Ugrás a tartalomhoz

„Lobivia ferox (Echinopsis ferox)” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
650 szerkesztés
Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == ''Echinopsis ferox'' (Britton & Rose) Backeb., 1936 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === Szinonimák === ''Lobivia ferox'' https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál == Alaktani, morfológiai jellemzők == === Vegetatív test === ==== Hajtás, szár ==== Kékeszöld, eleinte gömb…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
== Tudományos név ==
== Tudományos név ==
''Echinopsis ferox'' (Britton & Rose) Backeb., 1936
* Lobivia ferox Britton & Rose, Cactaceae 3: 50. 1922. Sec. Hunt (2016) <br> '''A tudományos név státusza:''' érvényes
* ''Echinopsis ferox'' (Britton & Rose) Backeberg, 1934 <br> '''A tudományos név státusza:''' szinonima
'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)


'''A tudományos név státusza:''' érvényes
=== A név eredete, etimológia ===
 
A szinonim nemzetségnevet az ógörög "''echinos''"=sün szóból képezték az "-''opsis''" képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű ("''echinopsis''"=sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A szár tövises voltát jellemzi. A latin fajnév jelentése: vad, kegyetlen. A taxon rendkívül erős, vastag és hosszú középtövisei érdemelték ki ezt a jelzőt.
'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)


=== Szinonimák ===
=== Szinonimák ===
[https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Echinopsis_ferox Érvényes név és szinonimák a Echinopsis ferox taxonnál]


''Lobivia ferox''
* ''Lobivia ferox'' Britton & Rose, 1922
 
* ''Lobivia aureolilacina'' Cárdenas, 1961
https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}}
* ''Lobivia claeysiana'' Backeberg, 1937
 
* ''Lobivia ducis-pauli'' Fric, 1931
Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál
* ''Lobivia potosina'' (Werd.) Friedrich, 1974
* ''Lobivia variispina'' F. Ritter, 1980
* ''Lobivia horrida'' F. Ritter, 1963
* ''Lobivia pictiflora'' F. Ritter, 1966
* ''Lobivia pachyacantha'' Y. Ito, 1962
* ''Lobivia hastifera'' Werd., 1938
* ''Lobivia claesiana'' Backeb., 1936
* ''Echinopsis longispina'' (Br. & Rose) Backeb., 1931
* ''Echinopsis potosina'' Werd., 1931
* ''Echinopsis lecoriensis'' Cárdenas, 1963
* ''Pseudolobivia ferox'' (Br. & Rose) Backeb., 1942
* ''Pseudolobivia lecoriensis'' (Cárd.) Backeb., 1966
* ''Pseudolobivia potosina'' (Werd.) Backeb., 1942


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
19. sor: 33. sor:


==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár ====
Kékeszöld, eleinte gömb alakú, később kissé hengeres, 25 cm magasra és 10–40 cm átmérőjűre is megnőhet.
Nagyon változékony faj. Többnyire magános, gömbölyded, vagy rövid hengeres alakú. Magassága általában 20-50 cm körüli, de 1 méter magas példányok is ismertek. Átmérője a 30, ritkán 40 cm-t is elérheti. Bordáinak száma változó, de általában nem éri el a 30-at. A bordák 2-3 cm magasak, élesek, az idősebb növényeken csavart lefutásúak lehetnek.


==== Bordák ====
==== Areolák ====
25–50, mélyen bemetszett, gumók között kb. 2 cm hosszúak.
Areolái 3 cm távolságra állnak egymástól.


==== Tövisek ====
==== Tövisek ====
Sugárirányú és központi tövisek nehezen különíthetők el, minden bimbóudvarban 4–15 tövis található, karcsútól a vastagig terjedő, kúpos, szélesebb tövű és szabálytalan hosszúságú. A leghosszabbak akár 8 cm vagy annál hosszabbak is lehetnek. Rugalmasak, felfelé íveltek, az új részeken esetenként kampós végűek. Színük fiatalon sárgástól barnáig változik, később szürke.
 
* '''Peremtövis:''' 10-12 db peremtövisének hossza nagyon változó, de nem éri el a 6 cm-t. A perem- és középtövisek nem mindig különböztethetők meg egymástól.
* '''Középtövis:''' 3-4 db középtövise erős, felálló, hajlott, hosszuk elérheti a 15 (18) cm-t is.
 
<gallery mode="packed-hover" heights="250" caption="Echinopsis ferox">
Fájl:Echinopsis ferox 01.jpg|1.
Fájl:Echinopsis ferox 02.jpg|2.
Fájl:Echinopsis ferox 03.jpg|3.
Fájl:Echinopsis ferox 04.jpg|4.
</gallery>


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===


==== Virág ====
==== Virág ====
7–10 cm hosszúak, tölcsér alakúak, karcsú, ívelt csővel, hosszú fehér szőrökkel borítva. Lepel rövid, fehér, de szinte bármilyen szín előfordulhat.
A virágok a növény oldalán, vagy az alaphoz közel fejlődnek, 7-10 cm hosszúak, 6-8 cm átmérőjűek. A virágcső hajlott, fehér, szürke, vagy barna hajjal sűrűn fedett.


<gallery mode="packed-hover" heights="500" caption="Lobivia ferox">
* '''Lepellevelek:''' Színük változatos, a típus élőhelyen fehér, de más populációkban rózsaszín, bíborszínű, sárga és vörös egyaránt előfordulhat.
[[Fájl:Lobivia ferox JCs 01.jpg|bélyegkép]]
 
[[Fájl:Lobivia ferox JCs 02.jpg|bélyegkép]]
==== Termés ====
[[Fájl:Lobivia ferox JCs 03.jpg|bélyegkép]]|Fotó: Jokhel Csaba
Gömbölyű, vagy hordó alakú, 15-20 mm átmérőjű, sötétzöld, fehér húsú, éretten hosszában felreped.
</gallery>


[[Fájl:Lobivia ferox JCs 01.jpg|bélyegkép]]
* '''Magja:''' Magjai sötétbarnák, 1,5 mm hosszúak.
[[Fájl:Lobivia ferox JCs 02.jpg|bélyegkép]]
[[Fájl:Lobivia ferox JCs 03.jpg|bélyegkép]]


==== Termés ====
<gallery mode="packed-hover" heights="200" caption="Lobivia ferox">
Gömbölyded, sötétzöld, virágmaradványokkal.
Fájl:Lobivia ferox JCs 01.jpg|1. Jokhel Csaba
Fájl:Lobivia ferox JCs 02.jpg|2. Jokhel Csaba
Fájl:Lobivia ferox JCs 03.jpg|3. Jokhel Csaba
</gallery>


'''Megjegyzés:''' A termés fehéres, nyálkás húsú, ehető, friss és kellemes ízű.


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==
'''Földrajzi elterjedés:''' Északnyugat-Argentína (Salta, Jujuy, kb. 2000 m), Nyugat-Bolívia (Oruro megye, Chuquisca: Észak-Camargo, kb. 3000 m), Északkelet-Chile (I. régió, Tarapacá, Iquique Altiplano, 3700–4000 m).
'''Földrajzi elterjedés:''' Típus élőhelye Bolíviában, Oruro tartományban található, Oruro várostól keletre. Elterjedési területe három országra is kiterjed: Bolíviában Chuquisaca, Oruro, Potosi és Tarija tartományokban, Argentínában Jujuy és Salta tartományokban, Chilében pedig Tarapacá régióban található.


'''Élőhely:''' Magaslati gyepekben és cserjésekben, száraz dombokon, sziklák repedéseiben és kavicsos kibúvásokon, főként vulkanikus aljzaton, de más kőképződményeken is, északi, északkeleti és keleti lejtőkön, 10–30%-os dőléssel nyílt területeken vagy cserjések alatt.
'''Élőhely:''' Magashegyi faj, élőhelyei általában 3000 és 4000 méter közötti magasságban találhatók, sűrű, vagy ritkás növényzetű (főleg pázsitfűfélék, más kaktuszfajok, törpecserjék által fedett) sziklagyepekben, néha szinte növényzetmentes vulkanikus sziklák között, aprózódott kőzetfelszíneken.
 
'''Tengerszint feletti magasság:''' 1800–4000 m


== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==
Nyáron növekvő faj, termesztése nem okoz nehézséget.
A faj szépen nevelt példányai különleges darabjai lehetnek a gyűjteményeknek. Extrém töviseikkel mindenképpen feltűnő, impozáns növények. Tartásuk során a magashegyi jelleget szem előtt kell tartani. A zárt, forró üvegház nyáron túlságosan meleg számára. Sokkal jobban érzi magát a szabadban, ahol szükség esetén akár csapadék elleni védelem nélkül is megél, ha talaja megfelelően porózus szerkezetű. Lapos, déli tájolású, sok napot kapó épületek tetején, szoktatás után, kiváló nyaraltató helyet találunk számára, más fényigényes kaktuszfajokkal egyetemben. Szerencsésebb azért, ha az esőtől meg tudjuk védeni, de mindenképpen biztosítsunk számára friss levegőt. Ásványi anyagban gazdag, enyhén savanyú talajt keverjünk számára. A megfelelően fényhez szoktatott növényt akár teljes napfényen is tarthatjuk, üvegházban azonban célszerű némi árnyékolást biztosítani.
 
Nyáron rendszeresen öntözzük, de a túlöntözést kerüljük. Jó vízelvezetést és nagyon porózus talajt igényel. Télen szárazon tartsuk.
 
'''Szaporítás:''' Magvetéssel jól szaporítható.


== Egyéb ==
== Egyéb ==
Nagyon változatos faj, különösen a tövisek alakjában és hosszában, valamint a virágok színében. A különböző formákat rendkívül nehéz felismerni a fajon belül.
Változékonysága miatt nagyon sok néven leírták, amelyek egy részével (''longispina'', ''potosina'', ''ducis-pauli'') a gyűjteményekben ma is találkozhatunk.


== Szerzők és forrás ==
== Szerzők és forrás ==
Szöveg: [Szerző]
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
 
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán (1. és 3.), Bodor János (2. és 4.)
Kép: Jokhel Csaba
* '''Lektorálta:''' Papp László
 
* '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 341. kártya
Lektorálta: [Lektor]
 
Forrás: Llifle.com


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Echinopsis]]
[[Kategória:Lobivia]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]

A lap jelenlegi, 2025. augusztus 23., 15:50-kori változata

Tudományos név

  • Lobivia ferox Britton & Rose, Cactaceae 3: 50. 1922. Sec. Hunt (2016)
    A tudományos név státusza: érvényes
  • Echinopsis ferox (Britton & Rose) Backeberg, 1934
    A tudományos név státusza: szinonima

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A szinonim nemzetségnevet az ógörög "echinos"=sün szóból képezték az "-opsis" képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű ("echinopsis"=sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A szár tövises voltát jellemzi. A latin fajnév jelentése: vad, kegyetlen. A taxon rendkívül erős, vastag és hosszú középtövisei érdemelték ki ezt a jelzőt.

Szinonimák

Érvényes név és szinonimák a Echinopsis ferox taxonnál

  • Lobivia ferox Britton & Rose, 1922
  • Lobivia aureolilacina Cárdenas, 1961
  • Lobivia claeysiana Backeberg, 1937
  • Lobivia ducis-pauli Fric, 1931
  • Lobivia potosina (Werd.) Friedrich, 1974
  • Lobivia variispina F. Ritter, 1980
  • Lobivia horrida F. Ritter, 1963
  • Lobivia pictiflora F. Ritter, 1966
  • Lobivia pachyacantha Y. Ito, 1962
  • Lobivia hastifera Werd., 1938
  • Lobivia claesiana Backeb., 1936
  • Echinopsis longispina (Br. & Rose) Backeb., 1931
  • Echinopsis potosina Werd., 1931
  • Echinopsis lecoriensis Cárdenas, 1963
  • Pseudolobivia ferox (Br. & Rose) Backeb., 1942
  • Pseudolobivia lecoriensis (Cárd.) Backeb., 1966
  • Pseudolobivia potosina (Werd.) Backeb., 1942

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Nagyon változékony faj. Többnyire magános, gömbölyded, vagy rövid hengeres alakú. Magassága általában 20-50 cm körüli, de 1 méter magas példányok is ismertek. Átmérője a 30, ritkán 40 cm-t is elérheti. Bordáinak száma változó, de általában nem éri el a 30-at. A bordák 2-3 cm magasak, élesek, az idősebb növényeken csavart lefutásúak lehetnek.

Areolák

Areolái 3 cm távolságra állnak egymástól.

Tövisek

  • Peremtövis: 10-12 db peremtövisének hossza nagyon változó, de nem éri el a 6 cm-t. A perem- és középtövisek nem mindig különböztethetők meg egymástól.
  • Középtövis: 3-4 db középtövise erős, felálló, hajlott, hosszuk elérheti a 15 (18) cm-t is.
  • Echinopsis ferox
  • 1.
    1.
  • 2.
    2.
  • 3.
    3.
  • 4.
    4.

Generatív test

Virág

A virágok a növény oldalán, vagy az alaphoz közel fejlődnek, 7-10 cm hosszúak, 6-8 cm átmérőjűek. A virágcső hajlott, fehér, szürke, vagy barna hajjal sűrűn fedett.

  • Lepellevelek: Színük változatos, a típus élőhelyen fehér, de más populációkban rózsaszín, bíborszínű, sárga és vörös egyaránt előfordulhat.

Termés

Gömbölyű, vagy hordó alakú, 15-20 mm átmérőjű, sötétzöld, fehér húsú, éretten hosszában felreped.

  • Magja: Magjai sötétbarnák, 1,5 mm hosszúak.
  • Lobivia ferox
  • 1. Jokhel Csaba
    1. Jokhel Csaba
  • 2. Jokhel Csaba
    2. Jokhel Csaba
  • 3. Jokhel Csaba
    3. Jokhel Csaba


Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Típus élőhelye Bolíviában, Oruro tartományban található, Oruro várostól keletre. Elterjedési területe három országra is kiterjed: Bolíviában Chuquisaca, Oruro, Potosi és Tarija tartományokban, Argentínában Jujuy és Salta tartományokban, Chilében pedig Tarapacá régióban található.

Élőhely: Magashegyi faj, élőhelyei általában 3000 és 4000 méter közötti magasságban találhatók, sűrű, vagy ritkás növényzetű (főleg pázsitfűfélék, más kaktuszfajok, törpecserjék által fedett) sziklagyepekben, néha szinte növényzetmentes vulkanikus sziklák között, aprózódott kőzetfelszíneken.

Kultúrában tartás

A faj szépen nevelt példányai különleges darabjai lehetnek a gyűjteményeknek. Extrém töviseikkel mindenképpen feltűnő, impozáns növények. Tartásuk során a magashegyi jelleget szem előtt kell tartani. A zárt, forró üvegház nyáron túlságosan meleg számára. Sokkal jobban érzi magát a szabadban, ahol szükség esetén akár csapadék elleni védelem nélkül is megél, ha talaja megfelelően porózus szerkezetű. Lapos, déli tájolású, sok napot kapó épületek tetején, szoktatás után, kiváló nyaraltató helyet találunk számára, más fényigényes kaktuszfajokkal egyetemben. Szerencsésebb azért, ha az esőtől meg tudjuk védeni, de mindenképpen biztosítsunk számára friss levegőt. Ásványi anyagban gazdag, enyhén savanyú talajt keverjünk számára. A megfelelően fényhez szoktatott növényt akár teljes napfényen is tarthatjuk, üvegházban azonban célszerű némi árnyékolást biztosítani.

Egyéb

Változékonysága miatt nagyon sok néven leírták, amelyek egy részével (longispina, potosina, ducis-pauli) a gyűjteményekben ma is találkozhatunk.

Szerzők és forrás

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán (1. és 3.), Bodor János (2. és 4.)
  • Lektorálta: Papp László
  • Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 341. kártya
A lap eredeti címe: „https://wiki.kaktuszgyujtok.hu/index.php?title=Lobivia_ferox_(Echinopsis_ferox)&oldid=1196”