Ugrás a tartalomhoz

„Acanthocalycium klimpelianum” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
a Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Acanthocalycium klimpelianum lapot a következő névre: Acanthocalycium spiniflorum (Echinopsis klimpeliana)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(9 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
{{Speciesbox|taxon= Acanthocalycium spiniflorum}}
== Tudományos név ==
== Tudományos név ==
''Acanthocalycium klimpelianum'' Werdermann, 1937


'''A tudományos név státusza:''' érvényes
* '''''Acanthocalycium spiniflorum''''' (K.Schum.) Backeb., Kaktus-ABC: 226. 1936 ["1935"]. Sec. Hunt (2016)
** '''A tudományos név státusza:''' érvényes
* '''''Echinopsis spiniflora''''' (K. Schumann) Backeberg 1929
** '''A tudományos név státusza:''' szinonima
* '''''Acanthocalycium klimpelianum''''' (Weidlich & Werderm.) Backeb. 1936
** '''A tudományos név státusza:''' szinonima


https://caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/f516812d-18ac-4d80-a1f8-284f0b625808
=== A név eredete, etimológia ===


'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
* Az ''Acanthocalycium'' nemzetségnév etimológiája két ógörög szó összetételéből származik, amelyek a növények egyik legszembetűnőbb morfológiai sajátosságára utalnak:
 
** '''akantha (ἄκανθα):''' jelentése '''tövis''' vagy '''tüske'''.
=== A név eredete, etimológia ===
** '''kalyx (κάλυξ):''' jelentése '''kehely''', a botanikában a '''virágkehely'''.
A nemzetségnév a görög acantho (tövises) és a calycium (kehely) szavakból ered, utalva a tövises virágtartóra. A fajnév ''klimpelianum'' a növény felfedezője, K. Klimpel tiszteletére kapta a nevét.
: A név szó szerinti jelentése tehát '''„tövises kehely”'''.
* A szinonim nemzetségnevet az ógörög „''echinos''” = sün szóból képezték az „''-opsis''” képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű („''echinopsis''” = sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A növény'''hajtás''' '''tövis'''es voltát jellemzi.
* A fajnév latin szóösszetétel, jelentése: '''tövis'''es virágú („''spinus''” = '''tövis''', „''flora''” = '''virág'''). A név a faj '''virág'''csövének erős '''tövis'''ezettségét jellemzi.
* Az itt tárgyalt forma (klimpeliana) névadója '''Georg Klimpel''' német kertészmérnök.


=== Típuspéldány ===
=== Típuspéldány ===
Gyűjtője Dr. K. Klimpel volt, a típuspéldány feltehetően Argentínából, Córdoba tartományból származik.


'''Első leírása:''' (Weidlich & Werderm.) Backeb., Kaktus-ABC: 225. 1936
* ''Echinopsis spiniflora''; Argentína, Córdoba tartomány, Córdoba város közelében.
* '''Első leírása:''' Z. Sukkulentenk. 3: 175, 1928.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Backeberg 1929.


=== Szinonimák ===
{{Kaktusz szinonimák|Acanthocalycium klimpelianum}}
* ''Echinopsis klimpeliana'' (Werderm.) Friedrich 1974
* Érvényes név és szinonimák a Acanthocalycium klimpelianum taxonnál


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
25. sor: 31. sor:
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===


==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár , levél, gyökér ====
A növény magányos, lapos gömbölyű testű. Átmérője eléri a 10 cm-t, magassága 8-10 cm. Színe sötétzöld.


==== Szemölcsök ====
Alakja kissé lapított gömb, enyhén benyomott csúccsal. Átmérője 10 cm körüli, színe fűzöld vagy sötétzöld. A '''hajtás'''csúcs gyapjas. Egyenes lefutású, magas, éles '''bordák''' száma általában 15-18 db, de elérheti a 20-at is. A '''bordákat''' a '''borda''' élére merőleges, mély barázdák tagolják.
Nincsenek, a bordák a tövüknél dudorokra tagoltak, amelyekbe az areolák beágyazódnak.


==== Areolák ====
Az oldalról összenyomott '''szemölcsök''' és az enyhén beléjük nyomódott '''areolák''' összefüggő sort alkotnak. Az '''areolák''' oválisak, 6×4 mm-esek, színük eleinte sárgásfehér, később szürkéssé válnak.
A bordák élein elhelyezkedő areolák 8-12 mm távolságra állnak egymástól.


==== Tövisek ====
'''Tövisei''' erősek, egyenesek, lehetnek sugarasan szétállók, vagy a növénytől elállók. Hosszuk 15 mm körüli. A fiatal '''tövisek''' színe barna, a '''tövüknél''' sárgásak. Később általában kifehérednek, csak a hegyük marad barna. A '''peremtövisek''' száma 7-9, míg a '''középtöviseké''' általában 2-3 db, de lehet 1 és 4 is. A növény '''gyökérzetének''' elvesztése esetén a '''tövis'''szám és fejlődés megváltozhat.
* '''Peremtövis:''' 1-4, szívós, kissé ívelt, 1,5-2,5 cm hosszú, világosbarna, sárgás vagy szaruszínű.
* '''Középtövis:''' gyakran, de nem mindig, van 1-2 középtövise


<gallery mode="packed-hover" heights="150" caption="Acanthocalycium klimpelianum">
<gallery mode="packed-hover" heights="250" caption="Echinopsis klimpeliana">
Fájl:Acanthocalycium klimpelianum 01.jpg|1.
Fájl:Echinopsis klimpeliana 01.jpg|1.
Fájl:Acanthocalycium klimpelianum 02.jpg|2.
Fájl:Echinopsis klimpeliana 02.jpg|2.
Fájl:Acanthocalycium klimpelianum 03.jpg|3.
Fájl:Echinopsis klimpeliana 03.jpg|3.
</gallery>
</gallery>


47. sor: 48. sor:


==== Virág ====
==== Virág ====
A virágok a hajtás oldalán, a csúcshoz közel fejlődnek, 4-5 cm hosszúak és 4 cm átmérőjűek. Tölcsér alakúak, a virágcsövet sűrűn borítják a tüskés areolák. 3-4 cm (vagy több) átmérőjű, tölcsérszerűtől harang alakúig terjedő, felálló, általában fehér, de tiszta pasztellrózsaszín vagy lilarózsaszín is lehet.


* '''Belső lepellevelek:''' Fehér, esetenként rózsaszín árnyalatú.
'''Virágai''' a '''hajtás'''csúcs körül fejlődnek. Hosszuk 60, átmérőjük 40 mm. A '''virág'''csövet pikkelyek borítják; ezek a magházon aprók, sűrűn állók, '''tövis'''esek, színük szalmasárga. Felfelé haladva a pikkelyek mérete nő, színük rózsaszínesre vált, a '''tövis'''esség eltűnik. A '''virág'''torok zöld.
* '''Porzószálak:''' Fehérek.
 
* '''Portokok:''' Sárgák.
* '''Takarólevelek:''' A '''külső lepellevelek''' spatula alakúak, színük fehér, rózsaszínes középcsíkkal, a csúcsuk sötétbarna. A '''belső lepellevelek''' lándzsásak, fehérek, a csúcsuk legvégén apró, barna színeződéssel.
* '''Bibeszál:''' Fehéres.
* '''Ivarlevelek:''' '''Porzói''' egy sort alkotnak, '''porzószáluk''' halványzöld, a '''portokok''' krémsárgák. A halványzöld, 11 ágú '''bibe''' '''bibeszála''' zöld.
* '''Bibe:''' Fehéres vagy halványrózsaszín.


==== Termés ====
==== Termés ====
A termés zöldes, tojásdad alakú, tövisekkel és gyapjúval borított. Érés után felreped.


* '''Magja:''' Fényes fekete, 1-1,5 mm hosszú, felülete enyhén recézett.
A '''termése''' kb. 1 cm átmérőjű, megszáradó.
 
* '''Magja:''' Barnásfeketék, kb. 1,2 mm átmérőjűek.
 
<gallery mode="packed-hover" heights="250" caption="Acanthocalycium klimpelianum">
Fájl:Acanthocalycium klimpelianum 01.jpg|1.
Fájl:Acanthocalycium klimpelianum 02.jpg|2.
Fájl:Acanthocalycium klimpelianum 03.jpg|3.
</gallery>


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==
'''Földrajzi elterjedés:''' Argentína, Córdoba tartomány, San Alberto megye.
'''Élőhely:''' Magashegyi, száraz területeken, sziklás lejtőkön és gyepekben él.


* '''Éghajlati tényezők:''' 1000-1500 méteres tengerszint feletti magasságban, viszonylag hűvös, száraz éghajlaton fordul elő.
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Argentínában''', '''Córdoba''', '''Catamarca''' és '''Santiago del Estero''' tartományokra terjed ki, a populációk 1000-1500 méteres tengerszint feletti magasságban élnek.
* '''Növénytársulás, életmód:''' Szárazságtűrő fajok, pozsgások és fűfélék között él, gyakran a sziklák repedéseiben.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Élőhelyén sok szárazságtűrő lágyszárú található, ritkásan fedve a talaj- ill. kőzetfelületeket, alacsony cserjékkel. A faj nem ritkán ezek némi árnyékolásában nő.


== Kultúrában tartás ==
== Kultúrában tartás ==
Könnyen tartható faj, jól viseli a száraz körülményeket. A virágzáshoz elengedhetetlen a téli hűvös, száraz pihenőidőszak, amikor a hőmérséklet 5-10 °C körüli. A tenyészidőszakban mérsékelt öntözést igényel, a pangó vizet nem tolerálja. Jó vízáteresztő, ásványi talajban érzi magát a legjobban.


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
Jól fejlődik a termesztésben. Nyáron üvegházban, vagy szabadban tartható, de mindenképpen világos és szellős helyen. Talaja homokos és enyhén agyagos, kissé savanyú, pH 4,5-6 legyen. Fejlődési időszakban rendszeres locsolást igényel, hosszabb időre ne engedjük kiszáradni talaját. Késő tavasszal, vagy nyár elején nyílik. Téli pihenése szárazon, 5-10°C-on optimális. Magról könnyen szaporítható.
A faj virágainak narancssárga színe a legfontosabb megkülönböztető jegy a rokon fajoktól, mint például az ''Acanthocalycium glaucum'', melynek virágai fehérek vagy halványrózsaszín árnyalatúak.


== Egyéb ==
== Egyéb ==
A faj viszonylag ritkán fordul elő a természetben, de a termesztésben elterjedt. A populációk nemzetközi veszélyeztetettsége a gyűjtés miatt növekszik.
 
'''Rausch''' az összes ''Acanthocalycium'' taxont a ''Lobivia'' nemzetségbe sorolta. Fajként csak a ''spiniflora''-t és a ''thionantha''-t ismerte el, az összes többi taxont ezek alá sorolta ''varietas''-ként. A jelenleg érvényes rendszertan ezt az álláspontot elfogadta, bár mind az ''Acanthocalycium'', mind a ''Lobivia'' nemzetséget az ''Echinopsis'' nemzetség alá vonta alnemzetségként. A ''thionantha'' faj alatt három alfajt is megkülönböztet, míg a ''spiniflora'' fajnál, elismerve a ''klimpeliana'' morfológiai eltéréseit, alfaji rang felállítását nem látta indokoltnak.


== Szerzők és forrás ==
== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:'''
* '''Kép:''' Jokhel Csaba
* '''Lektorálta:''' -
* '''Forrás:'''


[[Kategória:Cactaceae]]
* '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán
* '''Kép:''' Lukoczki Zoltán (1.) és Kiss László (2-3.)
* '''Lektor:''' Papp László
* Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 438. kártya
 
[[Kategória:Acanthocalycium]]
[[Kategória:Acanthocalycium]]
[[Kategória:Pozsgás kártyák]]

A lap jelenlegi, 2026. január 14., 08:37-kori változata

Acanthocalycium spiniflorum
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Trichocereinae
Nemzetség Acanthocalycium
Faj Acanthocalycium spiniflorum
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Acanthocalycium spiniflorum (K.Schum.) Backeb., Kaktus-ABC: 226. 1936 ["1935"]. Sec. Hunt (2016)
    • A tudományos név státusza: érvényes
  • Echinopsis spiniflora (K. Schumann) Backeberg 1929
    • A tudományos név státusza: szinonima
  • Acanthocalycium klimpelianum (Weidlich & Werderm.) Backeb. 1936
    • A tudományos név státusza: szinonima

A név eredete, etimológia

  • Az Acanthocalycium nemzetségnév etimológiája két ógörög szó összetételéből származik, amelyek a növények egyik legszembetűnőbb morfológiai sajátosságára utalnak:
    • akantha (ἄκανθα): jelentése tövis vagy tüske.
    • kalyx (κάλυξ): jelentése kehely, a botanikában a virágkehely.
A név szó szerinti jelentése tehát „tövises kehely”.
  • A szinonim nemzetségnevet az ógörög „echinos” = sün szóból képezték az „-opsis” képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű („echinopsis” = sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A növényhajtás tövises voltát jellemzi.
  • A fajnév latin szóösszetétel, jelentése: tövises virágú („spinus” = tövis, „flora” = virág). A név a faj virágcsövének erős tövisezettségét jellemzi.
  • Az itt tárgyalt forma (klimpeliana) névadója Georg Klimpel német kertészmérnök.

Típuspéldány

  • Echinopsis spiniflora; Argentína, Córdoba tartomány, Córdoba város közelében.
  • Első leírása: Z. Sukkulentenk. 3: 175, 1928.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Backeberg 1929.

A(z) Acanthocalycium spiniflorum szinonimái

  • (A keresett Acanthocalycium klimpelianum ennek a taxonnak a szinonimája)*
  • Echinocactus spiniflorus, ≡ Echinopsis spiniflora, ≡ Lobivia spiniflora
  • = Echinopsis klimpeliana, ≡ Lobivia klimpeliana, ≡ Acanthocalycium klimpelianum, ≡ Lobivia spiniflora var. klimpeliana
  • = Echinopsis violacea, ≡ Acanthocalycium violaceum, ≡ Lobivia spiniflora var. violacea, − Acanthocalycium spiniflorum f. violaceum
  • = Acanthocalycium peitscherianum, ≡ Echinopsis peitscherana, ≡ Lobivia spiniflora var. peitscheriana, − Acanthocalycium spiniflorum f. peitscherianum
  • = Acanthocalycium variiflorum
  • = Lobivia spiniflora var. macrantha, ≡ Acanthocalycium klimpelianum var. macranthum


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár , levél, gyökér

Alakja kissé lapított gömb, enyhén benyomott csúccsal. Átmérője 10 cm körüli, színe fűzöld vagy sötétzöld. A hajtáscsúcs gyapjas. Egyenes lefutású, magas, éles bordák száma általában 15-18 db, de elérheti a 20-at is. A bordákat a borda élére merőleges, mély barázdák tagolják.

Az oldalról összenyomott szemölcsök és az enyhén beléjük nyomódott areolák összefüggő sort alkotnak. Az areolák oválisak, 6×4 mm-esek, színük eleinte sárgásfehér, később szürkéssé válnak.

Tövisei erősek, egyenesek, lehetnek sugarasan szétállók, vagy a növénytől elállók. Hosszuk 15 mm körüli. A fiatal tövisek színe barna, a tövüknél sárgásak. Később általában kifehérednek, csak a hegyük marad barna. A peremtövisek száma 7-9, míg a középtöviseké általában 2-3 db, de lehet 1 és 4 is. A növény gyökérzetének elvesztése esetén a tövisszám és fejlődés megváltozhat.

Generatív test

Virág

Virágai a hajtáscsúcs körül fejlődnek. Hosszuk 60, átmérőjük 40 mm. A virágcsövet pikkelyek borítják; ezek a magházon aprók, sűrűn állók, tövisesek, színük szalmasárga. Felfelé haladva a pikkelyek mérete nő, színük rózsaszínesre vált, a tövisesség eltűnik. A virágtorok zöld.

  • Takarólevelek: A külső lepellevelek spatula alakúak, színük fehér, rózsaszínes középcsíkkal, a csúcsuk sötétbarna. A belső lepellevelek lándzsásak, fehérek, a csúcsuk legvégén apró, barna színeződéssel.
  • Ivarlevelek: Porzói egy sort alkotnak, porzószáluk halványzöld, a portokok krémsárgák. A halványzöld, 11 ágú bibe bibeszála zöld.

Termés

A termése kb. 1 cm átmérőjű, megszáradó.

  • Magja: Barnásfeketék, kb. 1,2 mm átmérőjűek.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Argentínában, Córdoba, Catamarca és Santiago del Estero tartományokra terjed ki, a populációk 1000-1500 méteres tengerszint feletti magasságban élnek.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Élőhelyén sok szárazságtűrő lágyszárú található, ritkásan fedve a talaj- ill. kőzetfelületeket, alacsony cserjékkel. A faj nem ritkán ezek némi árnyékolásában nő.

Kultúrában tartás

Jól fejlődik a termesztésben. Nyáron üvegházban, vagy szabadban tartható, de mindenképpen világos és szellős helyen. Talaja homokos és enyhén agyagos, kissé savanyú, pH 4,5-6 legyen. Fejlődési időszakban rendszeres locsolást igényel, hosszabb időre ne engedjük kiszáradni talaját. Késő tavasszal, vagy nyár elején nyílik. Téli pihenése szárazon, 5-10°C-on optimális. Magról könnyen szaporítható.

Egyéb

Rausch az összes Acanthocalycium taxont a Lobivia nemzetségbe sorolta. Fajként csak a spiniflora-t és a thionantha-t ismerte el, az összes többi taxont ezek alá sorolta varietas-ként. A jelenleg érvényes rendszertan ezt az álláspontot elfogadta, bár mind az Acanthocalycium, mind a Lobivia nemzetséget az Echinopsis nemzetség alá vonta alnemzetségként. A thionantha faj alatt három alfajt is megkülönböztet, míg a spiniflora fajnál, elismerve a klimpeliana morfológiai eltéréseit, alfaji rang felállítását nem látta indokoltnak.

Szerzők és forrás

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán (1.) és Kiss László (2-3.)
  • Lektor: Papp László
  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 438. kártya