„Kategória:Miqueliopuntia” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox |taxon=Miqueliopuntia }} == Tudományos név == ''Miqueliopuntia'' Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012) '''''Rendszertani besorolás:''''' Kaktuszfélék (Cactaceae) === A név eredete, etimológia === '''Monville''' az ''Opuntia'' nemzetségből származó növényt Friedrich Anton Wilhelm '''Miquel''' (1811–1871) tiszteletére nevezte el, aki a '''Utrechti Egyetem''' Botanikus Kertjének és a '''Leideni…” |
|||
| (5 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{ | {{Taxonbox | accepted = Miqueliopuntia Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012) | synonym = Opuntia miquelii Monv. in Hort. Univ. 1: 218. 1840.}} | ||
| | === A név eredete, etimológia === | ||
''''' | * A '''Miqueliopuntia''' nemzetségnév egy dedikációs előtagból és egy klasszikus nemzetségnévből álló hibrid képzés. | ||
** Az előtag: '''Friedrich Anton Wilhelm Miquel''' (1811–1871) tiszteletére lett választva, aki neves holland botanikus, az Utrechti Egyetem Botanikus Kertjének és a Leideni Herbárium igazgatója volt. A nevet eredetileg '''Monville''' alkotta meg (mint fajnevet), majd '''Frič''' és '''F. Ritter''' emelte nemzetségi szintre. | |||
** Az utótag: Az ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' névből származik. A klasszikus források (például a '''Chantraine'''-féle görög szótár) és '''Plinius''' leírásai alapján az ''Opous'' (Όποῦς) görög város nevére vezethető vissza, ahol egy olyan növény élt, amelynek levelei a földre érve gyökeret vertek. | |||
=== Típus === | |||
* ''[[Miqueliopuntia miquelii]]'' (Monv.) F.Ritter; Gyűjtő: '''Monville''', Chile. | |||
'' | * '''Első leírása:''' '''Monville''' (mint ''Opuntia miquelii''). | ||
Miqueliopuntia miquelii'' (Monv.) F.Ritter | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''Friedrich Ritter''', 1980. | ||
{{Típusfaj | Miqueliopuntia miquelii | limit=5}} | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár, levél, gyökér ==== | |||
==== Hajtás, szár ==== | '''Bokros''' (''fruticosus''), '''álló''' (''erectus'') növények, amelyek több méter átmérőjű '''csomókat''' (''caespes'') alkotnak. A '''szár''' ízelt (''articulatus''), '''hengeres''' (''cylindricus''), az elágazások a '''csúcs''' (''apex'') közelében történnek. A '''szár''' erőteljes (''validus'') és jellegzetesen '''hamvaskék''' (''glaucus'') színű. A '''szemölcsök''' jól meghatározottak, '''kiállóak''' (''prominens'') és '''megnyúltak''' (''elongatus''). Az '''areolák''' területén '''glochidium-ok''' és sok hosszú '''tövis''' található. A '''tövisek''' esetében a '''tövisburok''' (''vagina'') teljesen '''hiányzik''' (''absens''). | ||
'''Bokros''' (''fruticosus''), '''álló''' (''erectus'') növények | |||
''' | |||
A | |||
''' | |||
''' | |||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | |||
A '''virág''' nappali nyílású (''diurnalis''), a '''hajtás''' csúcsának közelében fejlődik, de jellemzően nem nyílik ki teljesen. Színe a fehértől és a sárgától a lazacrózsaszínen át az intenzív rózsaszínig változhat. A beporzást '''rovarok''' (''insecta'') végzik. | |||
* '''Takarólevelek:''' A '''lepellevél''' színe változatos (fehér, sárga, rózsaszín), a belső '''lepellevél''' sűrűn álló. | |||
* ''' | * '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' és a '''termő''' a típusra jellemző felépítésű, a bibe mélyen a virág belsejében marad. | ||
* ''' | |||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
A '''termés''' gömb alakú (''globosus'') vagy tojás alakú (''ovalis''), színe a fehérestől a halványzöldig terjed. A gyümölcshús (''pulpa'') '''húsos''' (''carnosus'') és '''víznedvű''' (''succosus''). A '''termés''' fel nem nyíló (''indehiscens''), felületén az areolák '''tövis'''ekkel fedettek. | |||
* '''Magja:''' Elég nagy (3,5-5 mm), színe sárgásfehértől az okkerig terjed. Alakja '''lapított''' (''compressus''), '''korong''' alakú (''discoideus''), jellegzetesen '''kiálló szegéllyel''' (''margo prominens'') rendelkezik. A '''köldökzsinór''' (''funicularis'') köpenye kemény és enyhén '''szőrös''' (''pilosus''). | |||
* | |||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Chile''' (Antofagasta, Atacama, Coquimbo). | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' | |||
** A déli Atacama-sivatag száraz, rendkívül kopár területein él. | |||
** Kedveli a teljes napfényt és a '''klasztikus üledékes talajokat''' (''solum sedimentarius clasticus''). | |||
** Tengerszint feletti magassága 80 m-től körülbelül 1550 m-ig terjed. | |||
** Az éghajlatot hosszú, 6-10 hónapos száraz időszakok jellemzik, a téli csapadékmennyiség mindössze 100-300 mm. | |||
'' | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A ''[[:Kategória:Miqueliopuntia|Miqueliopuntia]]'' hamvaskék, erőteljesen szemölcsös hengeres száraival és a tövishüvely hiányával különül el a rokon nemzetségektől. A fel nem nyíló, húsos termés, amelynek areolái tövisesek, szintén fontos határozóbélyeg. | |||
== Szukkulens taxonok == | |||
A nemzetség '''monotipikus''' (egy fajból áll), amely az ''Opuntioideae'' alcsaládba tartozik. A kládot az erőteljes, bokros növekedés és a speciális magmorfológia jellemzi, amely elkülöníti a tágabb értelemben vett ''[[:Kategória:Opuntia|Opuntia]]'' csoporttól. | |||
== | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A 2010 utáni filogenetikai kutatások (például '''Griffith & Porter''', 2009; '''Majure és mtsai''', 2012) megerősítették a nemzetség különállását. A molekuláris vizsgálatok során a taxont nem találták más nemzetségbe ágyazódva, így a nemzetségi rang fenntartása filogenetikailag indokolt ('''Hernández-Ledesma és mtsai''', 2015). | |||
{{CactaceaeTaxonokTáblázat|Miqueliopuntia}} | |||
== | == Forrás == | ||
* | * [https://thelastcactusclassification.top/category/miqueliopuntia/ The Last Cactus Classification - Miqueliopuntia] | ||
* | * [https://www.ipni.org/n/869-1 International Plant Names Index (IPNI)] | ||
* [https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:29221-1 Plants of the World Online (POWO)] | |||
[[Kategória: | [[Kategória:Opuntieae]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. április 12., 06:06-kori változata
| Miqueliopuntia Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Opuntieae |
| Nemzetség | Miqueliopuntia |
| Opuntia miquelii | |
|---|---|
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Miqueliopuntia Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Opuntia miquelii |
Tudományos név
- Miqueliopuntia Frič ex F.Ritter, Kakteen Südamerika 3: 869. 1980. Sec. Majure & al. (2012)
elfogadott, érvényes név - Opuntia miquelii Monv. in Hort. Univ. 1: 218. 1840.
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A Miqueliopuntia nemzetségnév egy dedikációs előtagból és egy klasszikus nemzetségnévből álló hibrid képzés.
- Az előtag: Friedrich Anton Wilhelm Miquel (1811–1871) tiszteletére lett választva, aki neves holland botanikus, az Utrechti Egyetem Botanikus Kertjének és a Leideni Herbárium igazgatója volt. A nevet eredetileg Monville alkotta meg (mint fajnevet), majd Frič és F. Ritter emelte nemzetségi szintre.
- Az utótag: Az Opuntia névből származik. A klasszikus források (például a Chantraine-féle görög szótár) és Plinius leírásai alapján az Opous (Όποῦς) görög város nevére vezethető vissza, ahol egy olyan növény élt, amelynek levelei a földre érve gyökeret vertek.
Típus
- Miqueliopuntia miquelii (Monv.) F.Ritter; Gyűjtő: Monville, Chile.
- Első leírása: Monville (mint Opuntia miquelii).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Friedrich Ritter, 1980.
Miqueliopuntia miquelii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Miqueliopuntia szinonimái
- Nincsenek szinonimák.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Bokros (fruticosus), álló (erectus) növények, amelyek több méter átmérőjű csomókat (caespes) alkotnak. A szár ízelt (articulatus), hengeres (cylindricus), az elágazások a csúcs (apex) közelében történnek. A szár erőteljes (validus) és jellegzetesen hamvaskék (glaucus) színű. A szemölcsök jól meghatározottak, kiállóak (prominens) és megnyúltak (elongatus). Az areolák területén glochidium-ok és sok hosszú tövis található. A tövisek esetében a tövisburok (vagina) teljesen hiányzik (absens).
Generatív test
Virág
A virág nappali nyílású (diurnalis), a hajtás csúcsának közelében fejlődik, de jellemzően nem nyílik ki teljesen. Színe a fehértől és a sárgától a lazacrózsaszínen át az intenzív rózsaszínig változhat. A beporzást rovarok (insecta) végzik.
- Takarólevelek: A lepellevél színe változatos (fehér, sárga, rózsaszín), a belső lepellevél sűrűn álló.
- Ivarlevelek: A porzószálak és a termő a típusra jellemző felépítésű, a bibe mélyen a virág belsejében marad.
Termés
A termés gömb alakú (globosus) vagy tojás alakú (ovalis), színe a fehérestől a halványzöldig terjed. A gyümölcshús (pulpa) húsos (carnosus) és víznedvű (succosus). A termés fel nem nyíló (indehiscens), felületén az areolák tövisekkel fedettek.
- Magja: Elég nagy (3,5-5 mm), színe sárgásfehértől az okkerig terjed. Alakja lapított (compressus), korong alakú (discoideus), jellegzetesen kiálló szegéllyel (margo prominens) rendelkezik. A köldökzsinór (funicularis) köpenye kemény és enyhén szőrös (pilosus).
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Chile (Antofagasta, Atacama, Coquimbo).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- A déli Atacama-sivatag száraz, rendkívül kopár területein él.
- Kedveli a teljes napfényt és a klasztikus üledékes talajokat (solum sedimentarius clasticus).
- Tengerszint feletti magassága 80 m-től körülbelül 1550 m-ig terjed.
- Az éghajlatot hosszú, 6-10 hónapos száraz időszakok jellemzik, a téli csapadékmennyiség mindössze 100-300 mm.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Miqueliopuntia hamvaskék, erőteljesen szemölcsös hengeres száraival és a tövishüvely hiányával különül el a rokon nemzetségektől. A fel nem nyíló, húsos termés, amelynek areolái tövisesek, szintén fontos határozóbélyeg.
Szukkulens taxonok
A nemzetség monotipikus (egy fajból áll), amely az Opuntioideae alcsaládba tartozik. A kládot az erőteljes, bokros növekedés és a speciális magmorfológia jellemzi, amely elkülöníti a tágabb értelemben vett Opuntia csoporttól.
Taxonómia és filogenetika
A 2010 utáni filogenetikai kutatások (például Griffith & Porter, 2009; Majure és mtsai, 2012) megerősítették a nemzetség különállását. A molekuláris vizsgálatok során a taxont nem találták más nemzetségbe ágyazódva, így a nemzetségi rang fenntartása filogenetikailag indokolt (Hernández-Ledesma és mtsai, 2015).
Érvényes taxonok és szinonimáik
| # | Taxonnév | Típusfaj, szinonimák |
|---|---|---|
| 1 | Miqueliopuntia |
|
| 2 | Miqueliopuntia miquelii |
|
Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:
- „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
- „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
- A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
- nem fogadják el érvényes névként,
- nem lehet egyértelműen besorolni,
- bizonytalan eredetű,
- vagy nem tartozik a családba.
Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.
Forrás
A(z) „Miqueliopuntia” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.