Ugrás a tartalomhoz

„Aichryson parlatorei” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Aichryson parlatorei Bolle, 1859 | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetség''' neve az ógörög ''aei'' = „mindig, folyton, örökké” és ''chrysos'' = „arany” szavakból ered, utalva a virág állandóan aranysárga színére.<br /> * A '''faj''' a neves olasz botanikusról, '''Filippo Parlatore'''-ról (1816–1877) kapta nevét, aki anatómia professz…”
 
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
 
29. sor: 29. sor:
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 
[[Fájl:Aichryson parlatorei-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
<span id="vegetatív-test"></span>
<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
=== Vegetatív test ===
44. sor: 44. sor:
Levelei ovális–romboid alakúak, 12–24 mm hosszúak és 6–8 mm szélesek, a levéllemez a közepénél a legszélesebb. Vége lekerekített vagy hegyes, alul fokozatosan keskenyedik egy széles, alig elkülöníthető levélnyélbe.<br />
Levelei ovális–romboid alakúak, 12–24 mm hosszúak és 6–8 mm szélesek, a levéllemez a közepénél a legszélesebb. Vége lekerekített vagy hegyes, alul fokozatosan keskenyedik egy széles, alig elkülöníthető levélnyélbe.<br />
Leveleit sűrű szőrzet borítja, a levélszegély gyakran papillás.
Leveleit sűrű szőrzet borítja, a levélszegély gyakran papillás.
 
[[Fájl:Aichryson parlatorei-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Rácz Ibolya]]
<span id="generatív-test"></span>
<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
=== Generatív test ===
62. sor: 62. sor:
* '''Porzók:''' a sziromlevelek számának kétszerese, fonalszerű, szabadon álló, portokok sárgásak
* '''Porzók:''' a sziromlevelek számának kétszerese, fonalszerű, szabadon álló, portokok sárgásak
* '''Bibe:''' sárgás, bibeágak száma megegyezik a sziromlevelek számával
* '''Bibe:''' sárgás, bibeágak száma megegyezik a sziromlevelek számával
 
[[Fájl:Aichryson parlatorei-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]]
<span id="termés"></span>
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
==== Termés ====
71. sor: 71. sor:


<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
== Elterjedés és élőhely ==



A lap jelenlegi, 2026. január 31., 09:05-kori változata

Aichryson parlatorei

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Saxifragales
Család Crassulaceae
Alcsalád Sempervivoideae
Nemzetség-
csoport
Aeonieae
Nemzetség Aichryson
Faj Aichryson parlatorei
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Aichryson parlatorei Bolle, 1859
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetség neve az ógörög aei = „mindig, folyton, örökké” és chrysos = „arany” szavakból ered, utalva a virág állandóan aranysárga színére.
  • A faj a neves olasz botanikusról, Filippo Parlatore-ról (1816–1877) kapta nevét, aki anatómia professzor és botanikus volt Palermóban és Firenzében.

Típuspéldány

  • Első leírása: Bonplandia 7: 244, 1859

Szinonimák

  • Sempervivum parlatorei (Bolle) Christ, 1888
  • Aichryson punctatum fa. parlatorei (Bolle) Praeger, 1932
  • S. subvillosum Lowe, 1864
  • S. divaricatum var. subvillosum (Lowe) Kuntze, 1891
  • S. villosum var. subvillosum (Lowe) Bornmüller, 1903
  • A. punctatum var. subvillosum (Lowe) Pitard & Proust, 1909
  • A. punctatum var. villosum Webb ex Christ, 1888
  • S. punctatum var. villosum (Webb ex Christ) Christ, 1888
  • A. subvillosum Praeger, 1928
  • A. molle Webb ex Stapf, 1933 nom. inval.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Fotó: Lukoczki Zoltán

Vegetatív test

Hajtás, szár

Egyéves lágyszárú növény, amely esetenként csak egyetlen hajtásból áll, de legtöbbször mérsékelt számú elágazással kisebb bokorszerű hajtásrendszert fejleszt.
Magassága 10–12 cm, hajtásai 2–3 mm átmérőjűek, többnyire szőrösek, legalább az alsó részeken.

Levelek és levélrozetták

Levelei ovális–romboid alakúak, 12–24 mm hosszúak és 6–8 mm szélesek, a levéllemez a közepénél a legszélesebb. Vége lekerekített vagy hegyes, alul fokozatosan keskenyedik egy széles, alig elkülöníthető levélnyélbe.
Leveleit sűrű szőrzet borítja, a levélszegély gyakran papillás.

Fotó: Rácz Ibolya

Generatív test

Virágzat

Laza virágzat, mindössze néhány virágból áll, virágkocsánya 7–10 mm hosszú.

Virág

  • Sziromlevelek: 5–6 mm hosszú, 2–2,4 mm széles, ellipszis vagy ovális, hegyes végű, aranysárga
  • Csészelevelek: szőrösek, a sziromleveleknél rövidebbek (kb. 1,5-szer rövidebb)
  • Osztat: 7–9
  • Átmérő: 10–12 mm
  • Porzók: a sziromlevelek számának kétszerese, fonalszerű, szabadon álló, portokok sárgásak
  • Bibe: sárgás, bibeágak száma megegyezik a sziromlevelek számával
Fotó: Lukoczki Zoltán

Termés

A termés 7–9 tüszőből álló tüszőcsokor, éretten sárgás, csupasz, néha pillás.

  • Mag: rendkívül apró (0,5 mm-nél kisebb), ovális, kinagyítva feltűnően szemölcsös, szemölcsei bordákat alkotnak, színe barnás.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Kanári-szigetek, különösen La Gomera (típus élőhely), valamint Tenerifén, El Hierron, La Palmán és Gran Canarián. Tengerszinttől 30–1000 méteres magasságig.
  • Élőhely: Száraz sziklákon, sziklák között, partoldalakon vagy függőleges sziklafalak kiugróin és repedéseiben, mohák és zuzmók között. Közvetlen napfénynek rövid ideig vannak kitéve. Tenerife szigetén Masca környékén fotózott populációk mellett Aeonium tabuliforme és Monanthes pallens is előfordult.

Kultúrában tartás

Bronzos levélszíne és aranysárga virágai dekoratívvá teszik, de fagyot nem viseli el.
Élőhelyén februártól májusig virágzik; mi klímánkon a magvetést védett helyen, tavaszi fagyok elmúltával, árnyékos, meredek sziklakerti oldalra javasolt. Virágzás várhatóan május–júniusban, a nyári hőség előtt. Másodkelés és őszi virágzás kísérlete lehetséges.

Megjegyzés

Nagyon hasonlít a Madeira szigetén élő A. villosum-hoz. A nemzetség genetikai egysége nem teljes, fajai több genus felé mutatnak rokonságot. Valószínű, hogy ősi Sedum-ból fejlődött ki, így leszármazási kapcsolat mutatható a Sedum fajokkal.

Szerzők

  • Szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Kép: Lukoczki Zoltán; Rácz Ibolya
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete - Pozsgások 724. kártya