Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Aztekium” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „= Aztekium = Az Aztekium a kaktuszok (Cactaceae) családjába tartozó nemzetség, amely három ismert fajt foglal magában: Aztekium hintonii, Aztekium ritteri és Aztekium valdezi. Ezek a gömb alakú kaktuszok Mexikóban őshonosak, ahol sziklás kibúvásokban és mészkősziklákban nőnek. Ritkaságuk és kényes természetük miatt az Aztekium növényeket a gyűjtők nagy becsben tartják. Népszerűségük ellenére ezek a növények viszonylag ismeretle…”
 
 
(12 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
= Aztekium =
{{Speciesbox
|taxon=Aztekium
}}
== Tudományos név ==


Az Aztekium a kaktuszok (Cactaceae) családjába tartozó nemzetség, amely három ismert fajt foglal magában: Aztekium hintonii, Aztekium ritteri és Aztekium valdezi. Ezek a gömb alakú kaktuszok Mexikóban őshonosak, ahol sziklás kibúvásokban és mészkősziklákban nőnek. Ritkaságuk és kényes természetük miatt az Aztekium növényeket a gyűjtők nagy becsben tartják. Népszerűségük ellenére ezek a növények viszonylag ismeretlenek a botanika szélesebb világában.
* ''Aztekium'' (Boedeker) Boedeker ex A. Berger, 1929


== Morfológia és jellemzők ==
=== A név eredete, etimológia ===
Az Aztekium fajok kicsi, gömb alakú növények, általában csak néhány centiméter magasak és szélesek. Magányos növekedésűek, nem hoznak elágazásokat, és lassan fejlődnek.


Legjellegzetesebb vonásuk a sűrű, fehér gyapjas szőrzet, amely védi a növényt az erős napfénytől és az élőhely szélsőséges hőmérséklet-ingadozásaitól. Ez a szőrzet a nedvességveszteség csökkentésében is szerepet játszik, és látványos kontrasztot alkot az élénkzöld szár felületével.
A nemzetség neve az '''azték''' népnév és a latin ''-ium'' végződés összetétele. ''Friedrich Boedeker'', a nemzetség leírója azért választotta ezt a nevet, mert a növények '''bordáin''' található oldalirányú domborulatok az aztékok szobrait és építészeti reliefjeit idézték fel benne. A névválasztást a klasszikus latin nevezéktan szabályai szerint rögzítették.


Az Aztekium levelek helyett töviseket hoz, amelyek elriasztják a növényevőket, és mechanikai védelmet nyújtanak a növénynek. A tövisek viszonylag rövidek és vékonyak, sugárirányban helyezkednek el a szár körül.
=== Típusfaj ===


Virágaik kicsik, de mutatósak, a növény csúcsán fejlődnek, tölcsér alakúak és számos, a középpontból kifelé sugárzó szirommal rendelkeznek. A virágokat főként rovarok porozzák be, de egyes fajok önbeporzók is lehetnek. Megtermékenyítés után apró termést hoznak, amely sok magot tartalmaz.
* ''Aztekium ritteri'' (Boedeker) Boedeker ex A. Berger; Gyűjtő: Friedrich Ritter, Mexikó, Nuevo León, Rayones, 1928. Típuspéldány helye: Botanischer Garten und Botanisches Museum Berlin.
* '''Első leírása:''' ''Echinocactus ritteri'' néven Friedrich Boedeker által a ''Zeitschrift für Sukkulentenkunde'' folyóiratban (1928).
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Friedrich Boedeker és Alwin Berger, 1929.


== Taxonómia és osztályozás ==
{{Típusfaj|Aztekium ritteri}}
Az Aztekium a Cactoideae alcsalád Cacteae törzsébe tartozik, amely több mint 130 kaktusznemzetséget foglal magában, például a Mammillaria, Gymnocalycium és Rebutia nemzetségeket. A nemzetség három fajból áll, mindhárom Mexikó északkeleti részén él.


Az Aztekiumot korábban többféle családba sorolták, de a molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a Cactaceae családba tartozik. Ez a család a világ egyik legváltozatosabb pozsgás növénycsoportja, több mint 1800 fajt és körülbelül 144 nemzetséget foglal magában.
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 
=== Vegetatív test ===
 
==== Hajtás, szár ====
 
Kisméretű vagy közepes termetű növények, magányosak vagy csoportképzők (''caespitose''). Alakjuk gömbölyded (''globose''), a csúcsuknál (az ''apex''-nél) benyomottak. Az epidermisz színe szürkészöld. Gyökérzetük rostos.
 
==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====
 
A növényekre jellemzők a ráncolt, keresztirányban csíkozott '''bordák'''. A '''bordák''' oldalán található domborulatok adják a nemzetség jellegzetes kinézetét. A növények gyengén fegyverzettek, a '''tövisek''' lehullók (''deciduous''). A kifejlett példányokon a '''peremtövisek''' és a '''középtövisek''' gyakran hiányoznak vagy hamar elvesznek az '''areolák''' területéről.
 
=== Generatív test ===
 
==== Virág ====
 
A virágok nappal nyílnak (''diurnal''), a szár csúcsán (''apical'') helyezkednek el. Színük a fehéres-rózsaszíntől az intenzív rózsaszínig vagy magentáig terjed. A beporzást kisméretű rovarok végzik.
 
==== Termés ====
 
A termések meglehetősen kicsik, megnyúltak, és mélyen a csúcsi gyapjúban ülnek. Érett állapotban szárazak, felrepedésük szabálytalan.
 
* '''Magja:''' Színük a barnától a feketéig terjed, felületük szemcsézett (''tuberculate''). A ''hilum'' közelében jól látható magdugó (''strophiole'') található.


== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==
Az Aztekium fajok Mexikó északkeleti részén honosak, főként Nuevo León, Tamaulipas és San Luis Potosí államokban. Élőhelyük félszáraz, sziklás talajú, gyér növényzetű környezet, részleges árnyékot és jó vízelvezetést igényelnek.


A ritka és különleges megjelenésük miatt a gyűjtés jelentősen csökkentette vadon élő populációikat, ezért mindhárom faj sebezhetőnek vagy veszélyeztetettnek számít.
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' (Nuevo León állam).
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Az ''Aztekium ritteri'' és az ''Aztekium valdezii'' a Sierra Madre Occidental lábainál, xerofita bozótosokban (''matorral'') él, inkább árnyékosabb részeken, mállott pala meredek lejtőin és szakadékaiban. Ezzel szemben az ''Aztekium hintonii'' általában teljes napsütésben, gipszsziklákon és dombokon nő, gyakran a ''Geohintonia mexicana'', ''Dasylirion'' sp. és ''Selaginella'' sp. társaságában. 600 m és 1200 m közötti tengerszint feletti magasságban fordulnak elő, sűrű kolóniákban, de az élőhelyek rendkívül lokalizáltak.
 
== Kultúrában tartás ==
 
Rendkívül lassú növekedésű növények, amelyek érzékenyek a túlöntözésre. Ásványi alapú, jó vízáteresztő talajt igényelnek. Lassú fejlődésük miatt gyakran oltják őket más, gyorsabb növekedésű alanyokra (pl. ''Echinopsis''), de saját gyökerükön tartva őrizik meg természetes, tömör alakjukat.
 
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
 
Egyedi megjelenésük, különösen a másodlagos bordázottság és a keresztirányú barázdák miatt nehezen téveszthetők össze más nemzetségekkel. Legközelebbi morfológiai rokonuk a ''Geohintonia'', de annak nincsenek az ''Aztekium''-ra jellemző vízszintes reliefjei a bordák között.
 
== Taxonómia és filogenetika ==


== Termesztés és gondozás ==
'''J. M. de Vos és munkatársai''' 2025-ös filogenetikai vizsgálatai (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes) megerősítették, hogy az ''Aztekium'' a Cactaceae családon belül egy ősi, izolált fejlődési vonalat képvisel, amely szoros rokonságban áll a ''Geohintonia'' nemzetséggel.
Az Aztekium fajokat a gyűjtők különösen értékelik, de gondozásuk kihívást jelenthet:


* Talaj: jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag keverék, homok, perlit, vályog, esetleg mészkőzúzalék vagy kavics.
== Egyéb ==
* Öntözés: a vegetációs időszakban takarékosan, a talaj kissé kiszáradjon az öntözések között; télen szárazon tartandó.
* Fény: részleges árnyék vagy szűrt napfény; a közvetlen nap károsíthatja a növényt.
* Szaporítás: főként magvetéssel, ritkán dugványokkal. Magvak jól vízelvezető földbe, meleg, párás környezetbe kerüljenek; a csírázás hetekig vagy hónapokig eltarthat.
* Kártevők és betegségek: takácsatkák, lisztahúsok, gombás fertőzések előfordulhatnak; tiszta, jól szellőző környezet és megfelelő védelem ajánlott.


== Gazdasági és ökológiai jelentőség ==
A magok terjesztése hangyák útján történik (''myrmecophilous''). Kertészeti szempontból nagyra értékelt, de veszélyeztetett növények, gyűjtésüket a természetes élőhelyeken szigorúan szabályozzák.
Az Aztekium fajokat főként gyűjtők értékelik egyedi megjelenésük és ritkaságuk miatt. Vadon élő populációik csökkenése miatt természetvédelmi erőfeszítésekre van szükség a fennmaradásuk érdekében.


Ökológiai szempontból ezek a kaktuszok menedéket és táplálékot nyújtanak kisebb állatok, például rágcsálók, hüllők és rovarok számára. Gyapjas szőrzetük nemcsak a növényt védi a szélsőséges hőmérséklet ellen, hanem a kisebb élőlényeknek is biztosít védelmet. Virágaik a beporzók, főként méhek számára értékes nektárforrást jelentenek.
== Forrás ==
* https://thelastcactusclassification.top/category/aztekium/
* https://caryophyllales.org/
* https://www.ipni.org/
* https://powo.science.kew.org/
* https://www.biodiversitylibrary.org/
* [https://www.google.com/search?q=http://lesliepatinoauthor.com/ http://lesliepatinoauthor.com/] (Posted on April 14, 2016)


== Jelentősebb fajok ==
[[Kategória:Cactaceae]]
* Aztekium hintonii – „hamis pejot”: kis méret, sűrű fehér gyapjas szőrzet, rózsaszín vagy levendulaszínű virág; Északkelet-Mexikó sziklás élőhelyein honos.
[[Kategória:Echinocactinae]]
* Aztekium ritteri – „élő szikla”: nagyobb méret, hangsúlyos bordák a száron, fehér vagy sárga virágok; Mexikó északkeleti részén őshonos.

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 16:20-kori változata

Aztekium
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-
csoport
Echinocactinae
Nemzetség Aztekium

Tudományos név

  • Aztekium (Boedeker) Boedeker ex A. Berger, 1929

A név eredete, etimológia

A nemzetség neve az azték népnév és a latin -ium végződés összetétele. Friedrich Boedeker, a nemzetség leírója azért választotta ezt a nevet, mert a növények bordáin található oldalirányú domborulatok az aztékok szobrait és építészeti reliefjeit idézték fel benne. A névválasztást a klasszikus latin nevezéktan szabályai szerint rögzítették.

Típusfaj

  • Aztekium ritteri (Boedeker) Boedeker ex A. Berger; Gyűjtő: Friedrich Ritter, Mexikó, Nuevo León, Rayones, 1928. Típuspéldány helye: Botanischer Garten und Botanisches Museum Berlin.
  • Első leírása: Echinocactus ritteri néven Friedrich Boedeker által a Zeitschrift für Sukkulentenkunde folyóiratban (1928).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Boedeker és Alwin Berger, 1929.
Aztekium ritteri képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Kisméretű vagy közepes termetű növények, magányosak vagy csoportképzők (caespitose). Alakjuk gömbölyded (globose), a csúcsuknál (az apex-nél) benyomottak. Az epidermisz színe szürkészöld. Gyökérzetük rostos.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A növényekre jellemzők a ráncolt, keresztirányban csíkozott bordák. A bordák oldalán található domborulatok adják a nemzetség jellegzetes kinézetét. A növények gyengén fegyverzettek, a tövisek lehullók (deciduous). A kifejlett példányokon a peremtövisek és a középtövisek gyakran hiányoznak vagy hamar elvesznek az areolák területéről.

Generatív test

Virág

A virágok nappal nyílnak (diurnal), a szár csúcsán (apical) helyezkednek el. Színük a fehéres-rózsaszíntől az intenzív rózsaszínig vagy magentáig terjed. A beporzást kisméretű rovarok végzik.

Termés

A termések meglehetősen kicsik, megnyúltak, és mélyen a csúcsi gyapjúban ülnek. Érett állapotban szárazak, felrepedésük szabálytalan.

  • Magja: Színük a barnától a feketéig terjed, felületük szemcsézett (tuberculate). A hilum közelében jól látható magdugó (strophiole) található.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó (Nuevo León állam).
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Az Aztekium ritteri és az Aztekium valdezii a Sierra Madre Occidental lábainál, xerofita bozótosokban (matorral) él, inkább árnyékosabb részeken, mállott pala meredek lejtőin és szakadékaiban. Ezzel szemben az Aztekium hintonii általában teljes napsütésben, gipszsziklákon és dombokon nő, gyakran a Geohintonia mexicana, Dasylirion sp. és Selaginella sp. társaságában. 600 m és 1200 m közötti tengerszint feletti magasságban fordulnak elő, sűrű kolóniákban, de az élőhelyek rendkívül lokalizáltak.

Kultúrában tartás

Rendkívül lassú növekedésű növények, amelyek érzékenyek a túlöntözésre. Ásványi alapú, jó vízáteresztő talajt igényelnek. Lassú fejlődésük miatt gyakran oltják őket más, gyorsabb növekedésű alanyokra (pl. Echinopsis), de saját gyökerükön tartva őrizik meg természetes, tömör alakjukat.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Egyedi megjelenésük, különösen a másodlagos bordázottság és a keresztirányú barázdák miatt nehezen téveszthetők össze más nemzetségekkel. Legközelebbi morfológiai rokonuk a Geohintonia, de annak nincsenek az Aztekium-ra jellemző vízszintes reliefjei a bordák között.

Taxonómia és filogenetika

J. M. de Vos és munkatársai 2025-ös filogenetikai vizsgálatai (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes) megerősítették, hogy az Aztekium a Cactaceae családon belül egy ősi, izolált fejlődési vonalat képvisel, amely szoros rokonságban áll a Geohintonia nemzetséggel.

Egyéb

A magok terjesztése hangyák útján történik (myrmecophilous). Kertészeti szempontból nagyra értékelt, de veszélyeztetett növények, gyűjtésüket a természetes élőhelyeken szigorúan szabályozzák.

Forrás

A(z) „Aztekium” kategóriába tartozó lapok

A következő 3 lap található a kategóriában, összesen 3 lapból.