„Kategória:Pereskiopsis” változatai közötti eltérés

Pereskiopsis Britton & Rose
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség- csoport	Cylindropuntieae
Nemzetség	Pereskiopsis

• A nemzetség neve a Pereskia nemzetségnév és a görög -opsis (ὄψις) utótag összetétele. Az elnevezés a nemzetség és a Pereskia közötti látszólagos hasonlóságra utal, mivel mindkét csoportra jellemzőek a kaktuszok körében ritka, valódi levelek (Stearn). A görög ópsis jelentése „megjelenés”, „látvány” vagy „hasonlóság”; a botanikai nómenklatúrában azt jelöli, hogy a megnevezett taxon vizuálisan emlékeztet egy másikra (Liddell–Scott–Jones). A nemzetséget Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson írta le 1907-ben (IPNI, BHL).

• Pereskiopsis brandegeei (K.Schum.) Britton & Rose; Brandegee Townshend Stith, Mexikó, Baja California.
• Első leírása: Britton, N. L. & Rose, J. N., Smithsonian Miscellaneous Collections 50: 331. (1907).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton Nathaniel Lord és Rose Joseph Nelson, 1907.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Grusonia p.p.
• Opuntia p.p.

A nemzetség tagjai bokros (fruticosus) vagy fatermetű (arborescens) kaktuszok. A hajtás szabálytalanul elágazó (ramosus irregulariter), az ágak többé-kevésbé felfelé törő (ascendens) lefutásúak. A szár hengeres (cylindricus), és az Opuntioideae alcsalád legtöbb tagjával ellentétben nem ízelt (non segmentatus). Idős korban jól kivehető törzsük és fás kérgük alakulhat ki. A levelek (folia) általában tartósak (persistens), húsosak (carnosus), és rövid levélnyéllel (petiolus brevis) rendelkeznek. Alakjuk változó: kerekítettek (rotundus), elliptikusak (ellipticus), lándzsásak (lanceolatus) vagy lapát alakúak (spathulatus). Az areolák kerekítettek (rotundus), gyapjasak (lanuginosus) és szőrösek (pilosus); minden esetben tartalmaznak glochidium-okat. A tövisek tűszerűek, többnyire jelen vannak, de papírszerű hüvelyük nincs.

A virágzat magányos, a virág az aktuális év terminális (terminalis) szártagjain jelenik meg. Formája forgós (rotatus), tányérszerű, ami jellemző az opuntioid kaktuszokra. A nyílási időt tekintve nappali (diurnalis) és éjszakai (nocturnalis) is lehet. A fajok többsége önmeddő (autosterilis), bár néha képződhetnek üres termések. Színük sárga, rózsaszín, narancs vagy piros. A P. porteri például késő délután virágzik, sárga, finoman illatos virágai másnap reggel csukódnak be.

• Takarólevelek: A lepellevél színe változatos, a külső lepellevelek gyakran átmenetet mutatnak a lomblevelek felé. Egy sorban maradjon!
• Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok alkotta porzótömeg középen helyezkedik el, a termő alsó állású, a bibeszál végén a bibe jól látható. Egy sorban maradjon!

A termés kicsi, víznedvű (succosus), fordított tojás (obovoidus) vagy körte alakú (pyriformis). Színe narancsvörös (rubellus aurantiacus). Az areoláin gyapjú, glochidium-ok és húsos (carnosus), levélnyéllel (petiolus) rendelkező levelek találhatóak, amelyek azonban gyorsan lehullanak.

• Magja: Korong alakú (discoideus) és szőrös (pilosus). Megjelenése fehéres (albidus), amit a magokat borító kemény (scleroticus) magköpeny, az arillus (arillum) okoz.

• Földrajzi elterjedés: Természetes elterjedési területe Guatemalától egészen Észak-Mexikóig húzódik. Megtalálható Guatemala (El Progreso, Santa Rosa, Zacapa) és Mexikó számos államának (pl. Baja California, Sonora, Oaxaca, Veracruz, Yucatan) területén.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Előfordul a Sonora-sivatagban, parti területeken, időszakos vízmosások (arroyos) mentén, száraz síkságokon (campus siccus) és alacsony dombokon (collis humilis). Gyakori eleme a tövises bozótoknak (dumetum spinosum), valamint a lombhullató (deciduus) vagy félig lombhullató erdőknek (silva semidecidua). A természetben nehéz észrevenni, mert beolvad a környező cserjék közé. Tengerszint feletti magassága tág határok, 10 m és 2100 m között mozog.

A Pereskiopsis fajok rendkívül gyors növekedésűek, ezért a kaktuszkertészetben leggyakrabban alanyként használják őket magoncok gyorsított neveléséhez (oltás). Sok vizet és tápanyagot igényelnek, a szárazságot ugyan jól tűrik, de ilyenkor leveleiket lehullatják. Fagyérzékenyek, télen minimum 10–12°C-ot igényelnek.

A Pereskiopsis könnyen összetéveszthető a Pereskia nemzetséggel a tartós levelek miatt, de a Pereskiopsis areolái mindig tartalmaznak glochidium-okat, ami a Pereskia-nál hiányzik. Virágszerkezete (forgós párta) egyértelműen az Opuntioideae alcsaládba sorolja.

A nemzetség a Cylindropuntieae tribusba tartozik. A modern molekuláris adatok alapján ez az egyik legősibb jellegű csoport az alcsaládon belül. Jelenleg 6 elismert faja van: P. aquosa, P. blakeana, P. diguettii, P. kellermannii, P. porteri és P. rotundifolia. A P. porteri különleges viselkedése (késő délutáni nyílás) a beporzó típusát (typus pollinatoris) határozza meg, amely valószínűleg egy szfingeféléhez (Sphingidae) tartozó éjszakai lepke.

Megjegyzés
A Cactaceae checklist-ben a következő karakterek a növénytani nomenklatúra szinonimáihoz kapcsolódó jelentéssel bírnak:

• „≡” (háromvonalas egyenlőségjel): ez a jel a nomenklaturális szinonimát jelöli. Azt jelenti, hogy a két név ugyanarra a típuspéldányra (type specimen) vonatkozik, azaz formálisan ugyanaz a név, csak át lett sorolva egy másik nemzetségbe vagy más rangra.
• „=” (egyenlőségjel): ez a jel egy taxonómiai szinonimát jelöl. Azt jelenti, hogy a két név külön típuspéldányhoz tartozik, de a jelenlegi taxonómiai értelmezés szerint ugyanazt a fajt vagy taxont képviselik.
• A „–” (kötőjel) azt jelzi, hogy az adott név „excluded” vagy „unplaced” státuszú:
  • nem fogadják el érvényes névként,
  • nem lehet egyértelműen besorolni,
  • bizonytalan eredetű,
  • vagy nem tartozik a családba.

Forrás: A Cactaceae checklist a https://caryophyllales.org/ 2021-es kiadásakori adatokat tartalmazza.

• The Last Cactus Classification - Pereskiopsis
• POWO - Pereskiopsis