget (amelybe ez a faj is tartozott) beolvasztották az '''''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]''''' nemzetségbe, mivel filogenetikailag annak szerves részét képezi. A virágok különleges formája (ornitofília – madármegporzáshoz való alkalmazkodás) ellenére a faj az [[:Kategória:Opuntieae|Opuntieae]] nemzetségcsoport tagja.
-* '''Szöveg:''' Jokhel Csaba
+== Forrás ==
-* '''Kép:''' Kajdacsi János
-* '''Lektorálta:'''
-* '''Forrás:'''
-**https://worldofsucculents.com/,
-**https://llifle.com/Encyclopedia
+* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:135111-1 Plants of the World Online - Opuntia cochenillifera]
+* [https://www.ipni.org/n/135061-1 IPNI - International Plant Names Index]
+* [http://www.thelastcactusclassification.top/index.php?category=Opuntia&taxon=Opuntia+cochenillifera The Last Cactus Classification - Opuntia cochenillifera]
 [[Kategória:Opuntia]]