„Opuntia macrocentra” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Opuntia macrocentra Engelmann (1857) | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' az ókori görög Opus város nevéből származik, ahol hasonló növényeket írtak le. * A '''fajnév''' a görög–latin ''macro'' (nagy) és ''centrum'' (közép) szavakból ered, az erőteljes, hangsúlyos tövisekre utalva. <span id="típuspéldány"></span> === Típuspéld…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Opuntia macrocentra | {{Taxonbox | ||
| accepted = Opuntia macrocentra Engelm. in Proc. Amer. Acad. Arts 3: 292. 1856 sec. Parfitt & Gibson 2003 | |||
| synonym = | |||
}} | }} | ||
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
* A '''nemzetségnév''' az ókori görög Opus város nevéből származik, | * A '''nemzetségnév''' eredete bizonytalan. Egyes értelmezések szerint az ókori görög Opus város nevéből származik latin közvetítéssel („Opuntius”), más magyarázat szerint az ógörög „opos” (fügelé) szóból ered, utalva a termések jellegére. Létezik azték eredetre utaló hipotézis is. | ||
* A '''fajnév''' a | * A '''fajnév''' a görög „makros” (nagy) és „kentron/centrum” (közép, központ) szavakból származik, és a virág jellegzetes, sötétebb közepére utal. | ||
<span id="típuspéldány"></span> | <span id="típuspéldány"></span> | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
* '''Első leírás:''' Engelmann, 1856 (Proceedings of the American Academy of Arts and Sciences 3: 292) | |||
* '''Első | * '''Típuslokalitás:''' USA, Texas, Rio Grande-vidék (El Paso környéke) | ||
* ''' | [[Fájl:Opuntia macrocentra-0.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | ||
[[Fájl:Opuntia macrocentra-1.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
[[Fájl:Opuntia macrocentra-2.jpg|bélyegkép|Fotó: Lukoczki Zoltán]] | |||
{{Kaktusz szinonimák}} | {{Kaktusz szinonimák}} | ||
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | <span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span> | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
Bokros, felálló vagy elterülő növekedésű kaktusz, általában 0,6–1 m magas. A szártagok laposak, 7–20 cm hosszúak és 6–18 cm szélesek, színük a zöldtől a kékeszöldön át erősen lilás árnyalatokig változik, különösen erős napsugárzás hatására. | |||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Az areolák egymástól 2–2,5 cm-re | Az areolák átlós sorokban helyezkednek el, egymástól kb. 2–2,5 cm-re. Fiatal részeken fehér gyapjúval fedettek. | ||
[[Fájl:Pozsgáslap 043-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Barna János]] | |||
[[Fájl:Pozsgáslap 043-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Barna János]] | |||
==== Glochidák ==== | |||
Barnás vagy vörösesbarna glochidák, 2–6 mm hosszúak. | |||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
A tövisek száma erősen változó (0–15 vagy több). | |||
* Középtövis(ek): 0–4 db, gyakran 1–3, 3–10 cm hosszúak | |||
* Peremtövisek: nem mindig elkülönülők, változó elrendezésűek | |||
Színük vörösesbarna, fekete, részben fehéres. Egyes populációkban sárgás tövisek is előfordulnak. | |||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A virágok | A virágok 6–9 cm átmérőjűek, sárgák, gyakran vöröses vagy narancsvörös középrésszel. A külső lepelleveleken zöldes árnyalat is előfordulhat. | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
Tojásdad, 2,5–4 cm hosszú, bíborvörös termés. | |||
* | * Magok: 1,5–2 mm körüli, barnás, kemény héjú | ||
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | <span id="elterjedés-és-élőhely"></span> | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
* ''' | * '''Elterjedés:''' USA (Texas, New Mexico, Arizona), Mexikó (Chihuahua, Coahuila, Sonora) | ||
* '''Élőhely | * '''Élőhely:''' száraz, sziklás, félsivatagos területek 900–1600 m között | ||
* Gyakori: mészkő, homokkő, vulkanikus kőzetek, ritkás cserjések | |||
A „Kaliforniai-félszigeti előfordulás” nem tekinthető általánosan elfogadottnak, valószínűleg téves vagy más taxonokkal kevert adat. | |||
<span id="kultúrában-tartás"></span> | <span id="kultúrában-tartás"></span> | ||
| 64. sor: | 65. sor: | ||
Szaporítása legegyszerűbben szártagok dugványozásával történik. Fagymentes vagy enyhén hűvös helyen teleltethető, de a nem teljesen beérett hajtások fagyérzékenyek. | Szaporítása legegyszerűbben szártagok dugványozásával történik. Fagymentes vagy enyhén hűvös helyen teleltethető, de a nem teljesen beérett hajtások fagyérzékenyek. | ||
Jó fagytűrésű, de a téli tartós nedvességre érzékeny faj. Közép-európában sziklakertben is tartható, de csapadékvédelem ajánlott. | |||
* Teljes napfényen fejleszti legszebb lilás színét | |||
* Jó vízáteresztő, ásványi talajt igényel | |||
* Nyári növekedési időszakban mérsékelt öntözés | |||
Tapasztalatok szerint a teljes kint teleltetés károsodást okozhat (foltok, szövetelhalás), de a növény gyakran részben regenerálódik tavasszal. | |||
<span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | <span id="taxonómia-és-filogenetika"></span> | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
A faj | |||
A faj az ''Opuntia violacea'' komplex tagja. A szakirodalomban több alfaji és változati besorolás is szerepel. | |||
* subsp. ''macrocentra'': sötétebb, kompaktabb formák | |||
* subsp. ''minor'': világosabb, kékesebb, ritkább areolájú formák | |||
Ezek elkülönítése nem minden szerzőnél elfogadott, részben ökotípus-variabilitásnak is tekintik. | |||
<span id="egyéb"></span> | <span id="egyéb"></span> | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
Erősen változatos faj, amely természetes élőhelyén hibridizációra is hajlamos (pl. ''Opuntia chlorotica'' × ''Opuntia phaeacantha'' vonal). | |||
Természetes élőhelyén gyakran nagy tömegben fordul elő, látványosan meghatározva a táj arculatát. Különösen dekoratív a kékes–rózsaszínes árnyalatú szártagjaival. | Természetes élőhelyén gyakran nagy tömegben fordul elő, látványosan meghatározva a táj arculatát. Különösen dekoratív a kékes–rózsaszínes árnyalatú szártagjaival. | ||
| 80. sor: | 92. sor: | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
* '''Szöveg:''' Barna János | * '''Szöveg:''' Lukoczki Zoltán, Barna János (A 43. és a 379-es pozsgáslap összevonva) | ||
* '''Lektorálta:''' Papp László | * '''Lektorálta:''' Papp László | ||
[[Kategória:Opuntia]] | [[Kategória:Opuntia]] | ||
[[Kategória:Pozsgások kártyák]] | [[Kategória:Pozsgások kártyák]] | ||
A lap jelenlegi, 2026. május 12., 17:45-kori változata
| Opuntia macrocentra | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Opuntieae |
| Nemzetség | Opuntia |
| Faj | Opuntia macrocentra |
Tudományos név
- Opuntia macrocentra Engelm. in Proc. Amer. Acad. Arts 3: 292. 1856 sec. Parfitt & Gibson 2003
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév eredete bizonytalan. Egyes értelmezések szerint az ókori görög Opus város nevéből származik latin közvetítéssel („Opuntius”), más magyarázat szerint az ógörög „opos” (fügelé) szóból ered, utalva a termések jellegére. Létezik azték eredetre utaló hipotézis is.
- A fajnév a görög „makros” (nagy) és „kentron/centrum” (közép, központ) szavakból származik, és a virág jellegzetes, sötétebb közepére utal.
Típuspéldány
- Első leírás: Engelmann, 1856 (Proceedings of the American Academy of Arts and Sciences 3: 292)
- Típuslokalitás: USA, Texas, Rio Grande-vidék (El Paso környéke)



A(z) Opuntia macrocentra szinonimái
- = Opuntia violacea, ≡ Opuntia violacea, ≡ Opuntia violacea var. macrocentra
- = Opuntia shreveana
- = Opuntia violacea var. castetteri
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Bokros, felálló vagy elterülő növekedésű kaktusz, általában 0,6–1 m magas. A szártagok laposak, 7–20 cm hosszúak és 6–18 cm szélesek, színük a zöldtől a kékeszöldön át erősen lilás árnyalatokig változik, különösen erős napsugárzás hatására.
Areolák
Az areolák átlós sorokban helyezkednek el, egymástól kb. 2–2,5 cm-re. Fiatal részeken fehér gyapjúval fedettek.


Glochidák
Barnás vagy vörösesbarna glochidák, 2–6 mm hosszúak.
Tövisek
A tövisek száma erősen változó (0–15 vagy több).
- Középtövis(ek): 0–4 db, gyakran 1–3, 3–10 cm hosszúak
- Peremtövisek: nem mindig elkülönülők, változó elrendezésűek
Színük vörösesbarna, fekete, részben fehéres. Egyes populációkban sárgás tövisek is előfordulnak.
Generatív test
Virág
A virágok 6–9 cm átmérőjűek, sárgák, gyakran vöröses vagy narancsvörös középrésszel. A külső lepelleveleken zöldes árnyalat is előfordulhat.
Termés
Tojásdad, 2,5–4 cm hosszú, bíborvörös termés.
- Magok: 1,5–2 mm körüli, barnás, kemény héjú
Elterjedés és élőhely
- Elterjedés: USA (Texas, New Mexico, Arizona), Mexikó (Chihuahua, Coahuila, Sonora)
- Élőhely: száraz, sziklás, félsivatagos területek 900–1600 m között
- Gyakori: mészkő, homokkő, vulkanikus kőzetek, ritkás cserjések
A „Kaliforniai-félszigeti előfordulás” nem tekinthető általánosan elfogadottnak, valószínűleg téves vagy más taxonokkal kevert adat.
Kultúrában tartás
Gyors növekedésű, könnyen tartható faj. Néhány év alatt nagy telepeket képez. Jó vízáteresztő talajban és teljes napsütésben fejlődik legszebben. Árnyékosabb helyen nagyobb, de kevésbé tövises szártagokat hoz, ugyanakkor bőségesen virágzik.
Szaporítása legegyszerűbben szártagok dugványozásával történik. Fagymentes vagy enyhén hűvös helyen teleltethető, de a nem teljesen beérett hajtások fagyérzékenyek. Jó fagytűrésű, de a téli tartós nedvességre érzékeny faj. Közép-európában sziklakertben is tartható, de csapadékvédelem ajánlott.
- Teljes napfényen fejleszti legszebb lilás színét
- Jó vízáteresztő, ásványi talajt igényel
- Nyári növekedési időszakban mérsékelt öntözés
Tapasztalatok szerint a teljes kint teleltetés károsodást okozhat (foltok, szövetelhalás), de a növény gyakran részben regenerálódik tavasszal.
Taxonómia és filogenetika
A faj az Opuntia violacea komplex tagja. A szakirodalomban több alfaji és változati besorolás is szerepel.
- subsp. macrocentra: sötétebb, kompaktabb formák
- subsp. minor: világosabb, kékesebb, ritkább areolájú formák
Ezek elkülönítése nem minden szerzőnél elfogadott, részben ökotípus-variabilitásnak is tekintik.
Egyéb
Erősen változatos faj, amely természetes élőhelyén hibridizációra is hajlamos (pl. Opuntia chlorotica × Opuntia phaeacantha vonal). Természetes élőhelyén gyakran nagy tömegben fordul elő, látványosan meghatározva a táj arculatát. Különösen dekoratív a kékes–rózsaszínes árnyalatú szártagjaival.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán, Barna János (A 43. és a 379-es pozsgáslap összevonva)
- Lektorálta: Papp László