„Euphorbia canariensis” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxonbox | accepted = Euphorbia canariensis | synonym = | {{Taxonbox | accepted = Euphorbia canariensis | synonym = | ||
}} | }} | ||
=== A név eredete, etimológia === | === A név eredete, etimológia === | ||
| 7. sor: | 6. sor: | ||
* A '''fajnév''' a Kanári-szigetekre utal, amely a faj természetes élőhelye. | * A '''fajnév''' a Kanári-szigetekre utal, amely a faj természetes élőhelye. | ||
=== Típuspéldány === | === Típuspéldány === | ||
* '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' nem ismert | * '''Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye:''' nem ismert | ||
* '''Első leírása:''' Linné, ''Species Plantarum'' 1: 450 (1753) | * '''Első leírása:''' Linné, ''Species Plantarum'' 1: 450 (1753) | ||
* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Linné | * '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' '''[[Carl von Linné]]''' | ||
[[Fájl:Euphorbi canariensis 01-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Euphorbi canariensis 01-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Euphorbi canariensis 01-002.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Euphorbi canariensis 01-003.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Euphorbi canariensis 02-000.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
[[Fájl:Euphorbi canariensis 02-001.jpg|bélyegkép|Fotó: Kajdacsi János]] | |||
== Szinonimák == | == Szinonimák == | ||
Homotípusos szinonimák | Homotípusos szinonimák | ||
| 22. sor: | 25. sor: | ||
* ''Euphorbia canariensis'' f. ''viridis'' G.Kunkel in Monogr. Biol. Canar. 3:50 (1972) | * ''Euphorbia canariensis'' f. ''viridis'' G.Kunkel in Monogr. Biol. Canar. 3:50 (1972) | ||
* ''Euphorbia tribuloides'' Lam. az Encycl. 2: 415 (1788)-ban | * ''Euphorbia tribuloides'' Lam. az Encycl. 2: 415 (1788)-ban | ||
== Alaktani, morfológiai jellemzők == | == Alaktani, morfológiai jellemzők == | ||
=== Vegetatív test === | === Vegetatív test === | ||
==== Hajtás, szár ==== | ==== Hajtás, szár ==== | ||
3–4 méter magasra növő, fatermetű, tövétől erősen elágazó faj. Hajtásai nagy, több méter átmérőjű csoportokat alkotnak, amelyek akár több száz hajtásból is állhatnak. A Gran Canaria szigetén élő példányok általában alacsonyabb növésűek. | 3–4 méter magasra növő, fatermetű, tövétől erősen elágazó faj. Hajtásai nagy, több méter átmérőjű csoportokat alkotnak, amelyek akár több száz hajtásból is állhatnak. A Gran Canaria szigetén élő példányok általában alacsonyabb növésűek. | ||
==== Szemölcsök ==== | ==== Szemölcsök ==== | ||
A bordák mentén elhelyezkedő dudorok formájában jelennek meg, amelyek a tövispárokat hordozzák. | A bordák mentén elhelyezkedő dudorok formájában jelennek meg, amelyek a tövispárokat hordozzák. | ||
==== Areolák ==== | ==== Areolák ==== | ||
Valódi areolák nincsenek, a tövisek a bordákon elhelyezkedő dudorokon fejlődnek. | Valódi areolák nincsenek, a tövisek a bordákon elhelyezkedő dudorokon fejlődnek. | ||
==== Tövisek ==== | ==== Tövisek ==== | ||
| 53. sor: | 43. sor: | ||
* '''Peremtövis:''' párosával állnak, 5–14 mm hosszúak, egyenesek vagy szétállóak, színük fényes sötétbarna | * '''Peremtövis:''' párosával állnak, 5–14 mm hosszúak, egyenesek vagy szétállóak, színük fényes sötétbarna | ||
=== Generatív test === | === Generatív test === | ||
==== Virág ==== | ==== Virág ==== | ||
A kutyatejfélékre jellemző cyathium virágzat, vörös vagy vöröseszöld színű, a dudorokon hármas–négyes csoportokban jelenik meg. | A kutyatejfélékre jellemző cyathium virágzat, vörös vagy vöröseszöld színű, a dudorokon hármas–négyes csoportokban jelenik meg. | ||
*'''Lepellevelek:''' a cyathium virágzatban valódi csésze- és pártalevelek nincsenek, helyettük ötosztatú álcsésze (involucrum) és nektáriummirigyek találhatók | *'''Lepellevelek:''' a cyathium virágzatban valódi csésze- és pártalevelek nincsenek, helyettük ötosztatú álcsésze (involucrum) és nektáriummirigyek találhatók | ||
*'''Ivarlevelek:''' a cyathiumban egy központi, háromágú bibéjű női virág található, amelyet több, egyetlen porzóból álló hímvirág vesz körül | *'''Ivarlevelek:''' a cyathiumban egy központi, háromágú bibéjű női virág található, amelyet több, egyetlen porzóból álló hímvirág vesz körül | ||
==== Termés ==== | ==== Termés ==== | ||
Vörösesbarna, háromrekeszű toktermés, amely éréskor felreped és a magokat kilöki. | Vörösesbarna, háromrekeszű toktermés, amely éréskor felreped és a magokat kilöki. | ||
| 71. sor: | 55. sor: | ||
* '''Magja:''' rekeszenként egy mag fejlődik | * '''Magja:''' rekeszenként egy mag fejlődik | ||
== Elterjedés és élőhely == | == Elterjedés és élőhely == | ||
| 77. sor: | 60. sor: | ||
* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' száraz, meleg klímájú területeken, főként parti sávokban és déli lejtőkön 1100 m magasságig, lávatörmelékes talajon. Gyakran együtt fordul elő más ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]]'' fajokkal (pl. ''[[Euphorbia balsamifera]]'', ''[[Euphorbia aphylla]]''), valamint ''[[Ceropegia fusca]]'' fajjal és szárazságtűrő növényekkel. | * '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' száraz, meleg klímájú területeken, főként parti sávokban és déli lejtőkön 1100 m magasságig, lávatörmelékes talajon. Gyakran együtt fordul elő más ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]]'' fajokkal (pl. ''[[Euphorbia balsamifera]]'', ''[[Euphorbia aphylla]]''), valamint ''[[Ceropegia fusca]]'' fajjal és szárazságtűrő növényekkel. | ||
== Kultúrában tartás == | == Kultúrában tartás == | ||
Teljes napfényt igényel, fiatal korban enyhe árnyékolás szükséges lehet. Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag, szegény humusztartalmú talajban fejlődik legjobban. Nyáron szabadban is tartható, megfelelő vízelvezetés esetén csapadékvédelem nem feltétlen szükséges. A nagyobb példányokat védeni kell az erős széltől. Télen világos helyen, kb. 10 °C-on, teljesen szárazon teleltetendő, rövid ideig -2 °C-ig fagytűrő. Gyors növekedésű, néhány év alatt jelentős méretet érhet el. Magról és dugványozással is szaporítható, hajtásai alanyként is használhatók. | Teljes napfényt igényel, fiatal korban enyhe árnyékolás szükséges lehet. Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag, szegény humusztartalmú talajban fejlődik legjobban. Nyáron szabadban is tartható, megfelelő vízelvezetés esetén csapadékvédelem nem feltétlen szükséges. A nagyobb példányokat védeni kell az erős széltől. Télen világos helyen, kb. 10 °C-on, teljesen szárazon teleltetendő, rövid ideig -2 °C-ig fagytűrő. Gyors növekedésű, néhány év alatt jelentős méretet érhet el. Magról és dugványozással is szaporítható, hajtásai alanyként is használhatók. | ||
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | == Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok == | ||
Erősen elágazó, nagy telepeket alkotó habitusa és bordás, kaktuszokra emlékeztető hajtásai alapján könnyen felismerhető. Megjelenése hasonlíthat egyes oszlopos kaktuszokhoz, de a tejnedv és a cyathium virágzat egyértelműen elkülöníti. | Erősen elágazó, nagy telepeket alkotó habitusa és bordás, kaktuszokra emlékeztető hajtásai alapján könnyen felismerhető. Megjelenése hasonlíthat egyes oszlopos kaktuszokhoz, de a tejnedv és a cyathium virágzat egyértelműen elkülöníti. | ||
== Taxonómia és filogenetika == | == Taxonómia és filogenetika == | ||
Az ''[[:Kategória:Euphorbiaceae|Euphorbiaceae]]'' családba tartozik. A ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]]'' nemzetség egyik jellegzetes, fatermetű, szukkulens képviselője. | Az ''[[:Kategória:Euphorbiaceae|Euphorbiaceae]]'' családba tartozik. A ''[[:Kategória:Euphorbia|Euphorbia]]'' nemzetség egyik jellegzetes, fatermetű, szukkulens képviselője. | ||
== Egyéb == | == Egyéb == | ||
Erősen mérgező növény, tejnedve rendkívül csípős és irritáló. A Kanári-szigeteken szárított hajtásait hagyományosan tüzelőanyagként használták. | Erősen mérgező növény, tejnedve rendkívül csípős és irritáló. A Kanári-szigeteken szárított hajtásait hagyományosan tüzelőanyagként használták. | ||
== Szerzők == | == Szerzők == | ||
| 100. sor: | 78. sor: | ||
* '''Lektorálta:''' Papp László | * '''Lektorálta:''' Papp László | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 4., 17:00-kori változata
| Euphorbia canariensis | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Rosids |
| Klád | Fabids |
| Rend | Malpighiales |
| Család | Euphorbiaceae |
| Alcsalád | Euphorbioideae |
| Nemzetség- csoport |
Euphorbieae |
| Alnemzetség-csoport | Euphorbiinae |
| Nemzetség | Euphorbia |
| Faj | Euphorbia canariensis |
 
| |
Tudományos név
- Euphorbia canariensis
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév az ógörög „euphorbos” szóból származik, jelentése „jól táplált”, „kövérkés”. A történeti hagyomány szerint II. Juba mauretániai király udvari orvosáról, Euphorbosról nevezték el, aki tejnedvű növényeket gyógyászati célokra használt.
- A fajnév a Kanári-szigetekre utal, amely a faj természetes élőhelye.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: nem ismert
- Első leírása: Linné, Species Plantarum 1: 450 (1753)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné
Szinonimák
Homotípusos szinonimák
- Tithymalus canariensis (L.) H.Karst. a Deut. Fl.: 587 (1882)
- Torfasadis canariensis (L.) Raf. in Fl. Tellur. 4: 112 (1838)
Heterotípusos szinonimák
- Euphorbia canariensis var. spiralis Bolle ex Boiss. in APde Candolle, Prodr. 15(2): 83 (1862)
- Euphorbia canariensis f. viridis G.Kunkel in Monogr. Biol. Canar. 3:50 (1972)
- Euphorbia tribuloides Lam. az Encycl. 2: 415 (1788)-ban
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
3–4 méter magasra növő, fatermetű, tövétől erősen elágazó faj. Hajtásai nagy, több méter átmérőjű csoportokat alkotnak, amelyek akár több száz hajtásból is állhatnak. A Gran Canaria szigetén élő példányok általában alacsonyabb növésűek.
Szemölcsök
A bordák mentén elhelyezkedő dudorok formájában jelennek meg, amelyek a tövispárokat hordozzák.
Areolák
Valódi areolák nincsenek, a tövisek a bordákon elhelyezkedő dudorokon fejlődnek.
Tövisek
- Középtövis: nincs elkülönülve
- Peremtövis: párosával állnak, 5–14 mm hosszúak, egyenesek vagy szétállóak, színük fényes sötétbarna
Generatív test
Virág
A kutyatejfélékre jellemző cyathium virágzat, vörös vagy vöröseszöld színű, a dudorokon hármas–négyes csoportokban jelenik meg.
- Lepellevelek: a cyathium virágzatban valódi csésze- és pártalevelek nincsenek, helyettük ötosztatú álcsésze (involucrum) és nektáriummirigyek találhatók
- Ivarlevelek: a cyathiumban egy központi, háromágú bibéjű női virág található, amelyet több, egyetlen porzóból álló hímvirág vesz körül
Termés
Vörösesbarna, háromrekeszű toktermés, amely éréskor felreped és a magokat kilöki.
- Magja: rekeszenként egy mag fejlődik
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: a Kanári-szigetek bennszülött faja, a szigetcsoport minden tagján előfordul
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: száraz, meleg klímájú területeken, főként parti sávokban és déli lejtőkön 1100 m magasságig, lávatörmelékes talajon. Gyakran együtt fordul elő más Euphorbia fajokkal (pl. Euphorbia balsamifera, Euphorbia aphylla), valamint Ceropegia fusca fajjal és szárazságtűrő növényekkel.
Kultúrában tartás
Teljes napfényt igényel, fiatal korban enyhe árnyékolás szükséges lehet. Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag, szegény humusztartalmú talajban fejlődik legjobban. Nyáron szabadban is tartható, megfelelő vízelvezetés esetén csapadékvédelem nem feltétlen szükséges. A nagyobb példányokat védeni kell az erős széltől. Télen világos helyen, kb. 10 °C-on, teljesen szárazon teleltetendő, rövid ideig -2 °C-ig fagytűrő. Gyors növekedésű, néhány év alatt jelentős méretet érhet el. Magról és dugványozással is szaporítható, hajtásai alanyként is használhatók.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Erősen elágazó, nagy telepeket alkotó habitusa és bordás, kaktuszokra emlékeztető hajtásai alapján könnyen felismerhető. Megjelenése hasonlíthat egyes oszlopos kaktuszokhoz, de a tejnedv és a cyathium virágzat egyértelműen elkülöníti.
Taxonómia és filogenetika
Az Euphorbiaceae családba tartozik. A Euphorbia nemzetség egyik jellegzetes, fatermetű, szukkulens képviselője.
Egyéb
Erősen mérgező növény, tejnedve rendkívül csípős és irritáló. A Kanári-szigeteken szárított hajtásait hagyományosan tüzelőanyagként használták.
Szerzők
- Szöveg: Kajdacsi János és Lukoczki Zoltán
- Kép: Kajdacsi János
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 345–346. kártya