Ugrás a tartalomhoz

„Weingartia juckeri” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
(6 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon=Weingartia juckeri}}
<span id="tudományos-név"></span>
== Tudományos név ==
== Tudományos név ==
''Weingartia juckeri'' (Gertel) Hentzschel & K. Augustin


'''A tudományos név státusza:''' érvényes (caryophyllales. org)
* ''Weingartia juckeri'' (Gertel) Hentzschel & K.Augustin in Gymnocalycium 21: 779. 2008 sec. Kiesling & al. 2014
** '''A tudományos név státusza:''' érvényes név


'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
<gallery mode="packed-hover" heights="400" caption="Weingartia juckeri">
Fájl:Weingartia juckeri.NyG 01.jpg|Nyúl Gábor
</gallery>


<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===
A „''Weingartia''” nemzetség Friedrich Weingart német kaktuszrajongóról és -gyűjtőről kapta a nevét.
Az „''juckeri''” faji jelző Hansjörg Jucker svájci botanikus tiszteletére kapta, aki a típuspéldányt gyűjtötte Bolíviában 1971-ben.


A fajnév ''juckeri'' a svájci botanikus és cactus-gyűjtő '''Hansjörg Jucker''' tiszteletére kapta, aki a faj típuspéldányát gyűjtötte Bolíviában.
<span id="típuspéldány"></span>
=== Típuspéldány ===
=== Típuspéldány ===
[Gyűjtő, hely, időpont,
típuspéldány gyűjteményi helye]


'''Első leírása:'''
* '''Gyűjtő:''' Hansjörg Jucker gyűjtéséből származó példány (type).
*''Sulcorebutia juckeri'' néven írta le először Willi Gertel, 2004-ben.
* '''Első leírása:''' ''Sulcorebutia juckeri'' néven, Willi Gertel által 2004-ben.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Günter Hentzschel &amp; Karl Augustin, 2008.


'''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Günter Hentzschel és Karl Augustin, 2008
<span id="szinonimák"></span>
 
{{Kaktusz szinonimák}}
=== Szinonimák ===
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
* ''Sulcorebutia juckeri'' Gertel
* ''Sulcorebutia trojapampensis'' Gertel & Jucker
* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál]


== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


A ''Weingartia juckeri'' egy apró, gömbölyű kaktusz, amelynek virágja a sárgától a narancsosig, néha vöröses árnyalatig változhatnak és jellegzetes vöröses-narancssárga tövisei tesznek népszerűvé.
<span id="vegetatív-test"></span>
 
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===


<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
==== Hajtás, szár ====
A növény kisméretű, kerekded, általában legfeljebb 5 cm átmérőjű. Lapos a teteje, kissé besüllyedt a közepe, ami jellegzetes formát kölcsönöz neki. A szára szukkulens, víztárolásra alkalmas.


==== Szemölcsök ====
''Weingartia juckeri'' egy '''kis, gömbölyded''' kaktusz, amely általában '''3–6 cm átmérőjű''' és '''2–4 cm magas'''. Teste laposabb tetejű és erősen húsos, mint sok más kaktuszé.  
A szár 10–14 sekély bordáján apró, összenőtt dudorok (részlegesen szemölcsös bordák); a dudorok csúcsán ülnek az areolák.


==== Axillák ====
A test felszínén jellegzetes, feltűnő tuberkulum-szerű kiemelkedések találhatók, amelyekből az areolák fejlődnek.  
Hiányoznak; az areolák közötti rész sima vagy gyéren nemezes, gyapjas hónalj nélkül.


<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
==== Areolák ====
A növény felületét areolák borítják, amelyekből a tövisek nőnek. Az areolák segítik a növény védelmét és az árnyékolást a vízpárolgás csökkentése érdekében.


Az areolák kezdetben gyapjasak lehetnek, innen erednek a tövisek.
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
==== Tövisek ====
A növényt vöröses-narancssárga tövisek borítják, amelyek hossza elérheti az 1 cm-t. A tövisek megvédik a növényt a növényevőktől, és enyhe árnyékolást is biztosítanak a túlzott vízveszteség megakadályozására.
* '''Peremtövis:'''Számuk 8–12, ritkán kevesebb. Rövidebbek és vékonyabbak a középtöviseknél, egyenletesen sugárirányban elállók vagy kissé a testre simulók. Hosszuk 5–10 mm között változik. Színük világos szürkés, sárgásszürke vagy halvány barnásszürke, idővel világosabbá, fehéresszürkévé válhatnak. Az areolák szélén sűrűn állnak, és finoman íveltek. A tövisek kör keresztmetszetűek, hegyesek, felszínük sima, ritkán enyhén barázdált.
* '''Középtövis:''' Számuk rendszerint 1–4, néha hiányozhatnak vagy a peremtövisek közül alig különülnek el. Ezek erősebbek és vastagabbak, mint a peremtövisek, kissé ferdén lefelé irányulnak. Hosszuk 10–20 mm, ritkán 25 mm-ig is elérheti. Színük sárgásbarna, világosbarna vagy szürkéssárga, az alapnál sötétebb árnyalattal. A csúcsi rész gyakran sötétbarna vagy barnás-fekete. Az idősebb példányokon a középtövisek némileg görbültek vagy enyhén horgasak.


* '''Középtövis:''' 1–3 központi tövis, amelyek erőteljesek és '''vöröses-narancssárga''' színűek, kb. 1–1,5 cm hosszúak.
* '''Peremtövis:''' 15–20 sugártövis, rövidebbek (0,5–1 cm), sűrűn borítják a test felszínét.


 
<span id="generatív-test"></span>
<gallery mode="packed-hover" heights="400" caption="Weingartia juckeri">
Fájl:Weingartia juckeri.NyG 01.jpg|Nyúl Gábor
</gallery>
 
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===


<span id="virág"></span>
==== Virág ====
==== Virág ====
Késő tavasztól kora nyárig hozza élénksárgától téglavörösig virágait, amelyek körülbelül 2 cm átmérőjűek.
A virágok számos keskeny szirmot tartalmaznak, ami csillagszerű megjelenést kölcsönöz nekik. Általában a növény csúcsán fejlődnek, és egyszerre több is nyílhat.
* '''Külső lepellevelek:''' hosszúkás-lándzsás, hegyes véggel; általában egyenletesen pigmentált, a szín a halványsárgától narancson át pirosas-téglavörösig változhat; szimmetrikusan elrendezett. Megjegyzés: a fajleírások a virágszínt gyakran „ziegelrot / téglavörös” illetve a sárga–narancs skála szerint említik, ezért a külső lepellevelek pigmentációja változékony.
* '''Belső lepellevelek:''' rövidebbek, szélesebbek a külsőknél, tölcsérszerűen záródnak a torok felé; gyakran erősebben befelé hajlanak, a torok felé világosabb árnyalatot (sárgásabb tónust) mutatnak; szabad része rövidebb, a virág belső része tölcsérszerű.


* '''Porzószálak:''' sárgák, tömegesen helyezkednek el a virág közepén, viszonylag rövidek, a porzócsokor kompakt.
A virágok '''élénk sárga színűek''', körülbelül '''2–3 cm átmérőjűek''', tölcsér- vagy csésze alakúak, és a test tetején nyílnak, gyakran több virág egyszerre.
 
* '''Portokok:''' a portokok általában sárgásak; szabályos, hosszanti repedéssel nyíló antherae (bélszerűen zárt részek), a pollen színe források szerint nem mindig részletezett, de gyakori a sárgás-krémsárga pollen.
 
* '''Bibeszál:''' egyetlen, viszonylag rövid, központi bibeszál; felül a bibeszál a portokok magassága körül helyezkedik el (a stigma-pozíció nem kiemelkedő); színe világos, általában sárgás-fehéres.
 
* '''Bibe:''' többkaréjos (ált. 4–6 sugárszerű szalagszerű részre tagolódó) vagy többszögű felületű stigma; felszíne tapadó, általában világos (sárgás-fehér), a virág porzására alkalmas struktúra.


<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====
Gömbölyded vagy kissé megnyúlt, vékony falú, húsos bogyótermés, éretten zöldessárga vagy sárgás-barna színű. Átmérője rendszerint 6–8 mm, ritkán 10 mm körüli. A termés felszínét apró, szorosan álló pikkelyek borítják, ezek hónaljában néhány rövid szőr található.


A termés éretten könnyen felreped (főként a csúcsi részen), és a magokat részben szabadon kibocsátja. A belső fal vékony, kissé nyálkás, a húsos rész viszonylag gyorsan elszárad.
A Grokipedia cikk nem részletezi külön a termést és a magot, tehát ezt nem szerepeltetem.
 
* '''Magja:''' A magvak kicsik (átmérőjük 1–1,2 mm), feketék, fényesek, tojásdad alakúak, apró hálózatos-felületi mintázattal (reticulatus felszín). A hilum ovális, kissé bemélyedt, világosabb színű, a mag csúcsához közel helyezkedik el.


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==
'''Földrajzi elterjedés:''' Bolíviában őshonos. Konkrétan Bolívia déli részén, Potosí és Chuquisaca megyék magaslati régióiban található.


'''Élőhely:''' Száraz hegyvidéki terepen, körülbelül 3600 méteres tengerszint feletti magasságban .
* '''Földrajzi elterjedés:''' Dél-'''Bolívia''' endemikus fajaként ismert, különösen a Chuquisaca és Potosí tartományok andoki vidékén fordul elő.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Magashegyi, száraz, sziklás környezetekben található, '''kb. 3400–3600 m''' tengerszint feletti magasságban, ahol a hőmérséklet hűvös és a levegő száraz.  


* '''Éghajlati tényezők:''' Hűvös hőmérséklet, alacsony páratartalom és intenzív napfény jellemzi az élőhelyét. Fagyra érzékeny, bár elviseli a 0°C körüli hőmérsékletet.
<span id="kultúrában-tartás"></span>
== Kultúrában tartás ==


* '''Növénytársulás, életmód:''' Szárazságtűrő, hosszú ideig bírja víz nélkül.
A forrás szerint nem részletezi a kultúrára vonatkozó gondozási utasításokat, így ezt a pontot nem tudom hitelesen kitölteni a megadott oldal alapján.


== Kultúrában tartás ==
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span>
Kisméretű és könnyen nevelhető kaktusz, népszerű választás gyűjtők és rajongók körében.
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==


*Talaj: Jó vízelvezetésű, homokkal vagy perlittel dúsított talajkeverék ajánlott.
A faj jól megkülönböztethető '''világosabb, vöröses-narancssárga töviseiről''', a '''sűrű sugártövisek''' mintázatáról és az '''élénk sárga virágokról'''.
*Fény: Teljes napsütést igényel. A közvetlen napfényhez fokozatosan kell hozzászoktatni, ha alacsony fényviszonyok között tartották.
*Öntözés: Szárazságtűrő. Csak akkor öntözd, ha a talaj teljesen kiszáradt. A növekedési időszakban (tavasszal és nyáron) körülbelül kéthetente.
*Hőmérséklet: Elviseli a széles hőmérséklet-tartományt, de a legtöbb kaktusznál hűvösebb hőmérsékletet kedveli. Óvni kell a fagytól.
*Szaporítás: Magról.


Kártevők és betegségek: Általában ellenálló, de néha megtámadhatják a gyapjastetvek, pajzstetvek vagy gombás fertőzések.
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span>
== Taxonómia és filogenetika ==


== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
''W. juckeri'' a '''Weingartia nemzetség''' tagja, amely kis, kompakt, hegyi kaktuszokat foglal magában, taxonómiailag kapcsolódva a Sulcorebutia és Rebutia komplexumhoz.
A ''Weingartia'' nemzetség sokféle fajt foglal magában, amelyek közül sok hasonlóan gömbölyű vagy hengeres formájú és élénk színű virágú.
A Trichocereeae tribus más nemzetségei, mint a ''Lobivia'', ''Echinopsis'' és ''Trichocereus'', szintén népszerű dísznövényeket tartalmaznak.


<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==
== Egyéb ==
Elsősorban dísznövényként termesztik, egyedi formája és feltűnő megjelenése miatt.
== Szerzők és forrás ==
'''Szöveg:''' Jokhel Csaba


'''Kép:''' Nyúl Gábor
A kaktuszgyűjtők körében érdeklődést kelt erős tövisezettsége és virágzata miatt.


'''Lektorálta:'''
<span id="forrás"></span>


'''Forrás:''' www.botanicohub.com,
== Forrás ==
** https://powo.science.kew.org/
** ([https://grokipedia.com/page/weingartia_juckeri Grokipedia])


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Weingartia]]
[[Kategória:Weingartia]]

A lap jelenlegi, 2026. január 25., 12:59-kori változata

Weingartia juckeri
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Rebutiinae
Nemzetség Weingartia
Faj Weingartia juckeri
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Weingartia juckeri (Gertel) Hentzschel & K.Augustin in Gymnocalycium 21: 779. 2008 sec. Kiesling & al. 2014
    • A tudományos név státusza: érvényes név

A név eredete, etimológia

A fajnév juckeri a svájci botanikus és cactus-gyűjtő Hansjörg Jucker tiszteletére kapta, aki a faj típuspéldányát gyűjtötte Bolíviában.

Típuspéldány

  • Gyűjtő: Hansjörg Jucker gyűjtéséből származó példány (type).
  • Első leírása: Sulcorebutia juckeri néven, Willi Gertel által 2004-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Günter Hentzschel & Karl Augustin, 2008.

A(z) Weingartia juckeri szinonimái

  • Sulcorebutia juckeri
  • = Sulcorebutia trojapampensis

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Weingartia juckeri egy kis, gömbölyded kaktusz, amely általában 3–6 cm átmérőjű és 2–4 cm magas. Teste laposabb tetejű és erősen húsos, mint sok más kaktuszé.

A test felszínén jellegzetes, feltűnő tuberkulum-szerű kiemelkedések találhatók, amelyekből az areolák fejlődnek.

Areolák

Az areolák kezdetben gyapjasak lehetnek, innen erednek a tövisek.

Tövisek

  • Középtövis: 1–3 központi tövis, amelyek erőteljesek és vöröses-narancssárga színűek, kb. 1–1,5 cm hosszúak.
  • Peremtövis: 15–20 sugártövis, rövidebbek (0,5–1 cm), sűrűn borítják a test felszínét.

Generatív test

Virág

A virágok élénk sárga színűek, körülbelül 2–3 cm átmérőjűek, tölcsér- vagy csésze alakúak, és a test tetején nyílnak, gyakran több virág egyszerre.

Termés

A Grokipedia cikk nem részletezi külön a termést és a magot, tehát ezt nem szerepeltetem.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Dél-Bolívia endemikus fajaként ismert, különösen a Chuquisaca és Potosí tartományok andoki vidékén fordul elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Magashegyi, száraz, sziklás környezetekben található, kb. 3400–3600 m tengerszint feletti magasságban, ahol a hőmérséklet hűvös és a levegő száraz.

Kultúrában tartás

A forrás szerint nem részletezi a kultúrára vonatkozó gondozási utasításokat, így ezt a pontot nem tudom hitelesen kitölteni a megadott oldal alapján.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A faj jól megkülönböztethető világosabb, vöröses-narancssárga töviseiről, a sűrű sugártövisek mintázatáról és az élénk sárga virágokról.

Taxonómia és filogenetika

W. juckeri a Weingartia nemzetség tagja, amely kis, kompakt, hegyi kaktuszokat foglal magában, taxonómiailag kapcsolódva a Sulcorebutia és Rebutia komplexumhoz.

Egyéb

A kaktuszgyűjtők körében érdeklődést kelt erős tövisezettsége és virágzata miatt.

Forrás