„Weingartia cintia” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Weingartia cintia}} <span id="tudományos-név"></span> == Tudományos név == * ''Weingartia cintia'' (Hjertson) Hjertson, 2003 * '''A tudományos név státusza:''' érvényes * ''Rebutia cintia'' Hjertson, 2003 * '''A tudományos név státusza:''' szinonima <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === A korábban használt ''Rebutia'' nemzetségnév a francia '''Pierre Rebut''' (1830–1898) nevét vis…” |
|||
| (6 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
* ''Weingartia cintia'' (Hjertson) Hjertson, 2003 | * ''Weingartia cintia'' (Hjertson) Hjertson, 2003 | ||
* '''A tudományos név státusza:''' érvényes | ** '''A tudományos név státusza:''' érvényes | ||
* ''Rebutia cintia'' Hjertson, 2003 | * ''Rebutia cintia'' Hjertson, 2003 | ||
* '''A tudományos név státusza:''' szinonima | ** '''A tudományos név státusza:''' szinonima | ||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
* '''Első leírása:''' Kaktusy (Brno) 31(2): 35–39 (1995) | * '''Első leírása:''' Kaktusy (Brno) 31(2): 35–39 (1995) | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Hjertson, 2003 | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Hjertson, 2003 | ||
[[Fájl:Rebutia cintia-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
<span id="szinonimák"></span> | <span id="szinonimák"></span> | ||
{{Kaktusz szinonimák}} | |||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | <span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
| 46. sor: | 43. sor: | ||
A hajtás nagy, kerek, gömbszerű szemölcsökre tagolt, a hajtáscsúcs gyapjas. | A hajtás nagy, kerek, gömbszerű szemölcsökre tagolt, a hajtáscsúcs gyapjas. | ||
[[Fájl:Rebutia cintia-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Nyúl Gábor]] | |||
<span id="axillák"></span> | |||
==== Axillák ==== | ==== Axillák ==== | ||
| 74. sor: | 72. sor: | ||
A virágok feltűnően szélesre nyílnak, a porzószálak csaknem teljes hosszukban láthatók. | A virágok feltűnően szélesre nyílnak, a porzószálak csaknem teljes hosszukban láthatók. | ||
[[Fájl:Rebutia cintia-2.jpg|bélyegkép|Fotó: Nyúl Gábor]] | |||
<span id="termés"></span> | |||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
| 85. sor: | 84. sor: | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* '''Földrajzi elterjedés:''' | * '''Földrajzi elterjedés:''' '''Bolívia''' – Chuquisaca közigazgatási terület, Nor Cinti tartomány, Otavi környéke; 2800–4200 m tengerszint feletti magasságban | ||
'''Bolívia''' – Chuquisaca közigazgatási terület, Nor Cinti tartomány, Otavi környéke; 2800–4200 m tengerszint feletti magasságban | |||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' nagyon változó, szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között, majdnem teljesen növénymentes felszíneken él; aprózódott vulkanikus kőzetfelszíneken, azokba belemélyedve, mimikri növényként fordul elő | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' nagyon változó, szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között, majdnem teljesen növénymentes felszíneken él; aprózódott vulkanikus kőzetfelszíneken, azokba belemélyedve, mimikri növényként fordul elő | ||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | <span id="kultúrában-tartás"></span> | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Különleges megjelenésű, semmivel össze nem téveszthető faj. Kezdetben főként oltott növényként terjedt, ma már egyre több saját gyökerű példány is előfordul. Magashegyi faj, ezért a meleg nyarakat rosszul viseli. Fontos a kiváló szellőzés és a sugárzó hőtől való védelem. Talaja nagyon porózus, ásványi összetételű, vulkanikus kőzettartalmú legyen, az edény kiválasztásánál figyelembe kell venni a hosszú karógyökeret. Öntözése mérsékelt, túlöntözésre rendkívül érzékeny. Télen teljesen szárazon, akár 0 °C körüli hőmérsékleten is teleltethető. Az oltott példányok ellenállóbbak, és sarjadás is előfordulhat. Szaporítása magvetéssel, illetve sarjak oltásával vagy gyökereztetésével lehetséges. | Különleges megjelenésű, semmivel össze nem téveszthető faj. Kezdetben főként oltott növényként terjedt, ma már egyre több saját gyökerű példány is előfordul. Magashegyi faj, ezért a meleg nyarakat rosszul viseli. Fontos a kiváló szellőzés és a sugárzó hőtől való védelem. Talaja nagyon porózus, ásványi összetételű, vulkanikus kőzettartalmú legyen, az edény kiválasztásánál figyelembe kell venni a hosszú karógyökeret. Öntözése mérsékelt, túlöntözésre rendkívül érzékeny. Télen teljesen szárazon, akár 0 °C körüli hőmérsékleten is teleltethető. Az oltott példányok ellenállóbbak, és sarjadás is előfordulhat. Szaporítása magvetéssel, illetve sarjak oltásával vagy gyökereztetésével lehetséges. | ||
[[Fájl:Rebutia cintia-3.jpg|bélyegkép|Fotó: Kiss László]] | |||
<span id="megkülönböztető-bélyegek-hasonló-fajok"></span> | |||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
A lap jelenlegi, 2026. január 11., 15:29-kori változata
| Weingartia cintia | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Rebutiinae |
| Nemzetség | Weingartia |
| Faj | Weingartia cintia |
 
| |
Tudományos név
- Weingartia cintia (Hjertson) Hjertson, 2003
- A tudományos név státusza: érvényes
- Rebutia cintia Hjertson, 2003
- A tudományos név státusza: szinonima
A név eredete, etimológia
A korábban használt Rebutia nemzetségnév a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint egy pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.
A faj nevét a típusélőhelyről, a bolíviai Nor Cinti tartományról kapta. Eredetileg ez a név egy külön a faj számára létrehozott nemzetség neve volt.
Típuspéldány
- Gyűjtő: Hjertson
- Hely: Bolívia, Chuquisaca közigazgatási terület, Nor Cinti tartomány, Otavi környéke
- Időpont: 1995
- Típuspéldány gyűjteményi helye:
- Első leírása: Kaktusy (Brno) 31(2): 35–39 (1995)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Hjertson, 2003
A(z) Weingartia cintia szinonimái
- ≡ Rebutia cintia
- = Cintia knizei, ≡ Copiapoa knizei
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Kistermetű, 3–5 cm átmérőjű és magasságú, egyhajtású növény, amely szinte teljesen az alapkőzetbe mélyed. Neoténiás, majdnem geofiton jellegű. Alakja többnyire lapított gömb vagy gömb, kultúrában – főként oltva – kissé megnyúlhat. Színe olajzöldtől barnásig változik, de előfordulnak sötét, majdnem feketéslila, enyhén szürkés bőrszövetű egyedek is. Gyökere erős, akár 10 cm hosszú karógyökér.
Szemölcsök
A hajtás nagy, kerek, gömbszerű szemölcsökre tagolt, a hajtáscsúcs gyapjas.
Axillák
Az axillák nem elkülönülők, a szemölcsök között mélyen rejtőznek.
Areolák
Gyapjas areolák, mélyen a szemölcsök között helyezkednek el, gyakran csak a gyapjú látható belőlük.
Tövisek
A növény gyakorlatilag tövistelen. Apró, kezdetleges tövisek csak az egészen fiatal areolákon jelennek meg rövid ideig.
Generatív test
Virág
Virágai a hajtáscsúcson fejlődnek, nappal nyílók, 3–4 cm átmérőjűek.
- Lepellevelek: lepellevelek mélysárga színűek, a külső lepellevelek az egyedek többségénél vöröses árnyalatúak
- Ivarlevelek: porzószálak sárgák, portokok sárgák, bibe halványsárga
A virágok feltűnően szélesre nyílnak, a porzószálak csaknem teljes hosszukban láthatók.
Termés
Termése hosszúkás, kis virágmaradvánnyal szárad meg, félig a növény testébe süllyedve sokáig azon marad.
- Magja: kb. 1,7 × 0,7 mm méretű, feketék
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Bolívia – Chuquisaca közigazgatási terület, Nor Cinti tartomány, Otavi környéke; 2800–4200 m tengerszint feletti magasságban
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: nagyon változó, szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között, majdnem teljesen növénymentes felszíneken él; aprózódott vulkanikus kőzetfelszíneken, azokba belemélyedve, mimikri növényként fordul elő
Kultúrában tartás
Különleges megjelenésű, semmivel össze nem téveszthető faj. Kezdetben főként oltott növényként terjedt, ma már egyre több saját gyökerű példány is előfordul. Magashegyi faj, ezért a meleg nyarakat rosszul viseli. Fontos a kiváló szellőzés és a sugárzó hőtől való védelem. Talaja nagyon porózus, ásványi összetételű, vulkanikus kőzettartalmú legyen, az edény kiválasztásánál figyelembe kell venni a hosszú karógyökeret. Öntözése mérsékelt, túlöntözésre rendkívül érzékeny. Télen teljesen szárazon, akár 0 °C körüli hőmérsékleten is teleltethető. Az oltott példányok ellenállóbbak, és sarjadás is előfordulhat. Szaporítása magvetéssel, illetve sarjak oltásával vagy gyökereztetésével lehetséges.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Szinte teljesen tövistelen, alapkőzetbe süllyedő, mimikri jellegű növekedése és szélesre nyíló, sárga virágai alapján könnyen felismerhető. A Weingartia csoporton belül különösen a W. neumanniana fajjal mutat hasonlóságot.
Taxonómia és filogenetika
A fajt több évtizeden át különböző neveken és nemzetségekben említették. A Cintia nemzetséget végül a hivatalos rendszertan nem fogadta el. A faj a Rebutia nemzetség Weingartia csoportjába került, ahol jelenleg Weingartia cintia néven szerepel. A fajnév az el nem ismert Cintia nemzetségnévből származik.
Egyéb
Rendkívül különleges megjelenésű, ritka faj, amely rendszertani hovatartozása sokáig vita tárgya volt. A „hétköznapi” Rebutia képtől eltér, de a Weingartia csoportban természetesebb besorolást nyer.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán; Nyúl Gábor; Kiss László
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 452. kártya