Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Rhipsalis” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == ''Rhipsalis'' Gaertn. 1788 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === A '''nemzetségnév''' az ógörög ''rhips'' („nádszövés”) szóból ered, utalva a nemzetség hajtásainak gyakran egymással összefonódó szerkezetére. Ez a kifejezés a szártagok finom, vékony megjelenésére és…”
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox
|taxon=Rhipsalis
}}
== Tudományos név ==
== Tudományos név ==
''Rhipsalis'' Gaertn. 1788


'''A tudományos név státusza:''' érvényes
* ''Rhipsalis'' (Gaertner) Joseph Gaertner, 1788
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes


'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
=== A név eredete, etimológia ===


<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
A nemzetség neve a görög ''rhips'' szóból származik, ami vesszőfonatot, fűzfavesszőt vagy gyékényfonatot jelent. Ez a növények jellegzetes, vékony, hajlékony, vesszőszerű hajtásaira utal.
=== A név eredete, etimológia ===
 
=== Típusfaj ===
* ''Rhipsalis cassutha'' Gaertn.
* Joseph Gaertner, 1788
* '''Első leírása:''' Joseph Gaertner írta le a ''De Fructibus et Seminibus Plantarum'' című művében.
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Joseph Gaertner, 1788
 
{{Típusfaj|Rhipsalis cassutha}}


A '''nemzetségnév''' az ógörög ''rhips'' („nádszövés”) szóból ered, utalva a nemzetség hajtásainak gyakran egymással összefonódó szerkezetére. Ez a kifejezés a szártagok finom, vékony megjelenésére és laza szerkezetére utal.
=== Szinonimák ===


<span id="leírás"></span>
* ''Hariota'' Adans.
=== Leírás ===
* ''Erythrorhipsalis'' A. Berger
* ''Hatiora'' Britton &amp; Rose (részben)


A ''Rhipsalis'' egy '''epifita''' növényeket tartalmazó kaktusznemzetség, amely ritkábban epilita (sziklán élő) vagy földi előfordulást is mutathat. A növények gyakran csüngő (pendulus) hajtásúak, de egyes fajok kissé felállók vagy szétterülők is lehetnek.
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==


=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
A '''hajtások''' változatos alakúak: lehetnek hengeresek, szögletesek vagy lapítottak (a fajok közötti eltérés alapján). A szárak pozsgásak, és gyakran hosszú, finom, egymást keresztező ágakat alkotnak. A legtöbb fajnál tövisek hiányoznak, vagy csak a fiatal hajtásokon jelennek meg; néhány faj esetében a tövisek aprók, serteszerűek.  
 
==== Hajtás, szár ====
 
A nemzetség tagjai epifita vagy litofita életmódot folytatnak. Hajtásaik változatosak: lehetnek hengeresek, szögletesek vagy lapított levélszerűek (''phyllocladium''). A szárak jellemzően csüngőek, gazdagon elágazóak, színük a világoszöldtől a sötétzöldig terjed. A hajtások nem tartalmaznak tejnedvet, minden faj víznedvű. A szemölcsök (tuberkulusok) általában hiányoznak vagy alig észrevehetőek, a szárak felszíne többnyire sima vagy bordázott.
 
==== Axillák ====
 
Az axillák kevésbé kifejezettek, gyakran gyapjasan szőrösek lehetnek a virágzási zónában.
 
==== Areolák ====
 
Az areolák kicsik, a hajtások mentén helyezkednek el. Gyakran csak kevés gyapjút vagy sörtét hordoznak, sok fajnál az idős hajtásokról teljesen eltűnnek.
 
==== Tövisek ====
 
A kifejlett növényeknél gyakran hiányoznak, fiatal magoncoknál vagy bizonyos fajoknál finom, sörtekicsi tövisek (szőrszerű képletek) megfigyelhetőek.


=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
==== Virág ====
==== Virág ====
A '''virágok''' kicsik, általában a szár oldalán vagy végén fejlődnek. Általában sugarasan szimmetrikus (aktinomorf) alakúak, színük fehér vagy világos (sárgás vagy rózsaszínes) lehet, fajonként változó. A virágok a rovarok vagy kolibrik általi megporzásra alkalmasak.  
 
A virágok kicsik, sugaras szimmetriájúak (''actinomorphe''), gyakran fehérek, krémfehérek vagy halványsárgák, ritkábban rózsaszínesek. A virágtakaró levelek rövidek, a virágok magányosan vagy csoportosan fejlődnek az areolákból a hajtások oldalán vagy végén.


==== Termés ====
==== Termés ====
A '''termés''' bogyótermés (lédús, zárt termés), többnyire fehér, áttetsző vagy pirosas árnyalatú.
A '''magvak''' kicsik, tojásdad alakúak (ovális keresztmetszetűek), barnától feketésig terjedő színűek, többnyire fényes felszínűek.


=== Élőhely ===
A termés bogyószerű, lédús, gömbölyded, hasonlít a fagyöngy termésére. Színe fehér, áttetsző, néha vöröses vagy sárgás.
 
* '''Magja:''' Kicsik, feketék vagy sötétbarnák, sima felszínűek.
 
== Elterjedés és élőhely ==
 
* '''Földrajzi elterjedés:''' Elsősorban '''Brazília''', valamint Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékei. Ez az egyetlen kaktusznemzetség, amely az Amerikán kívül is őshonos: egyes fajai megtalálhatóak '''Afrika''' trópusi részein, '''Madagaszkár''' szigetén, '''Srí Lanka''' területén, valamint az Indiai-óceán egyes szigetein.
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Epifita életmódot folytatnak trópusi esőerdőkben a fák ágain, vagy litofitaként sziklákon tapadnak meg. A magas páratartalmat és a szűrt fényt kedvelik, a direkt napsugárzástól óvott, párás környezet az elsődleges élőhelyük.
 
== Kultúrában tartás ==


'''Élőhely:''' A nemzetség tagjai főleg trópusi esőerdők epifita zónáiban fordulnak elő, gyakran faágakon vagy a lombkorona alatt, ahol magas a páratartalom és árnyékos a környezet. Egyes fajok sziklafelületeken vagy ritkábban a talajon is megtalálhatók.  
Kedvelt szobanövények, mivel fényigényük alacsonyabb a sivatagi kaktuszokénál. Áteresztő, humuszban gazdag talajt és rendszeres öntözést igényelnek, de a pangó vizet kerülni kell. Télen hűvösebb, de fagymentes helyen, mérsékelt öntözés mellett tarthatók.


=== Elterjedés ===
== Taxonómia és filogenetika ==


'''Földrajzi elterjedés:''' A ''Rhipsalis'' legnagyobb fajgazdagsága '''Dél-''' és '''Közép-Amerika''' trópusi vidékein található, különösen '''Brazília''' esőerdeiben. '''Érdekesség''', hogy egyetlen faj (''Rhipsalis baccifera'') természetes módon '''Afrikában''', '''Madagaszkáron''' és '''Srí Lankán''' is előfordul, így ez az egyetlen kaktusz, amely Amerikán kívüli (Óvilág) területeken is megtalálható, és ott akár őshonosnak is tekinthetjük.
A ''Rhipsalideae'' tribusz névadó nemzetsége. Molekuláris vizsgálatok alapján a nemzetség monofiletikus, de belső rendszerezése (szekciókra bontása) folyamatosan változik a genetikai kutatások tükrében. A legközelebbi rokonai a ''Lepismium'', ''Hatiora'' és ''Schlumbergera'' nemzetségek. Az Óvilágba való eljutásukat a legtöbb kutató madarak általi terjesztéssel (magok tápcsatornában való szállítása) vagy tengeri áramlatokkal magyarázza, ami a kaktuszfélék családján belül egyedülálló esemény.


=== Fajszám és taxonómia ===
== Egyéb ==


A ''Rhipsalis'' az egyik legnagyobb epifita kaktusznemzetség, amelyet korábban kb. 35–43 fajra becsülnek különböző rendszertani források alapján mintegy 45 elfogadott fajt, valamint további alfajokat és változatokat foglal magában. (Caryophyllales.org)
A ''Rhipsalis'' fajok jelentősége elsősorban kertészeti; csüngő hajtásaik miatt ideálisak ámpolnanövénynek. Természetvédelmi szempontból több fajuk veszélyeztetett az élőhelyek zsugorodása (erdőirtások) miatt. Népi elnevezésük magyarul vesszőkaktusz.


== Szerzők és forrás ==
== Forrás ==


* '''Szerkesztette:''' Jokhel Csaba
* https://thelastcactusclassification.top/category/rhipsalis/
* '''Forrás:'''
* https://en.wikipedia.org/wiki/Rhipsalis
** https://en.wikipedia.org/wiki/Rhipsalis
* https://hu.wikipedia.org/wiki/Vessz%C5%91kaktusz
** https://www.britannica.com/plant/Rhipsalis
* https://caryophyllales.org/
** https://caryophyllales.org/
* https://www.iucnredlist.org/
** https://thelastcactusclassification.top/category/rhipsalis/


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Rhipsalideae]]

A lap jelenlegi, 2025. december 30., 12:30-kori változata

Rhipsalis
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Rhipsalideae
Nemzetség Rhipsalis

Tudományos név

  • Rhipsalis (Gaertner) Joseph Gaertner, 1788
  • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetség neve a görög rhips szóból származik, ami vesszőfonatot, fűzfavesszőt vagy gyékényfonatot jelent. Ez a növények jellegzetes, vékony, hajlékony, vesszőszerű hajtásaira utal.

Típusfaj

  • Rhipsalis cassutha Gaertn.
  • Joseph Gaertner, 1788
  • Első leírása: Joseph Gaertner írta le a De Fructibus et Seminibus Plantarum című művében.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Joseph Gaertner, 1788
Rhipsalis cassutha képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Hariota Adans.
  • Erythrorhipsalis A. Berger
  • Hatiora Britton & Rose (részben)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A nemzetség tagjai epifita vagy litofita életmódot folytatnak. Hajtásaik változatosak: lehetnek hengeresek, szögletesek vagy lapított levélszerűek (phyllocladium). A szárak jellemzően csüngőek, gazdagon elágazóak, színük a világoszöldtől a sötétzöldig terjed. A hajtások nem tartalmaznak tejnedvet, minden faj víznedvű. A szemölcsök (tuberkulusok) általában hiányoznak vagy alig észrevehetőek, a szárak felszíne többnyire sima vagy bordázott.

Axillák

Az axillák kevésbé kifejezettek, gyakran gyapjasan szőrösek lehetnek a virágzási zónában.

Areolák

Az areolák kicsik, a hajtások mentén helyezkednek el. Gyakran csak kevés gyapjút vagy sörtét hordoznak, sok fajnál az idős hajtásokról teljesen eltűnnek.

Tövisek

A kifejlett növényeknél gyakran hiányoznak, fiatal magoncoknál vagy bizonyos fajoknál finom, sörtekicsi tövisek (szőrszerű képletek) megfigyelhetőek.

Generatív test

Virág

A virágok kicsik, sugaras szimmetriájúak (actinomorphe), gyakran fehérek, krémfehérek vagy halványsárgák, ritkábban rózsaszínesek. A virágtakaró levelek rövidek, a virágok magányosan vagy csoportosan fejlődnek az areolákból a hajtások oldalán vagy végén.

Termés

A termés bogyószerű, lédús, gömbölyded, hasonlít a fagyöngy termésére. Színe fehér, áttetsző, néha vöröses vagy sárgás.

  • Magja: Kicsik, feketék vagy sötétbarnák, sima felszínűek.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Elsősorban Brazília, valamint Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékei. Ez az egyetlen kaktusznemzetség, amely az Amerikán kívül is őshonos: egyes fajai megtalálhatóak Afrika trópusi részein, Madagaszkár szigetén, Srí Lanka területén, valamint az Indiai-óceán egyes szigetein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Epifita életmódot folytatnak trópusi esőerdőkben a fák ágain, vagy litofitaként sziklákon tapadnak meg. A magas páratartalmat és a szűrt fényt kedvelik, a direkt napsugárzástól óvott, párás környezet az elsődleges élőhelyük.

Kultúrában tartás

Kedvelt szobanövények, mivel fényigényük alacsonyabb a sivatagi kaktuszokénál. Áteresztő, humuszban gazdag talajt és rendszeres öntözést igényelnek, de a pangó vizet kerülni kell. Télen hűvösebb, de fagymentes helyen, mérsékelt öntözés mellett tarthatók.

Taxonómia és filogenetika

A Rhipsalideae tribusz névadó nemzetsége. Molekuláris vizsgálatok alapján a nemzetség monofiletikus, de belső rendszerezése (szekciókra bontása) folyamatosan változik a genetikai kutatások tükrében. A legközelebbi rokonai a Lepismium, Hatiora és Schlumbergera nemzetségek. Az Óvilágba való eljutásukat a legtöbb kutató madarak általi terjesztéssel (magok tápcsatornában való szállítása) vagy tengeri áramlatokkal magyarázza, ami a kaktuszfélék családján belül egyedülálló esemény.

Egyéb

A Rhipsalis fajok jelentősége elsősorban kertészeti; csüngő hajtásaik miatt ideálisak ámpolnanövénynek. Természetvédelmi szempontból több fajuk veszélyeztetett az élőhelyek zsugorodása (erdőirtások) miatt. Népi elnevezésük magyarul vesszőkaktusz.

Forrás

A(z) „Rhipsalis” kategóriába tartozó lapok

A következő 5 lap található a kategóriában, összesen 5 lapból.